-Át akarod adni a képességed? - kérdem meglepődve
-Igen. A húgod megmentette az öcsémet. Pénzem sajnos nincs, így csak ezt tudom felajánlani! - mondja szégyenkezve Tom.
-Miről beszéltek? - kérdi Eszter.
-Épp arról, hogy...
-Üdv. Gondolom te vagy Eszter! Gyógyító képességgel szeretnélek felruházni! - Tom mondatomat félbeszakítva mondja el a helyzetet.
-Megtennéd? - barátnőm kérdi mosolyogva.
-Biztos vagy benne, kicsim? - kérdem aggódva.
-Igen! Így legalább segíthetnék valamiben! - válaszol boldogan.
-Így is eleget teszel! - mondom duzzogva.
Mielőtt válaszolna párom, a fiú ismét beszélni kezd.
-Akkor kezdhetem?
-Igen, kérlek! - válaszol neki párom.
Vesz egy nagy levegőt Tom.
-Én, Nagy Tom átadom a Gyógyítás nevű képességem Eszternek!
Párom teste felvillan egy pillanatra.
-Mi történt? - kérdi izgatottan.
-Ha egy képesség nélküli ember kap erőt, akkor új Axare profilja lesz. Ekkor felvillan a teste, valamint akkor is, ha simán átadja valaki az erejét neki. 2 fő kategória lehet a fiók. Támadó vagy Gyógyító! Azt nem tudom milyen kategória voltál eddig, de most Gyógyító leszel, mivel ez lett a „Fő erőd". De a 2 fajta erő nem lehet egyszerre egy átlagember birtokában! - mondja X.
-Akkor Tomnak hogy lehet mindkettő? - kérdem furcsálva.
-Az titok. - rácsap a fiú a vállamra.
-Egyszerűen. Tom 5+ értékű! - X vigyorogva fedi fel a titkot.
-Ez a titok nem tartott sokáig. De igen, így igaz. Én is egy 5+-os ember vagyok. Pontosabban a leggyengébb. - mondja Tom.
-Mi? - kérdem.
-Én is az vagyok egyébként. - X felszólal.
A hirtelen jött hír miatt meg se bírok szólalni. De húgom megteszi helyettem.
-Te is az vagy, Peti. - mondja hangosan.
-Ezt jó tudni. - megint a vállamra csap.
-De azt honnan tudod, hogy te vagy a lista alján? Meg ne csapkodj már! - kérdem.
Úgy érzem, mintha hülyének néznének, de jól is sejtem.
-Azt ne mondd, hogy ezt nem tudod! - X csalódottan néz rám.
-Ez most valami vicc? - Tom felnevet.
Erre a reakcióra számítottam, de akkor is ideges leszek.
-Mi az? - duzzogom.
-Azt hittem ez alap... - mondja X lenézően.
-Mi? - nem tudok mást mondani.
-Mondj annyit, hogy Axare plusz, és láss csodát! - Tom válaszol.
-Axare plusz. - mondom halkan.
Gyanakvóan figyelek. Egy menü jelen meg előttem. Olyan, mint a profilom, de itt csak egy felsorolás van.
______________________________________
Axare 5+ lista:
1.
2. Nick
3.
4.X
5.Time
______________________________________
-A második vagyok? - szólalok fel boldogan, de gyanakvóan.
-Aha. - X válaszol.
-Ki az a Time egyébként? - kérdem, és ezután mindenki csendben lesz.
-Én. Time a becenevem. - töri meg Tom a csendet.
-Logikus. - nevetek kínomban.
-Tomi, be szeretnél jönni? - X gúnyosan.
-Tom a nevem, de elfogadom a lehetőséget. - válaszol a fiú boldogan és rácsap X válára.
-Az én házam, de érezd otthon magad! - X mosolyog.
-Rendben! Köszönöm a meghívást! - szólal fel Tom.
*
X körbevezeti Tomot. Felérnek az emeletre. Mi az ajtó mögött állunk. Megfordulok, majd Csenge megüti a vállam. Ránézek, és látom, hogy örömében ugrál. Mosolyogva kérdek rá a helyzetére.
-Te mitől vagy ilyen boldog?
-Tom miatt! Annyira menő volt! Te nem láttad, de egy-kettőre elintézte azokat, akik körbe vettek!  - vidáman beszél.
-Igen? – kérdem csodálkozva.
-Épp vittem vissza az öccsét a rabló elől, amikor körbevettek a Begyűjtők. – mondja szomorúan.
-Megint azok? És, mi történt? – kérdem .
Ekkor barátnőm halkan megszólal mögülem.
-Hogy értve megint?
-Egyszer elkaptak minket. X mentett meg. – mondom, miközben ránézek.
A húgom megint vállon üt.
-Ez most nem fontos! Hallgasd meg, amit mondani akarok! Hol is jártam? - megfogja az száját, majd csettint egyet. - Megvan! Szóval miután körbevettek, Tom meglátott minket. Kereste a testvérét szerintem. És annyit láttam, hogy elém teleportált! Szó szerint csak úgy megjelent előttem! És nem fogjátok elhinni ezután mit tett! – mondja izgatottan.
-Mit?  - kérdi Eszter.
-Az összes ember kifeküdt körülöttünk. Meg a csoportvezető is! – mondja húgom izgatottan.
-Hogy? – kérdem meglepődve.
-Nem tudom, de iszonyatosan menő volt! Aztán megfogta a kezem, és megkérdezte, hogy nem sérültem meg? Annyira gondoskodó! – széles mosollyal hadarja a mondatokat Csenge.
-Igen, és? – kérdem.
-Megdicsérte a külsőm! Annyira zavarba jöttem! – mondja elpirult arccal húgom.
-Értem. Azt hiszem. – mosolygok rá.
-Te ehhez hülye vagy! Te ilyet még sose mondtál nekem! – duzzogva mondja nekem testvérem.
-Ejnye-bejnye. Ez nem szép dolog! – mondja barátnőm.
-De azt se mondtam, hogy csúnya vagy! – mondom.
-Hát de! Számtalanszor! Még haszontalannak is hívtál régebben! – mondja kiakadva Csenge.
-Mi? Miért lennél az? – kérdem csodálkozva.
-Mert te mindig a fény mágiáddal mindent elintéztél. Sok zaklatómat is! És engem szidtál le, mert nem tudtam megvédeni magam! – szintén mérgesen beszél testvérem.
-Ilyet biztos, hogy nem mondtam! Meg milyen fény mágia? Nincs is fény típusú erőm! – kérdezem.
-Miről beszélsz? Mindig azzal dicsekedtél! – kérdez vissza Csenge.
A heves harcot Eszter szakítja meg.
-Kicsit nyugodjatok le! Csenge, Peti ereje a Másolás. Nincs fény típusú ereje!
Valami enyhe érzésem támad megint.
-Mi? Milyen Másolás? Mikor tanulta meg? – néz rám húgom csodálkozva.
-Ez a saját erőm. Nem megtanultam, hanem alapból tudom. – válaszolok a kérdésére.
-Miről beszélsz? Mutasd már a státuszod! Van egy sejtésem. – jön Csenge közelebb.
-Hogy kell? – kérdezem.
-Annyit mondj, hogy Axare Státusz. – mondja barátnőm.
Ekkor megjelen Eszteré egy pillanatra, de egy lendítéssel eltüntetni.
-Jó tudni. – mondom halkan.
-Csináld meg te is! – mondja Eszter.
-Jó. Axare: Státusz! – mondom hangosan.
______________________________________
Név:
Erő: Másolás
Érték: 5+

Kapott erők:
-Axare: Robbanó Ütés 4*
-Axare: Víz lövet 3*
-Axare: Gyenge Gyógyítás 3*
___________________________________________
Csenge meglepetten néz, majd megszólal.
-Elveszetted a fényt? Pedig az is egy 5 csillagos erőd volt! Mikor vesztetted el?
-Valami biztos történt, mert semmire se emlékszem. – mondom neki.
-Érdekes. Bár nem is tudtam, hogy a képességed a Másolás. Ezelőtt egyszer sem mutattad meg nekem a státuszod. – szólal meg testvérem.
-Más vagyok. Őszintén én nem emlékszem semmire. Se a nevemre, se rád. Semmire! – mondom őszintén.
-Ezt már sejtettem. – húgom mondja kis mosollyal.
-Lehet én is egy kísérlet alanya vagyok, nem? – kérdem.
Csend. Nem érkezik válasz. Ránézek húgomra, aki mozdulatlanul néz a semmibe.
-Csenge? – kérdem furcsálva a helyzetet.
Barátnőmre pillantok, akit ugyan ez jellemez. Nem mozog.
-Mi van veletek? – kérdem felváltva őket nézve.
Körbenézek, és lassan realizálom, hogy nem mozog a világ. Megállt az enyhe hóesés, ami most kezdődött. A fehér pelyhek lebegnek egy helyben. Látszik az ablakból. Odafagytak egy pontban. Eszter kezét fogom meg, de mintha egy műanyag baba lenne. A keze az égben marad megmozdítása után. El tudom a fejét is fordítani. Ijedten megyek bentebb a házba. Párbeszédet hallok. Tom és X. Halkan beszélnek. Nem értem miről, ezért kicsit közelebb osonok. Ügyelek arra, hogy közel ne kerüljek, mert a végén lebuknák.
*
Tom hangját hallom.
-Látod? Erre vagyok képes!
-Menő. – válaszol neki X.
-Annál menőbb lesz, ha kimegyünk sétálni egyet. Jössz velem, szépség? – Tom mondja neki.
-Ha így kérsz, nem. – X nevetve mondja.
-De azért meg kellett próbálni. Régen beszéltünk már. – mondja Tom.
-Akkor se volt jó. De amúgy megyek, csak vonj be még valakit ide. – X mondja neki.
-És kit szeretnél? – kérdi Tom.
-Nicket. Te is tudod, hogy beszélnünk kell vele! – X hangosabban szólal fel.
-Igen, tudom. Igazad van. – válaszol Tom.
Velem akarnak beszélni? De miről? Miért? Most nincs időm ezen gondolkodni.
Visszamegyek a lányokhoz. Visszaigazítom szegény párom kezeit, mert elfelejtettem. Ezután mozdulatlanul állok.
Lépések, mögöttem. Ők azok. Jönnek.
Itt van Tom mögöttem. Érzem az auráját.
-Axare: Meghívás. - megfogja a vállam, és ismét megszólal.
-Kész elméletileg. – szólal fel utána.
Lassan elkezdek mozogni. Körülnézek, és a lehető legjobban próbálom előadni magam.
-Mi történt? – kérdezem a fiútól.
-Ez a képességem. Röviden csak mi tudunk mozogni. – csap a vállamra Tom.
-Hogyan? – kérdem csodálkozva.
-Tom irányítja ezt a mezőt. Ő dönti el, hogy kit hív be. – X mondja, miközben közelebb jön.
-Így igaz! Mondd, Nick. Eljönnél velünk sétálni? – kérdi a fiú.
-Hova? - kérdem gyanakvóan.
X közelebb jön. Megfogja a vállam.
-Csak sétálni. Közben beszélgetünk majd pár dologról!
-Rendben. Megyek! – mondom határozottan.
*
Hihetetlen látvány. Minden megállt. Látom, ahogy a madarak az égen egy helyben maradnak, ahogy minden más is. 2 ember egy kislányt fog le. Fegyvert tartanak a fejéhez. Előttük a rendőrség. Tom a kislányt átviszi a rendőrökhöz. A fickók mögé megy, ezután használja az egyik erejét, de nem történik semmi. Elmosolyodik, majd ránk néz.
-Gyertek tovább. Itt végeztem. A mágia itt csak az elindítás után aktiválódik. Az idézés után nem jelen meg. – mondja mosolyogva a fiú.
És igaza van. Amikor használom a víz erőm, nem jelen meg semmi. Nem is látszik, hogy csináltam volna akármit is. Pár egyéb érdekesség is feltűnt. Én tudok mozgatni dolgokat, embereket, de ha elengedem, akkor az úgy marad, ahogy volt. Eszter keze is emiatt maradt a magasban.
*
Tovább indulunk. Tom a képességét fejti ki, beszél az életéről kicsit. X aggódva néz rám, amit furcsálok.
-Mi a baj, X? – kérdem tőle.
Meglepődik, hogy rákérdeztem.
-Nos Nick. Emlékszel bármire is a múltadból? – kérdi a lány gyanakvóan.
-Nem, semmire.
-És mondd, a jövőből jöttél? – határozott hangon kérdezi.
A lassan sétáló ütemem megáll. Erre a kérdésre nem számítottam.
Honnan tudja? Miből gondolja, hogy a jövőből kerültem ide?
-Én.... - mielőtt kinyögném a választ, ismét beszél.
-Én és Tom is a jövőből kerültünk ide. Durván 2045-ig éltem, mégis valahogy visszakerültem. – mondja X, miközben megáll.
Ismét csodálva nézek rá, de ekkor Tom is megszólal.
- 2045? Én 2042-ig bírtam. – nevet fel.
-Mi? – nézek rájuk csodálkozva.
-Vagy az ikertesód, vagy te öltél meg minket. – mondja X.
-Én miért ölnélek meg? – kérdem csodálkozva.
Ekkor eszembe jutnak barátnőm volt szavai. Hogy egy tragédia fog velem történni. Hogy valami olyat fogok tenni, amit meg fogok bánni, de akkor már nem fog érdekelni.
-Van egy sejtésem. – mondom halkan.
-És mi az? – kérdi X.
Kissé rémülten nézek az előttem álló lány szemeibe.
-Én is a jövőből kerültem ide. – mondom oldalra nézve.
-Értem. – X válaszol.
Tom hirtelen csettint a bal kezével, és megcsapja X vállát.
-Én megmondtam, hogy nem ő Zek! – mondja a fiú határozott tekintettel.
-Zek? Milyen Zek? Nem. Most nem ez a fontos! Majdnem sikerült elfelejtenem, amit mondani akartam! – szólalok fel.
-Mi olyan fontos? – kérdezi X.
-Nekem Eszter azt mondta, hogy meg fogja akadályozni azt, hogy 5 év múlva elkövessek valamit. – válaszolok a lány kérdésére.
Mindketten felém fordítják fejüket. Ezzel az információval nem lehettek tisztában.
-Te hány évig bírtad? 10 év, esetleg 20? – kérdi X, miközben közelebb jön.
-Kicsit több. – nevetek halkan.
-25. – vágja rá Tom.
-Attól is. Egész pontosan 200. 2240-ből jöttem. – szólalok meg
Látszik rajtuk, hogy nem hiszik el.
-Mi? Addig hogy éltél? – X kérdi nevetve.
-Nem tudom! Mondtam, hogy semmire sem emlékszem! – mondom halkan.
-Hogy érted ezt? Én mindenre emlékszem ezelőtti életemből. Mindenre is, ami történt velem. – mondja Tom.
X bólint.
-Én is! Alig várom, hogy újra találkozzak Zekkel! Nagyon durván erős! Még engem is legyőzött! Többször harcoltam már ellene, de mindig kikaptam tőle. Egyszer azt hittem, hogy sikerült nyernem, de az csak álca volt. Közelebb férkőztem hozzá, majd megölt. – X meséli.
-Ez szomorú. De amúgy had kérdezzek már valamit. Ki is vagy te pontosan? Többet tudok Tomról, mint rólad! – mondom gyanakvóan X-nek.
-És ez így van rendjén! Ha esetleg te lennél ő, akkor nagyon nem lenne jó, ha ismernél, és ha tudnád, hogy mi az erőm! - mosolyogva válaszol kérdésemre.
-Ez igaz. – értek egyet vele.
-Őszintén, amikor először megláttalak, akkor meg akartalak ölni! Nagyon mérges voltam arra, hogy nem tudtam megmenteni, és szinte gyűlöltem magam emiatt. De megmondtam neki, hogy tisztességes harcot küzdök ellene! – X mondja tovább a történetet.
-Értem. – ennyit tudok mondani.
Egy furcsa érzés kering bennem. Valamiért úgy gondolom, hogy X hazudik. Nem tudom miért gondolom így, de nem merek bízni abban, amit most mondott. Kínos csend alakul ki, amit Tom szakít meg.
-Zek amúgy rendes ember volt, viszont kihasználták.
-Akkor miért ölt meg titeket? – kérdem jogosan.
X kellemetlenül nevet fel, aztán kínosan nézi a földet.
-X? – nézek rá.
-Hát.... Én egy kicsikét zaklattam. – X mondja, miközben kínosan nevet.
-Miért? – kérdem.
-Szerettem. Nagyon. Bele voltam bolondulva. Többször próbálkoztam nála, de semmit nem értem el vele. Egyszer sem fogadott el. – X szomorú tekintettel mondja.
-Ez mondjuk elég elszomorító. – mondom.
X erősen a vállamba markol. Látszik a fején, hogy valami komoly dolgot akar mondani.
-Szóval Nick. Ha te lennél Zek, bocsáss meg nekem! Érte bármit megteszek! Ha ez más életét követeli, akkor is! Ha én Zek mellett lehetnék, minden örömöm meglenne! De ez soha nem fog megtörténni. - nevet kínosan.
-Miért? – kérdem.
-Utált. Mindig is ellökött magától. – mondja a lány.
-Miért? – ismételten ennyit tudom kérdezni.
-Azt sose mondta el. De szerintem nem te vagy Zek, hanem a testvéred. – mondja X.
-Miből gondolod? – kérdezem .
-Megérzés. Amikor Zek ellen harcoltam, akkor te is az én oldalamon álltál, csak nem voltál pont ott. Összesen négyszer harcoltam ténylegesen ellene, azelőtt mindig elmenekült. Amikor én ellene küzdöttem, akkor te nem voltál ott! De ez lehet amiatt, mert Zek se egyedül volt. – meséli X.
-Értem. – mondom neki.
-De nem csak ez az egyetlen dolog, amiről beszélnünk kell! Még 2 dologról lenne szó. – szólal fel X, miközben megfogja a vállam.
-Mik lennének azok? – kérdem kicsit kíváncsian.
-Először is. Mi mind el fogunk innen költözni a nagyvárosba! Iskolába fogunk járni. Nyilván nem egy átlagosba. – válaszol a lány.
-Hanem? – újabb kérdést teszek fel.
-Egy hősképzőbe! – boldogan válaszol ismét.
-Értem. Miért? – ismét egy kérdés tőlem.
-Mi ez a kérdés? Hát nyilván azért, hogy hivatalos hősök legyünk! – X válaszol boldogan.
-Tessék? – kérdem izgatottan.
-Csenge és Tom már beleegyezett, csak te és Eszter nem. – mondja X.
-Akkor hősök leszünk? – kérdem csodálkozva.
-Igen. – X válaszol.
-Rendben! – mondom határozottan.
-De ez nem ilyen egyszerű! Először is részt kellesz vennetek a jelentkezési teszten. Bár nektek lehet nem lesz szükséges. Annyit akarnak tudni, hogy alkalmasak vagytok-e hősnek, de akinek van több 5 csillagos képessége azt szinte biztos, hogy felveszik. – mondja a lány.
-Akkor jó. – mondom megkönnyebbülten.
-Rendben, ez eldőlt! Irány a főváros! – X mondja határozottan.
-De miből menjünk fel? Nekem már nincs pénzem. – kérdem szégyenkezve.
-Azt megoldom! Ne aggódj emiatt! – mosolyog rám.
-Köszönöm! – vigyorogva mondom.
*
Egy padon ülünk. A bizarr látvány még mindig aktív.
-Mit szeretnétek még mondani? – kérdezem tőlük.
-Először is, mondd el mindent, ami eddig történt veled! – válaszol a lány.
-Rendben! – elkezdem mondani a történteket.
*
-Szóval. Az is lehet, hogy nem te vagy Peti, hanem valaki, aki az ő testében van. – állapítja meg X.
-De az is lehet, hogy Zsolt vagy! – Tom hozz fel egy új lehetőséget.
-Miért lennék Zsolt? – kérdezem furcsálva.
-Nem egyértelmű? Azt se tudod, hogy ki vagy. A profilod nem is jelzi a nevedet! Akkor biztos vagy benne, hogy te vagy Peti? – kérdi Tom.
-A vezetéknevedet se tudod. – teszi hozzá.
-Azt akartam pont kérdezni Csengétől, amikor minden lefagyott. – mondom neki.
-Hamarabb eszedbe se jutott? – kérdezi a fiú nevetve.
-De! Érdekel, hogy ki vagyok! De ti nem tudjátok? – kérdem tőlük.
-Én nem. A rendes neved nem hallottam még eddig. Mindig csak Nick-nek hívtunk. – mondja X.
-Én nagyon ritkán láttalak. – Tom szólal meg.
-Viszont most térjünk rá a másik dologra, azaz Eszterre. Ahogy leírtad a jövőbeli Esztert, és a háttértörténetét, az tökéletesen megegyezik Bunny személyiségével. – X említi meg.
-Ki az a Bunny? – kérdem gyanakvóan.
-Zek társa. Miután meghalt, Zek teljesen megörült, majd lemészárolt mindenkit. – mondja a lány.
-Akkor ezek szerint lehet én vagyok ő? – kérdem jogosan.
-Lehet. Én úgy gondolom, hogy te leszel Zek, ha Eszter lesz Bunny. – állapítja meg X.
-Logikus. És egyébként hogy halt meg ez a bizonyos Bunny? – kérdezem.
-Megölték. Elvitték a barátaitól, és kisérleteztek rajta. Ezután Zekkel megszökött, de rá pár napra meghalt. Az apja elméletileg elvette az erejét, és megölte. – mondja Tom.
-Akkor szinte 100%, hogy ő lesz Bunny! – X szólal meg.
-Ez biztos? – kérdezem reménykedve.
-Nem. De egy képet találtak Bunny rendes arcáról. Hasonlított Eszterre, de tele volt vágásokkal és hegekkel. Valamint az arca bal oldala le volt égve! – X szomorúan mondja.
-Ez szörnyű! – mondom együttérzően.
-De ez nemsokára ki fog derülni! – mondja a lány.
-Hogyan? – kérdezem.
-Az iskola szokott rendezni versenyeket. Itt megküzdenek a diákok azért, hogy vagy hősök legyenek, vagy csak azért, hogy a pénzdíjat megszerezzék! Itt 50 helyi diák vesz részt, és 150 külsős. 1 az 1 elleni harcokat vívnak egymás között a versenyzők. 200 emberből 100 lesz, majd 50 és 25. A 25 db harcosnál egy különleges szabály jön létre. A közönség kiválasztja a szerintük legerősebb harcost, aki az utolsó előtti harcban lép vissza! Tehát 24 marad így. Ezután 12, 6, majd 3. Itt jön be a kiválasztott személy. Ezért lesz 4 és 2. Aki megnyeri a versenyt, az hatalmas hírnevet és rengeteg pénzt kap. A top 25 diák pedig jelentkezhet a hősképzőbe, ahol már igazi hősöket nevelnek a fiatalokból. – X mondja izgalmasan.
-Ez hihetetlen. – szólalok fel.
-Természetesen akkor lehetünk hősök, ha egy hősi esküt teszünk, de ezt majd később megbeszéljük. Egyenlőre beszéljük meg a dolgokat a barátnőddel, aztán irány a főváros. – izgatottan beszél X.
-Oké! – értek egyet vele.
*
Végre telik az idő, és megcsap a hideg tél.
Elmondtunk a két lánynak mindent. Eszternek 1 kérése van, mielőtt elindulunk. Temessük el megfelelően a nagyiját. Ekkor eszembe jut a hamu. Mint kiderült, X eltette egy üvegben. Azóta biztonságban tartja. Ideadja nekem, majd megindulunk párommal.
*
Sok személy visszautasította a meghívást. „Nekik fontosabb dolguk is van." Még így is 76-an összegyűltünk. Sok számomra ismeretlen személy jelent meg. Eszter szülei nem jöttek el. Kínos csend van. Eszter és a faluvezető ekkor megjelen a fa színpadon. Elkezdődik a temetés. Sokszor mondják, hogy egy férfi nem sírhat, de nem bírom visszafogni magam.
*
Ketten vezetik le majdnem az egészet. Eszter elsírja magát, aztán felém szalad. Erősnek kell lennem! Megkér, hogy én is szóljak valamit. Elvállalom. Ennyivel tartozok neki!
Remegve sétálok fel a színpadra. Egy mikrofon van és egy kicsi hangfal, ami felerősíti a beszédet. Beállok a közönség elé. Eszter és mindenki figyelme rám összpontosul. Remegek, de elkezdem.
-Először is meg szeretném köszönni, hogy ennyien összegyűltünk ma! Noha Evelin nagyit nem ismerhettem sokáig, mégis fontossá vált nekem! A kevés emlék, amit tőle kaptam az kincs lesz nekem! Örökre! Rám bízta a legféltettebb reményét, Esztert! Én nem tudtam időben cselekedni! Egy kis időre mentem el tőle, mégis ilyen tragédia történt. Őszintén bocsánatot szerettem volna kérni tőle, de nem tudtam megtenni! Mérhetetlen mennyiségű fájdalom tölt el az elvesztése! De nem szomorkodhatok örökre! Megígértem neki, hogy megvédem Esztert! Olyan sok mindenre megtanított ilyen kevés idő alatt! Mindig kedves volt velem. Remélem, hogy boldog lesz ott fent!
*
Pár perc néma csenddel zárul a temetés. Néhány ember suttogva, némelyik sírva indul el. Legvégén mi, és a polgármester marad.
-S veled mi lesz, lányom? – kérdi az idős ember páromtól.
-Az leszek, ami mindig is akartam lenni! Egy hős! – szólal fel könnyes szemekkel Eszter.
-Értem. Mi várni fogunk rád, hős! – mondja neki a polgármester.
*
Itt vagyunk a többieknél. Egy jármű közeledik. Egy hosszú, fekete autó. Kiszál egy öltönyös ember, aztán meghajol előttünk. Az összes ajtót kinyitja, ezután beül a kormányhoz. X ül a kormány mellé. Mi négyen hátra.
-Elköszöntél anyukádtól, Tom?  - kérdezi húgom.
Mellette ülök, így látom, ahogy mosolyogva válaszol.
-El!
-Szerintetek milyen lesz a felvételi vizsga? - kíváncsian kérdi tőlünk a húgom.
-Nektek semmilyen! – X nevetve válaszol.
-Miért? – kérdem tőle csodálkozva.
-Apám iskolájába megyünk. Titeket tuti felvesz, hisz én ajánlok be titeket!
Megnyudogok a mondat hallatán.
-És szerintetek fognak minket piszkálni emiatt? – kérdezem.
Előre tudom a választ. Ha a falubeliek így bántak velünk, akkor a városiakkal mi lesz?
-Szerinted nem? Azt fogják várni, hogy mikor köthetnek majd belénk! - vállamat megcsapva válaszol Tom.
-Velem mi lesz? - szinte remegő hanggal kérdi barátnőm. Nagyon ideges lehet.
-Nagy valószínűséggel fogsz kapni még pár erőt! – nyugtatja meg X.
-Milyet? - boldogan kérdez vissza Eszter.
-Ki tudja? Majd eldönti faterom. - ismét felnevet X.
-Várom már! – válaszol neki párom.
A szomorkás kedve lenyugodott. X ezután a sofőr vállát fogja meg.
-He, Jani. Gyorsíts fel!
-Máris hölgyem! – válaszol neki a sofőr.
Hirtelen gyorsít fel, így kissé megijedek. Tom látja, emiatt nevet egy kicsit.
*
-Nézzétek! Ez a főváros! – X hangjára kelek fel. Lehet bealudtam.
1 óra utazás után ideértünk. Tom bealudt mellettem, ahogy én is, ezért felkeltem. Sokat nem látok a járműből, de amit látok az csodálatos. Az emberek nem szakadt ruhában élik mindennapjaikat. Sokkal több autó van 1 percben, mint a faluban 1 év alatt, és az utak nem jeges földből épülnek fel! Tom unott fejjel néz szét, aztán gúnyosan megszólal.
-De sok hajléktalan van.
X bölcsen szólal fel.
-Azok a képesség nélküliek! Ha az ember bűnt követ el, akkor a törvény és a hősök megfosztják az erejétől. A bűnétől függően vagy elengedik így, vagy bezárják, vagy ha nagyon rosszat tett, akkor megölik. Ezen képességeket a hősképzők használják fel. Némelyik iskolának van saját börtöne is! Egyébként ilyen erőt fog Eszter is kapni. A rosszfiúk erejét jóra is lehet használni. – meséli X nekünk.
-És pénzt hogyan fogunk keresni? Ha egyáltalán lehetséges. – kérdezi barátnőm.
Tom nagy büszkeséggel feltöltve szólal meg.
-Ezt még én is tudom! Fizetést fogunk kapni az iskolában!
-Így igaz! Egy iskola 6 szintre osztja fel a tanulókat és azok fizetéseit! Az első 5 az általános képzés, a 6. pedig az elit képzés. – mondja X.
Ekkor Csenge egy elég fontos kérdést tesz fel.
-És mennyi pénzt fogunk kapni?
-Ez engem is érdekelne! – mondjuk egyszerre Eszterrel
-Maximum havi 7 milliót. – X válaszol.
-Mennyit? – még egyszer megkérdem, mert nem hiszem el.
Nem csak én, hanem mindenki meglepődik ezen.
-Az alap fizetés lesz körülbelül 200000 Ft! Az 1-es szintnél! – mondja X.
-Az is rengeteg! – szólalok fel.
-Annyit már biztos fogjuk kapni? – kérdezi húgom.
-Igen! Arra költitek, amire akarjátok, csak készüljetek fel, hogy magasak az árak! De az iskola egyenruhája és a napi 3 evés ingyenes lesz! – X mondja.
-Azt se tudom mire fogok ennyi pénzt költeni! – nevetve mondom neki.
-Tedd félre! – adja a tanácsot barátnőm.
*
Egy számomra ismeretlen épület előtt állunk. Kiszállunk, aztán elhajt a sofőr. Kvarcból épült. Gyönyörű gyémánt keretes ablakokkal rendelkezik. Nagyon sok van belőlük.
Hatalmas portája van.
Az épület tetején nagy betűkkel fel van írva a neve. „Black Mask Hősképző kollégium".
-Ez az iskola? – kérdezem, miközben csodálom az épületet.
-Ez csak a kollégium része. Az iskola kicsit máshol van. – X válaszol.
-Ez olyan, mint egy kastély! – mondom neki.
-Ez tényleg jobban hasonlít egy palotára! – húgom egyetért velem.
-Nosztalgikus! – Tom boldogan szólal meg.
-Gyertek be! Van pár elintézni való dolgunk! – szól ránk X.
-Rendben! – mondjuk neki.
*
Az épület belülről is hatalmas. Piros szőnyeg mindenhol. Számtalan diák néz minket. Mind különböző színű öltönyben van. Undorodva figyelnek minket. Noha Csengének, Tomnak, Eszternek és X-nek rendes ruhája van, rajtam egy szakadt fehér póló és kopott farmer van, valamint egy nyári szandál a lábamon. Legalább egy vastag zoknit felvettem. Különböző jelzőkkel látnak el minket.
„Aljanépe" „Hitványok" „Állatok"
„Parasztok" „Bogarak" „Falusiak"
Haza akarok menni! Túl kínos ez nekem!
Próbálnék megszólalni, de nem merek!
Egy fehér öltönyös diák indul felénk. Nevetve szól hozzánk.
-Ti meg mégis mit képzeltek? Kinek hiszitek magatokat? Ez az elit kollégium! Takarodjatok kifelé! Ilyet állatokat, mint ti senki nem akar itt tartani! – szól nekünk gúnyos hangnemben.
Mindannyian megnézzük. Tom elneveti magát, X pedig dühösen lép előre.
-Te kinek képzeled magad? – kérdezi X tőle.
-Én? Én? A neved most, kutya! – válaszol az udvariatlan fiú neki.
Húgom mérgesen indul előre, de X megállítja. Ezután a fiú indul felénk idegesen.
-Rá mersz támadni egy elitre? Idióta! – köp egyet húgom felé.
-Státuszod mutasd, MOST! – X hangosan szól neki, Tom pedig engem fog vissza. Nagyon képen szeretném ütni ezt a gyereket.
-Mégis miért tenné... - megszakad a mondandója, majd hirtelen megszólal -Axare: Státusz!
Mindenki meglepődve figyeli, amit X csinált. A fiú akarata ellenére megcsinálta, amit parancsolt neki a lány. Mindenki mérgesen és hangosan káromkodni kezd. Egyesek elindulnak felénk, amíg X fel nem szólal.
-A nevem Király Angéla! Az Éghajlító család legfiatalabb lánya vagyok! - ekkor elmosolyodik - Térdre előttem, MOST, rajtad kívül! - mutat az előtte álló fiúra.
Nem csak mi, hanem az összes diák térdre borul, kivéve a kiválasztott fiú.
-Értem már! Ha még egyszer így beszélsz a királyi családdal, akkor halálbüntetést kapsz Kerekes Martin! – mondja X lenézően.
A fiú letérdel Angéla előtt.
-Bocsásson meg nekem! Megígérem, hogy nem beszélek többet így önökkel! – mondja szinte sírva. Szánalmas.
-Senkivel se beszélhetsz többet így! Valamint kapsz 3 millió Ft büntetést! – mondja neki Angéla.
A minket érő kényszer elmúlik, és végre fel tudunk állni. Azon gondolkodok, hogy kik az Éghajlító család tagjai, amikor megszólal a legfiatalabb lányuk.
-Gyertek, megyünk apámhoz!
Egy ajtó elé jövünk. X egy arcfelismerő rendszer elé megy, az beszkenneli az arcát, aztán a lány arrébb áll. Ujját egy kis kiemelkedő gombra helyezi, aztán kinyílik az ajtó. Bemegy, majd int nekünk.
Mi is bentebb sétálunk. Egy fekete öltönyös, stílusosan megjelenő öreg férfi néz ránk csodálkozva. Alig hisz a szemének.
-Te vagy az, kislányom? – mondja könnyezve.
Az említett személy mosolyog. Közelebb megy a férfihoz, és boldogan megöleli. Ezután hátrább lép, majd beszélni kezd.
-Megjöttem, apa! Elhoztam az általam alkalmasnak vélt személyeket is! – mondja büszkén.
-Micsoda? De 5 évet kértél tőlem! Még egy év se telt el a távozásod óta! – mondja csodálkozva az igazgató.
-Azt mondtam, hogy amint megtalálom őket, visszatérek! – büszkén szólal fel Angéla.
-Ez hihetetlen! És kik ők? – néz ránk X apja.
Angéla ránk néz.
-Mutatkozzatok be teljes névvel. Valamint mondjátok el a képességeteket, és pár egyéb információt, amit szeretnétek még elmondani!
Feszült a hangulat. Eszter előrébb lép.
-Kezdhetem én? - kérdi halkan.
-Természetesen. Csinálok egy ideiglenes diákigazolványt nektek! – mondja az igazgató.
-Köszönöm! Akkor had mutatkozzak be! A nevem Sárközi Eszter. 15 éves vagyok. Ebattából származom. A képességem az időutazás volt, de elvesztettem! Jelenleg csak egy Gyógyítás nevű képességgel rendelkezek. 5* az értékem. Még mit mondhatok el, X? – néz barátnőm az általa megemlített lányra.
X ránéz apjára.
-Majd erőt kellene adni! – szól X apjának.
-Értem. Köszönöm. Ki lenne a következő? – mondja az apja.
A haverom boldogan szólal fel.
-Én lennék az! A nevem Nagy Tom. 17 éves vagyok! Képességem az Idő Fagyasztás! Értékem 5+! Hős akarok lenni! – hangosan mondja.
Az apa csodálkozva néz lányára.
-5+? Igaz ez, lányom? – néz X-re az az apja.
-Igen. De lesz még egy! - ő boldogan szólal fel.
-Két 5+ értékű fiatalt hoztál? Ki a másik? – kérdezi csodálkozva az igazgató.
Csenge remegve válaszol.
-A bátyám, de előtte még szeretnék én bemutatkozni!
-Nyugodtan mutatkozz be! – mondja mosolyogva az igazgató.
-Köszönöm! Akkor bemutatkozok! Az én nevem Fekete Csenge! 14 éves vagyok! Képességem a Jég Manipuláció! Úgy hozok létre jeget, ahogy csak akarok! 2 testvérem van, Zsolt és Peti! És az értékem 5. – mondja remegve.
-Rendben! - ekkor rámnéz X apja. - Gondolom akkor te vagy a másik 5+-os, igaz?
Kicsit reszket a lábam, de boldogan válaszolok.
-Így igaz! Ő.. nos... Fekete Péter vagyok! Nem tudom hány éves vagyok...
-17! - Csenge közbeszól.
-Ezek szerint akkor 17 éves vagyok.... Képességem a Másolás és 5+ értékű vagyok.
Jegyzetel, majd megszólal.
-Köszönöm, ezzel kész is a diákitok!
Egy papírt nyújt felénk. Elvesszük mind, aztán nézegetni kezdem a sajátom, azonban váratlanul megszólít Angéla.
-Nick, megmutatnád a státuszod?
-Természetesen! Axare: Státusz! – mondom neki.
Megjelen a jól ismert menü.
___________________________________________
Név: Fekete Péter
Képesség: Másolás
Érték: 5+
Kapott erők:
-Axare: Robbanó Ütés 4*
-Axare: Víz lövet 3*
-Axare: Gyenge Gyógyítás 3*
___________________________________________
Közelebb jön, majd megnézi.
-Na, akkor tényleg ez a neved! – mondja boldogan X.
-Igen. Igazatok volt azzal kapcsolatban, hogy a teljes nevem kell tudnom a profilhoz. – mondom megkönnyebbülten.
-Nem is tudtad? – Csenge csodálkozva kérdezi.
-Nem... – válaszolok.
Az igazgató ekkor közbevág a párbeszédbe.
-Mindegy is. Angéla itt a kulcs, kérlek vidd el őket!
Egy kulcsot nyújt felénk, amikor X mérges lesz.
-Egy szobát akarsz mindenkinek? Ez egy vicc akar lenni, apa? – kérdi kiakadva.
Apja nem érti a fennakadást.
-Miért lenne vicc? – kérdi ártatlanul.
-2 szoba kell nekik! Én külön leszek! – mondja a lánya neki.
-Értem! Akkor adok egy másikat is! Vezesd oda őket, aztán gyere vissza. – mondja az apja.
-Rendben! – mondja X.
-Hozd Pétert is! – teszi hozzá az igazgató.
-Oké! – Angéla válaszol, majd megfordul.
*
Kimegyünk az ajtón, végig a folyosón. A végén megállunk a 72-es és 73-as szoba előtt. Tom kapja meg az 72-es kulcsot, én a másikat! Kinyitom és bemegyünk Eszterrel. Hatalmas szobánk van. 3 falubeli szoba simán elférne benne. Csak egy ágy van, egy franciaágy. Nem is kell gondolkodnom, hogy ki műve lehet.
*
Felvettük az öltönyöket. Piros öltönyt kaptunk. Egyes szintű ruha. Ezután fekete, szürke, fehér és kék öltöny lesz, valamint az egyedi színű.
Csenge és Tom egy szobában vannak. Megnézem, de látom, hogy 2 darab ágy van. Eszter a szobában maradt. Ahogy Toméktól kijövök, X már vár rám.
-Mehetünk? – kérdi.
-Aha. – válaszolok.
*
Miközben sétálok vissza vele hirtelen rossz érzésem lesz. A falnak támaszkodok, ami miatt közelebb jön.
-Minden rendben? – kérdi aggódva.
-Igen, csak kicsit rosszul érzem magam. Mintha szíven ütött volna valami. – válaszolok neki.
-Biztos rendben vagy? – kérdi X.
-Igen! Ne aggódj! – mondom mosolyogva
-Akkor menjünk! – mondja a lány.
Ide is érünk. Már automatikusan kinyílik az ajtó előttünk. Hárman vagyunk. Angéla gyanakvóan az apjához siet.
-Mit szeretnél még? És én miért nem lettem diák?
-Lesz egy teszt a tanoncaidnak! A fővárosnak sürgősen szüksége van hősökre, ezért előre hozzuk az 5 évente rendezett hős választó versenyt 2041. február 22-re! Egyenlőre élvezzétek ki az új évet! 2 nap! – mondja az apja.
-Rendben! És a tanulással mi lesz? – kérdezem, megszakítva kettejük beszédét.
-Csak harci gyakorlatotok lesz! Minél hamarabb fel kell készülnötök a megmérettetésre! Szerintem a lányom elmondta, hogy fog zajlani! – mondja az igazgató.
-Igen! – válaszolok.
Angéla aggódva megszólal.
-Apa? Mi ez a sietség?
Az igazgató szomorúan néz lányára.
-Kicsim. Mikor elmentél még 25 hős volt, igaz? Köztük a legyőzhetetlen 1-es számú is!
-Igen. Miért? – kérdi aggódva X.
-Mindegyik hős meghalt! – mondja komoly fejjel.
X csak áll. Tekintete lefagyott.
-Tessék? – kérdi.
Az igazgató megismétli magát.
-Mindegyik hős meghalt! Pontosabban elvesztettük az összessel a kapcsolatot. Még a legyőzhetetlen is eltűnt! – mondja a szomorú igazságot az igazgató.
-Hogyan? – kérdezem.
-A Begyűjtők összes vezetője egyszerre megtámadta őket! Eltűntek a legtöbben! 12 testhez tartozó port találtunk, abból 7-et tudtunk beazonosítani a rendőrséggel közösen! De most nem ez a fontos!
-Hogy érted? Mi lenne ettől fontosabb? – kérdezi X.
-X, egyetlen megmaradt lányom! Kérlek légy az 1-es számú hős! A világnak szüksége van rád! – könyörög neki.
*