Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

26

-Tehát a falu bajban van. Mi történt?
-Mikor volt a csata, egy ember jött hozzánk és mindenkinek beadott valamit, így tudja irányítani őket
-Maga, hogy-hogy nem kapott?
-Én akkor pont nem voltam itt. A többi kisebb faluval volt tárgyalni valóm, hogy a kereskedelem tovább folytatódjon. Mikor vissza értem, egyszerűen a jouninjaim elkezdtek üldözni. Sikeresen elbújtam előlük, és azóta várok valakire, akik tudnának segíteni
-Értem.. Kei, Akio, Nova. Rakjátok le a fegyvereket és foglaljatok helyet mellettünk
-Na de Sensei- szólaltam volna meg, mire ránk nézett a sharinganjaival. Sóhajtottunk egyet, majd tettük amit mondott és leültünk melléjük. A madaraimat vissza változtattam az agyagokká és beleraktam a táskámba
-És most hol van az a férfi?
-Az irodámban. Az a baj, hogy sokan őrzik, tehát képtelenség lenne bejutni
-Nem tudja, van-e olyan csapat akik most küldetésen vannak?- kérdezte Akio, mire kezdtem érteni mit akar
-Van. Tegnapelőtt mentek el egy egyhetes küldetésre
-Van önnél fotó róluk. Hogy-hogy néznek ki?- tettem fel a kérdést, mire előhúzott a táskájából egy lapot, amit az asztalra csúsztatott
-Akik vissza térnek a küldetésekről, azokat beengedik?- jött rá Nova is a tervünkre, mire a férfi elgondolkozott egy darabig, majd bólintott

-Nos csodálom, hogy ilyen hamar vissza értetek.
-A küldetést teljesítettük, és mivel mindannyian elfáradtunk, úgy gondoltuk az lenne a jó, ha minél hamarabb vissza érnénk- nézett ránk a szeme sarkából a sensei, mire aktiváltam a sharinganom, amit a szemembe lógó vörös hajtól nem láthatott.
-Ahogy láttom, az egyik tag hiányzik
-Ő sajnos annyira elfáradt, hogy inkább haza engedtük. Nem bírt volna már ide eljönni, így előbb haza vittük és utána jöttünk- lassan rá emeltem a tekintettem és mikor felém nézett, egy genjutsut bocsájtottam rá. Hátra dőlt a székén, miközben szemei felfele néztek
-Gyorsan csináljátok- adta ki a parancsot, mire Akio oda futott hozzá és blokkolta a chakra fonalait, majd mikor ellépett tőle, megváltozott a sharinganom mintája és használtam a kiramekit, így a szobánkba küldtem el
-Menjünk. Még a végén megtudják- csinált a sensei egy klónt ami felvette a férfi alakját, majd elfutottunk onnan

-Mit jelentsen ez- próbált mozogni a kötelek alatt, amik olyan szorosra voltak kötve, hogy inkább abba hagyta
-Miért irányítja a falut?
-Ahhoz neked nincs semmi közöd. Vakarcs
-Nova- nézett rá a sensei, mire a combjába döfte a katanája pengéjét. A férfi hangosat ordított fel, ami a hangszigetelt szobán kívül nem lehetett hallani.
-Miért csinálja ezt?
-Úgy látszik be kell vetni a sharingant- lépett oda elé, mire az hátrálni próbált
-Jó beszélek!- ordította, így a sensei ellépett tőle- én voltam a falu vezetője akkoriban. Kirúgtak, mert állítolag nem tudtam irányítani, ezért elszöktem és tiltott jutsukat tanultam meg, amikkel vissza tértem és így irányítom az embereket. És most ti jöttök- változott meg hirtelen a szeme és a szemembe nézve, mintha egy szúrást éreznék a vállamba, a térdeim össze rogytak és az oldalamra borultam
-Mi ez? Miért nem tudok mozdulni?- néztem Akumára, mire ijedten kapta rám vörös szemeit
-Ez Meivel is megtörtént többször. Két lehetőség van. Tudja, hogy benned vagyok és ezáltal ki akar szedni, vagy az irányítása alatt megpróbálod megölni a többieket
-Kei állj le- tértem vissza, miközben a többieket kezdtem támadni. Tsk. Nem tudom irányítani a testem
-Hogy tudom vissza szerezni az irányítást?!- kiáltottam Akumára, aki gondolkozóba esett
-Hatalmas erő kell ahhoz. Mikor Mei volt ebbe, akkor egy ellenanyaggal hatástalanították. De mivel ez egy nagyon ősi jutsu, így megpróbáljuk chakrával tönkre tenni- rakta össze a két kezét és chakrát kezdett gyűjteni. A férfi eközben kiszabadult és tűzet lőtt ránk, amik egyenesen felém jöttek. Az a szemét engem akar célpontnak...
-Nem hagyom!- ordítottam fel, miközben éreztem azt a sok chakrát, amit Akuma átadott, hogy végre én irányítottam a testem. A sharinganomat egyből aktiváltam, ami átváltott a mangekyoura. A tűz egy pillanatra megállt pár centire  előttem, majd vissza fordult és telibe kapta a férfi. El akartam mosolyogni, hogy sikerült legyőznöm, mikor a szemeim egy pillanat alatt ólóm súlyúak kezdtek lenni, így hátra fele kezdtem dőlni, mikor a fejem koppant a padlón...

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro