-És apa újra el van verve- néztük Hikarival már unottan a harcot. Az eddigi csatákat, mindet anya nyerte meg
-Csak hagytam magam, hm
-Hanyadjára is?- kuncogott fel anya, így apa elkapta és elkezdte csikizni- nheeeee. Kheii, Hhikharhi. Sheghitshetek- Hikarival össze nézve, mosolyogva bólintottunk és apa hátára ráugorva, foglaltuk le. Anya kiszabadulva a fogságából, teperte le apát és a hátára ült le
-És nekem ki segít, hm??
-Senki
-Itt meg mi történt?- jelent meg Akane és Akio
-Csak megnyertem egy csomó csatát- vonta meg a vállát és leszállva apáról, segítette fel
-Aha
-Hogy-hogy jöttetek?
-Tegnap mikor haza értem a küldetésről, Akio beszámolt a fiúról, aki bántotta Keit. Szóltatok már a Hokagének?
-Szóltam, még aznap este, mivel be kellet mennem az ANBU-ba. Naruto beszélt a csapat senseiével
-Csak egy leszidást kapott, hm- morogta apa, így anya átölelte a karját
-Egyszer megengedem, hogy felrobbantsd, de ne most, mikor a vizsga van
-Ezt akkor most megjegyeztem, hm
-Jobban vagy Kei?- forgata meg a szemeit, mielőtt felém nézett
-Azt a karomat törte el, amit mindig használok, így elég nehéz bármit is csinálnom
-Miért nem gyógyítod meg a karját?- tette csípőre a kezét, így anya össze fonta a karjait
-Mondjuk azért, hogy hagyni kéne pihentetni? Te tanítottad, hogy mindig hagyni kell pihentetni, aztán lehet egyből begyógyítani
-Hány nap is telt el?
-Kettő
-Akkor már meg lehet gyógyítani
-Még nincs olyan állapotban, hogy be lehessen
-Ezért kéne megnövelni a gyógyítást
-Ha azt mondom, hogy nem, akkor nem. Kei az én lányom, én tudom mi a jó neki- néztek szúrósan egymásra, így mi négyen inkább távolról néztük a jelenetet
-Mindig így veszekednek?- kérdezte kíváncsian Akio, így apa bólintot
-Állandóan és van mikor rosszabb, hm
-Mondjuk mikor elkezdik ütni egymást?- néztem apa felé, aki egyből oda kapta a fejét
-Nemár, hm- fogta a fejét és oda sietett a két Eskine nő közé
-Szerinted, Daichi fog többet ártani nekünk?- sandítottam felé a szemem sarkából, így bólintott egyet
-Ha erre képes volt, akkor lesz több ilyen eset is. Vagyis én rossz értelemben ezt hiszem. Nem akarlak megijeszteni, de az a gyerek megbízhatatlan
-Az egyszer biztos- bólogattam hevesen- mikor eltörte a karom, akkor teljesen más tekintettel nézett rám. Majd mikor rájött, hogy mit tett, egyből felém akart jönni
-Csak el ne hidd, hogy valami megszállta. A ködrejtekiek már csak ilyenek
-Azért vigyáz mit mondasz. Vannak ködrejteki ismerőseink, azok nagyon jó fejek- löktem oldalba
-Igen igazad van. Vigyázz ezzel a sráccal. Valami, nagy baj van vele
-Vigyázok- bólogattam mosolyogva, mikor apa repült el mellettünk. Anyáék felé kaptuk a fejünk, akik továbbra is veszekedtek. Apához rohanva, emeltem fel a fejét és a táskáját raktuk alá
-Csillagokat látok, hm- emelte fel a kezét, így a homlokomra csaptam
-Apa kilőve. Te jössz
-Na nem. Jössz te is
-Törött a kezem
-Ezért fognak leállni- csak morogtam és felállva siettünk a két nő felé. Beugorva közéjük, álltak le hirtelen, így Akio sikeresen blokkolta a chakra pontjukat, amitől a földre borultak
-Gyerekek, ezt ne csináljátok- nézett ránk mindkettő dühösen, így mindketten nyeltünk egy nagyot
-Apát is kiütöttétek
-Deidarát?- nézett kíváncsian anya, így újból a homlokomra csaptam- te ütötted ki?!- nézett dühösen a nővérére
-Én nem! Te voltál!
-Mindketten kiütöttétek- állítottunk meg egy újabb háborút