Steve ~7
Ez egy középsuli AU mindenki kedvenc Kapitányával. Jó olvasást, mindenkinek
T/N. te neved
V/N: vezeték neved
[Olvasó szemszöge]
Nagyon izgultam, mivel reggel aput felhívta Fury igazgató, hogy az első napra nem kell vinnem tankönyveket, sem pedig füzeteket. Náluk az a szokás, hogy az első nap csak a tanárokkal és az igazgatóval beszélgetek. Ezt kicsit furcsának tartottam, de persze nem volt mit tenni. Mély levegőt véve léptem be az iskola kétszárnyú ajtaján. Elindultam a második emeletre, mivel tudtam, hogy ott van az igazgatói és ott kell ma kezdenem. Meglepődtem, hogy már ilyen korán reggel is volt egy pár diák a folyosókon. Ahogy láttam ők egy társasághoz tartoznak. Kettesével vettem a lépcsőfokokat, aztán megigazítottam a ruhámat és bekopogtam az ajtón. Egy mély szabad után beléptem Fury igazgatóhoz. Becsuktam magam után az ajtót és egyenes háttal álltam meg az afro-amerikai férfi előtt.
– Jó reggelt Fury igazgató.
– Önnek is jó reggelt Miss. V/N. Kérem foglaljon helyett. - Ezzel pedig kezdetét vette az első napom az új iskolámban. Remélem, könnyen befogok illeszkedni az osztályomba. Érdeklődve és egyben kíváncsian hallgattam az igazgató magyarázatát.
Timeskip, mert Bucky ellopja Steve pajzsát, hogy azzal aludjon
Nagyon jól elbeszélgettem a leendő tanáraimmal, ahogy az igazgató is meg volt velem elégedve. Legalábbis Maria Hill szerint, aki Fury titkárnője. Megkönnyebbülten és mosolyogva léptem ki az ajtón olyan boldog voltam, hogy könnyen táncra perdülnék. Vigyorogva vettem fel a telefont.
– Szia, apa!
– Szia kincsem. örülök, hogy mosolyogni hallak. Egyébként azért hívtalak, mert nem tudok érted menni. Sajnálom, tudom, hogy megígértem, hogy fagyizunk.
– Semmi baj apa. Nem lakunk messze haza sétálok egyedül. Azt pedig majd behajtom rajtad. - Apa felnevetett, elköszöntünk és elindultam haza. Észrevettem, hogy három srác követett engem, már legalább két utcája. Idegesen nyeltem egyet és próbáltam keresni valami kiutat, hogy ne kelljen velük beszélnem vagy bármi mást csinálnom. Haladtam tovább az utcán, mikor megláttam egy nagy társaságot. Fiúk és lányok vegyesen, jól érezték magukat. Mély levegőt vettem és mosolyogva léptem oda hozzájuk.
[Steve szemszöge]
Jót mulatunk Rhodey egyik sztoriján, amit Tony egyik rosszul működő kis robotjáról mesélt. Egyszer csak megjelent mellettem egy kedvesen mosolygó lány. Kérdőn néztünk rá. Tony volt az, aki megtalálta a hangját először.
– Szia. Mond csak ismer téged valaki innen? Mert, hogy én még nem láttalak az biztos.
– Sajnálom, hogy idejöttem. Nem, nem ismer innen senki, nem rég költöztünk ide, ma volt az első napom a közeli gimiben. Az igazgató végig maga mellett tartott. Azok a fiúk ott- Mutatott észre vétlenül maga mögé én pedig a szemem sarkából odanéztem.
– A suli óta követnek engem. Nagy gond lenne, ha egy kis ideig veletek maradok? Csak hogy békén hagyjanak. - Bennem és ahogy láttam a többiekben is felment a pumpa Rumlow, Sitwell és Pierce láttán. Mosolyogva fordultam a lány felé és a derekára vezettem a kezem.
– Jaj, drágám, bocsáss meg teljesen kiment a fejemből, hogy megvárjalak a sulinál. - Direkt olyan hangosan beszéltem, hogy a többieken kívül az a három jó madár is érthetően hallja. Odahajoltam az arcához, mintha egy puszit nyomnék rá. – Figyelj gyorsan mond meg a neved, hogy bemutathassalak, mint a barátnőmet. - Suttogtam neki, ő pedig habozás nélkül válaszolt.
– Srácok, hadd mutassam be nektek a barátnőmet T/N V/N. Még egyszer bocsánat drágám.
– Semmi baj, megértem, hogy a barátaiddal szerettél volna lenni. Már az utca túl oldalról is hallottalak titeket. - Nevetett fel, Nat szemében elismerés csillant, hisz nem sokan tudnak ilyen jól színészkedni. Mindenki mosolyogva mutatkozott be neki.
– Ejnye, haver ez csúnya volt. - Kérdőn néztem Samre és Buckyra, mivel, hogy ő meg egyet értően bólogatott.
– Nem elmondani a legjobb barátaidnak, hogy egy ilyen csodaszép barátnőd van nem szép.
– Igen haver, ha tudtam volna tuti tönkre vágtam volna az összes randidat néhány régi közös sztorinkkal. - Szememet forgattam, miközben T/N érdeklődve figyelte Buckot.
– Na láttod Bucky pont ezért nem mondtam semmit. Nem kell, hogy leéges a barátnőm előtt.
– Meg teszi ezt ő maga is ne félj. Látnotok kellet volna az első randin hebeget-habogot össze vissza- Mondta T/N mosolyogva, mire rajtam kívül mindenkiből kitört a nevetés. Tátott szájjal néztem az egy fejjel kisebb lányra, aki kinyújtotta rám a nyelvét.
- Ez...ezt ismételd meg kérlek...muszáj felvennem...- Mondta Tony két röhögörcs között. Láttam, ahogy a három jó madár közelebb lép hozzánk. Közelebb húztam T/N-t. Sitwell vigyorogva lépett a mellettem lévő lányhoz.
– Helló édes. Mond csak elvesztél? Szívesen haza kísérlek. - Kacsintott a végén. T/N megforgatta a szemét és közelebb húzódott hozzám, ha ez még lehetséges volt.
– Nem tévedtem el csak a barátomat kerestem. Megtaláltam szóval köszönöm szépen meg vagyok. – Felelte, én pedig bólintottam egyet.
– Jaj, baba én szívesen haza kísérlek, ha Rogers nem érne rá- Vigyorgott szélesen Rumlow. – Úgy tudom, hogy ma edzésetek van a foci csapattal.
– Kopj le Rumlow...- Morgom oda neki. – Gyere T/N haza kísérlek. Bocsi skacok, majd később találkozunk.
– Szívesen megnézném az edzéseteket és így maradhatnál a barátaiddal is. - Mosolygot fel rám szélesen. Döbbenten nézek rá, majd egy apró mosolyt varázsoltam az arcomra. Pusziltam meg a homlokát és mosolyogva néztem le rá.
– Nekem jó, persze csak ha nem kell haza menned T/N nem szeretném, ha haragudnának rád otthon.
– Nem sietek, apa dolgozni fog, megírok neki egy üzenetet, hogy később megyek haza. Kíváncsi vagyok, arra, hogy hogyan focizól. Eddig nem sokat meséltél róla.
– Haver te komolyan nem mondtad el mekkora ász vagyok a pályán? - Nézet rám döbbenten Bucky, mire megforgattam a szememet. T/N felnevetett legjobb barátom arcán. – Amúgy lassan indulni kellene. Tudod, hogy Phillips kinyír téged, ha nem vagy ott időben Kapitány. - Kacsintott rám mosolyogva Buck, bólintottam egyet elköszöntünk a többiektől és elindultunk vissza a suliba. T/N-val/-vel kézen fogva sétáltunk. Ahogy láttam Rumlowék még utánunk akartak indulni, de a többiek nem hagyták. Biztos, ami biztos alapon James T/N másik oldalára sétált. Amikor lefordultunk a sarkon T/N kifújta az eddig bent tartott levegőjét.
– Köszönöm fiúk, nagyon hálás vagyok. - Nézett mindkettőnkre mosolyogva. – Ugyan ez nem tesz semmit. Hidd el kislány abban a társaságban, akikhez odasétáltál mindenki szívesen átrendezte volna az arcát bármelyiküknek a három fiú közül.
– Ezt észben tartom, ha legközelebb találkozom velük a suliban. - Ekkor lenézett a kezünkre és pironkodva fordult el. Én is lenéztem és paradicsom piros arccal engedtem el a kezét.
– Bocsi, teljesen kiment a fejemből. Egyébként most már békén fognak hagyni, nyugodtan haza mehetsz. Nem muszáj megnézned az edzés. - Próbáltam nem törődömöt játszani, de belül reménykedtem, hogy velünk tart. – Így is úgyis megnéztem volna egy pár edzést szeretem a focit. A régi sulimban játszottam is- Vont vállat T/N, mire mindketten döbbenten néztünk rá.
– Csak viccelsz igaz? - Bucky még mindig döbbenten és kerekre nyílt szemekkel nézet az egy fejjel kisebb lányra.
– Nem komolyan mondom. Persze csak az edzéseken játszottam. Az edző nem tudta meggyőzni a sulit, hogy engedjenek meccsre. Mondván, egy lány nem bírja annyira az ütéseket. - Legyintett egyet, de láttam, hogy nagyon szomorú emiatt. Hamar elértük az iskolát, T/N-t elvezettük a lelátókhoz ezek után az öltözőkhöz sietünk.
Timeskip, mert Bucky ledobja Samet a tetőről, úgyhogy nincsenek rajta a szárnyai, mert féltékeny a Stevehez kötődő barátságára
Phillips eleinte nem örült annak, hogy nézőnk van, de utána már nem igazán törődött vele. Megbeszéltük, hogy a suli előtt találkozunk. T/N mosolyogva várt minket.
– Nagyon jók voltatok fiúk. Érdekes ez az összhang köztetek.
– Ugye, hogy hiba volt a pasidnak eltitkolni, hogy milyen ász vagyok? - Mind hárman felnevetünk ezek után haza kísértük T/N-t és megbeszéltük, hogy suli előtt találkozunk vele. Még számot is cserélt velünk. A srácokkal még találkoztunk minden srác azt mondta, hogy szívesen randizna vele. Én csak morogtam rajtuk. Amikor rám néztek elvigyorodtak és azt mondták, hogy nyugodtan próbálkozzak én is. Ha nekem nem jön be, csak akkor fogják megpróbálni. Nagyon hálás voltam nekik ezért. Tényleg igaz barátok.
Reggel kissé idegesen vártam T/N-t, mert este gondolkodtam azon, ami délután történt. Ha Pierce rájön, hogy átverték, akkor könnyen dühbe gurul és T/N húzhatja a rövidebbet, ezt pedig nagyon nem szeretném. T/N mosolyogva integetett nekem a gördeszkájáról, mosolyogva ráztam meg a fejem.
– Szokjak hozzá? - Kérdeztem, mikor ideért hozzám és leszállt a deszkáról.
– Mihez is? Egyébként szia. - Ölelt meg a végén, viszonoztam gesztusát.
– Ahhoz, hogy minden nap meglepsz. Tegnap az, hogy fociztál. Ma meg a deszka. – Gondolkodóba esett. – Igen, jobb, ha hozzá szoksz. Még a barátaimat is képes voltam meglepni nyolc év ismeretség után szóval nem tudhatod, hogy mit művelek legközelebb. - Kacsintott rám, mire felnevettem.
– Figyelj T/N gondolkoztam. Gondolom feltűnt, hogy az egyik srác nem szólalt meg. - Gondolkodott egy kicsit, majd biccentett, hogy emlékszik rá. – Az ő neve Alexander Pierce és ő úgy mondva a vezető. Nem szereti, ha átverik és ha rájön, akkor nagyon csúnyán megfizet az, aki ezt tette vele. Velem nem fog szívózni, mert ott vannak a többiek. Te viszont...T/N nagyon kedves lány vagy nem szeretném, ha bármi bajod esne. Arra gondoltam, már ha te is benne vagy, hogy eljátszhatnánk azt, hogy járunk. Persze a többieket is beavatnánk. És...- T/N megpuszilta az arcomat.
– Steve köszönöm, hogy így szeretnél vigyázni rám. Ha ezt tartod a legjobb döntésnek, akkor nekem rendben van. - Mosolygot rám, mire én bólogatni kezdtem. Megláttam Rumlowot Sitwell-lel közeledni, gyorsan magamhoz rántottam T/N-t és puszit nyomtam az arcára, mikor elhajoltam elmondtam neki, hogy miért tettem. – Szép jó reggelt baba. Úgy tudom, hogy a mi osztályunkba kerültél szívesen szabaddá teszem a helyet mellettem.
– Ez kedves tőled Rumlow, de T/N mellettem fog ülni. Tudod a barátja mellett. - Jelentettem ki és T/N-t közelebb húztam a derekánál fogva. Elég dühös ábrázattal néztek ránk majd vonultak be.
– Hát én ezt a Rumlowot se szívesen húznám fel, ha engem kérdezel. - Nézett fel rám kicsit félve.
– Ne félj nem hagyom, hogy bármelyikőjük is bántson és a többiek sem fogják hagyni. A...arra gondoltam, hogy ma délután elmehetnénk valahova beülni és beszélgetni.
– Steve ez most egy kamu vagy egy rendes randi meghívás akar lenni? Ha az előbbi, akkor nemet mondok csak szólok.
– Igazi akar lenni...én-én tényleg kedvellek. Nagyon bátran viselkedtél, attól függetlenül, hogy odaléptél hozzánk. Szeretnélek megismerni. - Léptem hozzá közelebb, T/N nyelt egyet és lehajtotta paradicsom piros fejét.
– Rendben, ma délután ráérek- Mosolygot fel rám és kézen fogva léptünk be az iskola, majd a terem ajtaján. Időközben írtam a többieknek is, hogy mi a helyzett.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro