-Jóreggelt álomszuszék- hallottam meg felettem Akuma hangját, így álmosan felé néztem. Ahogy megláttam elég közel, felsikítottam és lekevertem neki egyet, amitől a földre esett
-Mi történt?- pattantak ki Itaru szemei és a katanája után nyúlva, ült fel velem együtt
-Ezt kapni, csak mert köszöntem- fogta Akuma az arcát az emberi alakjában
-Hogy jutottál be?
-Mivel benned van a fele chakrám, a másik pedig Meiebe, így könnyen el tudom dönteni, hogy melyik részemnél, jelenjek meg- vonta meg a vállát- egy ideje már keresnek titeket, csak szólok
-Valamikor vissza kell mennünk hozzájuk- néztem fel Itarura
-Oh, nem mondtam? A vízesés előtt vannak- mosolygott ördögien Akuma, majd eltűnt
-Az a kis- haraptam el a végét, miközben mindketten felálltunk a földről
-Jobb lesz minél hamarabb szembe nézni velük és akkor hamarabb is lesz vége- engedte el a katanáját és átölelte a derekam
-Anya és Loly-san tuti a nyakunkba fog ugrani, amint kiérünk- sóhajtottam fel, mire kaptam egy puszit a homlokomra. Hatástalanította a védőmezőt, így továbbra is a derekamat ölelve, sétáltunk ki a barlangból
-Ahww de édesek vagytok- ölelte meg egymást a két nő. Apa és a sensei, pedig csak keresztbe tett karokkal álltak
-Azt hittem kapunk a fejünkre- néztem Itarura, aki csak megvonta a vállát
-Örülj, hogy nem kapunk- adott puszit az arcomra, amire természetesen a két férfi, elkezdett "köhögni"
-Ahj, hagyjátok már békén őket- szidták le a férjeiket, akik behúzott nyakkal, hallgatták a leszidást
-Meg tudnám szokni, ezt a műsort- néztem elégedetten, karba tett kezekkel, mikor mindkettőnknek korgott a hasa -Úgy tűnik enni kéne valamit- kuncogtam fel
-Csinálunk nektek valami kaját - termett előttünk a két nő, így ijedtemben, Itaruhoz bújtam

-Tele vagyok- dőltem le a teraszon tele hassal. Amint megettük az összes ételt amit anya és Loly-san csinált, már a szobámba nem volt erőm felmenni, így inkább a teraszon feküdtem le. Lehunyva a szemem, élveztem a jó kis nyár végi levegőt
-De ha mondjuk fagyizni mennénk, akkor azt simán meg tudnád enni- nézett rám mosolyogva Itaru, így egyből kinyitottam az egyik szemem és ránéztem
-Naná- ültem fel és mosolyogva néztem rá. Felállva a földről, segített fel és a cipőinket mentünk felvenni
-Majd jövünk- kiáltottam még vissza és elhagytuk a házat. Hirtelen lelassított, így felé fordítottam volna a fejem, ha nem kap a nyakába
-M-mit csinálsz?- kapaszkodtam a feje tetejébe, amin felnevetett
-Nyugi, tartalak- fogta szorosan a lábam, így elengedtem a fejét
-Nem válaszoltál a kérdésemre- ütöttem egy aprót a fejére
-Csak gondoltam, hogy így viszlek el
-De nehéz vagyok- motyogtam halkan, amit meghallot, így a combomba harapott
-Nem vagy nehéz- szidott le, így a fejére könyököltem- akkor sem vagy az- nézett fel rám, így lassan elmosolyodtam és lehajoltam hozzá egy csókra

-Nem akarsz már letenni?- kérdeztem Itarut, mikor már a fagyival a kezünkben sétált. Persze a fagyizóba is így mentünk be, amin persze az eladó nő csak jókat mosolygott. Ő egy citromosat, én pedig oreosat vettem. Vagyis vettem volna, ha nem erősködik, hogy ő fizeti ki. Mivel pedig nem akartam jelenetet rendezni, ezért kénytelen voltam belemenni. És lassan egy órája, hogy a nyakában visz mindenhova
-Nem. Már kezdem megszokni, hogy a nyakamban vagy
-Leeszem a hajad
-Csak nyugodtan. Majd megmosom- vissza vágására, csak megforgattam a szemem. Ha úgy nézzük, nem is olyan rossz itt ülni... Dőltem előre és átöleltem az egyik kezemmel
-Csak nem a kis szerelmespár- jelentek meg előttünk a többiek
-Jól látjátok- mosolyogtam rájuk, mire a három lány felsikított örömében, Akio pedig csak boldogan nézett felénk
-Egy értelmes a négy közül- sóhajtott fel Itaru
-Te Kei- szólított meg Nova, miután abba hagyták a sikítozást- nincs kedved eljönni velünk holnap valahova? Rég hülyült már a nyolcas csapat
-És meg is tudnánk szivatni megint valakit, mint a régi időben- folytatta a szót Akio
-Miért is ne. Régen hülyültünk. Számíthatok rá, hogy hozzam a fegyvereimet?
-Nem kell semmi fegyver. Csak gyere reggel
-Megbeszéltük
-Mi beszélhetünk a kis herceggel?- húzta gúnyos vigyorra a száját Demiyah így bólintottam. Itaru leguggolt, így kiszálltam a nyakából és egy puszit nyomva a szájára, ment el tőlünk a 11-es csapat
-Jól sejtem, hogy készültök holnap valamire, a hülyülésen kívül?- néztem a két társamra
-Megnyílt egy fürdő nem messze. Oda vinnénk el, szóval hozzál fürdőruhát
-De jó, hogy megkérdeztem