Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Winterwidow ~1

_hi_greenie_ kérésére készült. Remélem tetszik, mindenkinek jó olvasást.

[Natasha szemszöge]

Steve megkért, hogy keressem meg a barátját Bucky-t. Nem volt nehéz Bukaresten találtam rá. Észrevétlenül követtem egészen addig, amíg el nem tűnt a szemem elől. Frusztráltan sóhajtottam fel, próbáltam észre vétlenül körbe nézni, hogy vajon merre tűnhetett el. Hirtelen egy kéz fonódott a derekam köré és egy fegyver feszült az oldalamnak.

– Csak nem keresel valakit? – Mikor odanéztem meg láttam Barnes-t. Óvatosan elindultunk előre, aztán befordultunk egy kis sikátorba, neki nyomott a téglafalnak. – Kinek dolgozol?

– Steve kért meg, hogy találjam meg. Ott voltam a S.H.I.E.L.D. és a Hydra bukásánál.

– Miért kellene hinnem neked? – Méregetett engem, bár láttam, hogy a szemében felismerés csillant. Elővettem a telefonomat és megmutattam a Kapitánnyal váltott üzeneteimet. Megkönnyebbülten mosolyodott el, ellépett tőlem.

– Kérlek bocsáss meg, de mostanában óvatosabb vagyok.

– Elhiszem és megértem.

– Szeretnél feljönni hozzám? Nem biztos, hogy visszamegyek veled Amerikába, de későre jár.

– Az nem lenne rossz. – Mosolyogtam rá, egymás mellett sétálva indultunk el a kis lakás felé. Beszélgettünk a rémálmairól és arról hogyan próbál elrejtőzni. Este Bucky csinált vacsorát, amit jó ízűen fogyasztottunk. Egymás mellett ültünk a kanapén. Semmiségekről beszélgettünk a vállának dőltem, ami szerencsére nem zavarta. Másnap, mikor felébredtem még mindig a kanapén ültünk és Bucky összefonta az ujjainkat. Mosolyogva néztem fel a barna hajú férfira.

– Nem szép dolog bámulni a másikat. – Mondta csukott szemmel, halkan felnevettem és puszit adtam az arcára. Vigyorogva húzott az ölébe, úgy nézett rám. – Csodaszép vagy. – Suttogta, miközben az arcomat cirógatta. A jégkék szemei az én zöld íriszeim és az ajkaim köz cikázott. Bólintottam egyet, Bucky óvatosan megcsókolt, amit viszonoztam. Mosolyogva húzott még közelebb magához. Átöleltem a nyakát, mikor elváltunk összeérintettük a homlokainkat.

– Most már van okom Amerikába menni. – Motyogta halkan, mosolyogva adtam neki egy újabb csókot.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro