Nova hirtelen elvált tőlem és a katanáért nyúlt. Aktiváltam a sharinganom, majd egyszerre fordultunk a hang irányába.
-Keh, még mindig nem adod fel?
-Amíg meg nem ölek téged és az anyád, addig nem nyugszom
-Hát, akkor arra várhatsz. Sose tudnál minket megölni- húztam gúnyos vigyorra a szám, és megmarkoltam a táskámban lévő kunait.
-Hát azokkal semmi hasznod nem lesz- nyúlt a zsebébe és előkapott egy pisztolyt- talán elsőnek a kis barátnődet ölöm meg. Túl sokat tud már- tartotta Nova felé. Arrébb löktem, minek következtében a golyó az oldalamba fúródott bele.
-Nova!!- kiáltottam fel, ahogy újra felé emelte a pisztolyt. Fekete chakra jelent meg körülötte, ami belőlem jött ki. A golyó lepattant róla, mintha egy pajzs lenne, megvédte őt.
-Nem lehet! Miért?!- ordított fel, mire lassan rá emeltem a tekintettem. 3 ANBU tag lefogta, míg a negyedik felém közeledett. Eltűnt Nova körül a fekete chakra, így egyből hozzám rohant. Lassan átfordítottak a hátamra, majd felhúzták a láncpólómat és a sebet kezdték figyelni, míg a fejem Nova combján pihent.
-Kei!!- hallottam meg egy kiáltást, majd anya ugrott le mellém. Tekintettem rá emeltem, mikor is észrevettem a könnyeket a szemében......

Fáradtan nyitottam ki a szemem, miközben oldalra fordítottam a fejem. A szobámban voltam, ahol az ágy mellett anya aludt a földön, az ágyamra hajolva. Nyikorogni kezdett az ajtó, mire szemeim egyből oda néztek. Apa lassan dugta be a fejét, majd mikor meglátta, hogy ébren vagyok, oda jött és leült.
-Meddig aludtam- szólaltam meg rekedt hangon, amire anya egy kicsit megmozdult.
-Csak 2 napig. Ha anyu nem látta volna, hogy megsérülsz, meg is hallhattál volna míg a kórházba visznek, hm
-Látta volna? Ott volt egész végig?
-Meglátom a szeretteim halállat, vagy pedig ha súlyosan megsérülnek- emelte fel a fejét és megdörzsölte a szemét. Fáradtan nézett végig az arcomon, majd apára emelte a tekintetét. Bólintott egyet, így anya felállt az ágytól és mielőtt kiment volna, egy puszit nyomott a homlokomra.
-Nagyon fáradt, így lefekszik. Elég kényelmetlen a földön aludni, hm
-Mi történt azzal a nővel? Hogy került oda, mikor Akane elvitte?
-Megszökött a börtönből, így most az ANBU tagok figyelik, hm- csengettek lent, így felállt az ágyamtól és kiment. Kis idő után, óvatosan kimásztam az ágyból és az oldalamat fogva lépkedtem ki a lépcsőnél lévő falhoz.
-Mit akartok?- hallottam meg anya ideges hangját
-Gondolom, míg távol voltál, az egyik ember egy pecsétet rakott a combodon lévő sebhez. Amit még a
-Térj a lényegre Orochimaru
-Az egyik fellázadt emberem tette. Ellopta a tekercset, amit még régen használtam rajtad és ezt újra akarja használni. Mivel a pecsétet rád rakta, már csak idő kérdéses mikor aktiválja és olyankor neki engedelmeskedsz. Ezt viszont, ahogy régen is megfigyeltük, nem tudja távolról irányítani- pecsét? Régen irányították anyát? Megremegett a retinám, ahogy elképzeltem ezeket. Lassan kinéztem és megláttam anya előtt azt a férfit. Olyan sápadt az arca, mint egy kígyónak.
-Kellett neked régen ezt csinálnod!
-Mi a célja ezzel, hm?- karolta át apa anyát és magához húzta
-Újra akarja építeni az akatsukit. Pár embert már szerzett, viszont Meire van szüksége. A démon erejére van szüksége, hogy megöljön titeket. Azt mondták, hogy esőrejtekben van a helyük. Kicsivel messzebb a tiétektől- akatsuki? Miért akarják újra hozni, mikor most béke van?
-Azt ne mond, hogy újra össze akarják szedni a bijuukat? Újabb háborút akarnak?
-Ezt még nem tudjuk. Abban vagyok biztos, hogy neked nagyon vigyáznod kell a pecsét miatt. Össze dobtam rengeteg ellenszert belőle, így ha bármikor az irányítása alá von, csak bele kell fecskendezni a bőrödbe
-Miért mondtad el? Talán véded a bőröd?
-Lehet. De ezeket az embereket, ugyan úgy állítja össze, mint amilyenek ti voltatok
-Az nem lehet. Hogy találna olyat, mint amilyenek mi voltunk.
-Hidd el, képes ilyenekre. Például már a méregkeverő meg is van. Ez a lány és épp oda tart- vett elő egy lapot, amit sajna nem láttam innen. Anya és apa egymásra néztek, majd egyszerre bólintottak...