+Bejelentés, információk és a könyv jövője

Szóval ja írtam, hogy az elkövetkezendők Speciál részek lesznek. 3 vége lesz a könyvnek. Lesz a False Ending, a Happy Ending és a True Ending. Ezek a végeknek le lesz írva, hogy mi miatt végződött így. Nem akarok valójában ezzel kapcsolatban szavazásokat. Azt meg kell írnom, hogy a False Ending 1 héttel Ayame születésnapján történtek vezetnek ahhoz ami azt kiváltja majd. A Happy Endinghez konkrétan van is videó amit kötök. A True Ending lesz a legutolsó mert abból következik majd az, hogy folytatódik Ayame(Yandere-chan) kalandjai. Szóval tervezek hozzá egy második könyvet is. 
Ez volt az egyik amit írni akartam. A másik amiről írni szeretnék de nagyon a Hannigram ship. Amíg nem néztem meg a második évadját a Hannibal tévésorozatnak meg sem néztem neten, hogy van ship erről és nem régiben fedeztem fel mielőtt befejeztem volna véglegesen. Wattpadon nagyon kevés Hannigram ship könyv úgyhogy következőleg amikor ezt a könyvet befejezem akkor elkezdem a folytatását ennek a könyvnek, elkezdem azt amiben egy fejezetes apróságaim lesznek. Amik sosem kaptak több fejezetet és a Hannigram ff könyvet kezdem el. 
Információk a többi könyvemről. Szóval tervezem azokat is befejezni. Nem akarom megígérni nehogy még több olvasómat elveszítsem de annyit megígérhetek, hogy ha augusztusban nem is de a születésnapom után ami szeptember másodikán lesz azután biztos elkezdem egyenként befejezni az összes megkezdett több éves könyvemet. Talán ennyi információ elég is. Akkor most jöjjön a rész! Jó olvasást kívánok hozzá!

Ayame szemszöge:
Egy újabb hét telt el észrevétlenül. Lopakodva és sötéten. Reggel felkeltem és akkor vettem észre, hogy megint péntek. Kíváncsi voltam ma ki akar megint szerelmet vallani nekem. 
Lassan lépkedtem az iskola felé mintha féltem volna, hogy felébredek és valahol máshol vagyok. Egy másik dimenzióban ahol én már nem én vagyok. Ayato később indult így elszakadtunk egymástól. Ayano meg franc tudja hol volt éjszaka. Újra ugyan az játszódott le mint előző héten csak Osoro sehol sem volt így az egész napomat egyedül töltöttem. Ebédnél Hanakoval ebédeltem aki készségesen velem maradt egész nap. Mikor az iskola a vége felé közeledett Hanako bátyja megérkezett,hogy megismerhessen engem.
-Taro Yamada-nyújtotta felém a kezét amit megfogtam. 
-Ayame Aishi-mondtam és megráztam Taro kezét. Hátrapillantottam és Ayato közeledett. Elengedtem Taro kezét és mosolyogva intettem magamhoz Ayatot aki furcsán vigyorgott. Ahogy odaért be is mutattam. -Ő itt Ayato Aishi, a mostoha bátyám és ő pedig Taro Yamada.
Rám pillantott és én bólintottam mire felvette a legártatlanabb arcát. Ő volt aki elütött és most Ayato elképzelhette mindenféle kínzást számára mert olyan ártatlan mosolyt villantott amiről a legkevésbé mondanám ártatlannak.
-Helló, Yamada-san!-mondta udvariasan Ayato.
-Ó, nem kell ilyen formális lenni csak 2 év van közöttünk, Ayato-kun-mondta Taro és nem is sejtette mekkora bajban is  van. 
-Nem vagyok ismerős valahonnan, Taro-kun?-kérdeztem miközben gondolkodó fejet vágtam. Ayato háta mögül megvillant egy injekciós tű. Már tele volt valamivel. Valószínűleg azzal amivel el lehet kábítani valakit.  Hanakot elvezettem és ott hagytam az osztályban, hogy takarítsanak egy kicsit míg  én vissza szaladtam hozzájuk. -Nos, Taro-kun? Volt egy kis időd gondolkozni rájöttél ki vagyok?
-Nem, sajnos nagyon rossz a  memóriám-felelte Taro.
-Én vagyok az a lány akit elütöttél, Taro Yamada! Remélem tudod milyen következményekkel jár ha ott hagysz valakit meghalni miután elütötted?-kérdeztem ijesztő mosollyal a számon. -Tudod mit? Most az egyszer elengedlek és élhetsz de ha megtalállak meghalsz.
-Igenis!-kiáltott és elment Hanakoért én meg elindultam a fához. Valakit biztos ott fogok találni. 
Bingo! Ott volt Oko. 
"Sétáltam a folyosón mikor valakibe beleütközök. Lehajolok az alakhoz miközben segítek neki összeszedni a könyveit. 
-Hogyan idézzünk démonokat? Ez meg milyen könyv?-olvastam fel hangosan a könyv címét és felpillantottam arra a valakire. Meglepődésemre Oko állt ott aki valamit mormogott az orra alatt.
-Rég láttalak, Aya-chan!-mondta mosolyogva és kinyújtotta kezét a könyvéért. Odaadtam a kezébe és amíg be nem ért a klubjába addig beszélgettem vele. Majd mosolyogva elváltunk."
-Rég láttalak, Oko-kun!-mondtam mosolyogva és mintha akarna mondani valamit de jeges rémület ütközött ki az arcára. -Valami baj van?
-Érzem, hogy rajtunk kívül más is van itt, Aya-chan de ez nem fog eltántorítani attól, hogy szerelmet valljak neked-mondta amitől kicsit meglepődtem. 
-Sajnálom, Oko-mondtam szomorúan mosolyogva. -Remélem nem haragszol de az épséged érdekében ezt felejtsd el kérlek! 
Kérdőn néztek szemei de nem akart tovább faggatni ennél. Érezte, hogy ez nem a megfelelő pillanat, hogy faggasson. A szeme láttára potyogni kezdtek a könnyeim, ő felajánlotta, hogy megvigasztal de elutasítottam és megkértem, hogy amíg lehet mentse magát. Ő pedig mentette magát ahogy tudta. Ayato figyelme rám hárult. Kilépett a rejtekéből, leguggolt és átölelt.

Vigyázat GORE lehet benne!
Ayato szemszöge:
Sírt az ölelésemben. Én pedig gondolkoztam, hogy hogyan kínozhatom meg Taro Yamadat. A kis patkány, hogy iszkolt Ayame fenyegetésére. Annyira sírt, hogy végül elájult és kénytelen voltam az ölemben haza vinni. Ayano haza hozta a cuccainkat az iskolából és nem kérdezett amikor meglátta, hogy sápadt Ayame. Arról se kérdezett miért vagyok nagyon mérges. Ayanora bíztam Ayamet és elmentem Tarohoz. Egyedül lakott így könnyű volt hozzá bejutnom. Az injekciós tűt beleszúrtam a nyakába és ha meg is nyikkant azt nem is hallottam. 
-Hát felkeltél, Taro-kun!-mondtam és ő jeges rémülettel az arcán nézett rám. 
-Ayame elengedett akkor te miért akarsz sanyargatni?-kérdezte a férfi.
-Én még nem végeztem veled. Nehogy azt hidd ilyen könnyen megúsztad és ne merd a keresztnevén szólítani!-mondtam és akkorra pofont adtam az arcára, hogy pár pillanat múlva egy piros folt volt ott. Aztán elszakadt a cérna bennem és félájultra vertem majd a kötelet levettem róla és elmentem haza. Ott bedőltem az ágyamba és elaludtam.