firework187 kérésére készült remélem tetszik. Ez egy hanahaki disease lesz.

A hanahaki egy kitalált betegség. A viszonzatlan vagy be nem vallott szerelemtől a szerlmes személy virágszirmokat, vagy egész virágokat köhög fel ( a szeretett személy kedvenc virágát) Akkor múlik el, ha bevallják az érzelmüket.

[Olvasó szemszöge]

Pár hónapja csatlakoztam a Bosszúállókhoz, bár én inkább csak Tonynak – már az első pillanatban megmondta, hogy ne hívjam Mr. Starknak – és Brucenak segítek a laborban. A csapat többi tagjával is jól kijövök, mondjuk én nem vagyok olyan jó harcos, mint Nat vagy Wanda. Thor és Loki utánam érkeztek, mint kiderült Odintól azt a büntetést kapta, hogy a Földön kell töltenie. Thor azt javasolta az apjának, hogy Loki legyen a Bosszúállók felügyelete alatt. Ebből aztán lett egy kisebb vita, viszont a csapatnak sikerült kibékülnie. Éppen a nappaliban voltam, zenét hallgattam és egy új repulzort szereltem össze Tony legújabb páncéljához, mikor valaki lehuppant mellém. Ijedten kaptam rá a tekintetem, egy szélesen vigyorgó Lokit. Kivettem az egyik fülest és tovább dolgoztam.

– Mi jót csinálsz itt kicsi Midgardi?

– Ugye tudod, hogy nem vagyok sokkal alacsonyabb nálad?

– Lehet, de sokkal idősebb vagyok nálad.

– Jaj hát azért jött ide a drága Asgardi, hogy hozzak neki aszalt szilvát, mert nem tud mást megenni? – Kérdeztem lebigyesztett ajkakkal, elkezdett nevetni és átölelte a vállam.

– Végre egy Midgardi, aki érti a viccet. – Teljesen elpirultam, éreztem, hogy valami csiklandozza a tokomat. Gyorsan felálltam és berohantam a legközelebbi fürdőszobába. A mosdókagyló felé hajoltam és elkezdtem köhögni. Egy véres fehér virágszirmot köptem bele a fehér porcelánba. Kikerekedett szemmel néztem rá, könnyek gyűltek a szemembe, ahogy felismertem a betegséget. Hanahaki, anyának is ez volt, ő sajnos belehalt, mert mikor elmondta a férfinak ő egyszerűen csak elhajtotta.

Timeskip, mert Thor bevezeti Asgardban az ölelő percet és Lokinak nincs más lehetősége, mint betartani

[Loki szemszöge]

T/N egy pár hónapja elkezdett kerülni engem. Azóta, hogy egyik nap a nappaliban szerelte Stark egyik eszközét. Egyre kevesebbet járt ki a szobájából, kezdtem érte aggódni. Valahogy megkedveltem ezt a kissé gunyoros fiatal Midgardit. Éppen vacsoráznánk, a Kapitány ment fel neki szólni. Rogers, mikor belépett hozzánk csak nemlegesen rázta meg a fejét, hogy nem fog csatlakozni hozzánk újfent. Morogva álltam fel és elindultam fel T/N szobájába. Bekopogtam, de T/N nem nyitott ajtót, a fára tapasztottam a fülem. Haloványan hallottam, ahogy T/N nagyon csúnyán köhög, nem törődve semmivel rontottam be. A fürdőszoba ajtaja nyitva volt, így belestem. Teljesen lesápadtam, ahogy láttam, hogy T/N egy teljes virágot köp a mosdókagylóba.

– Ki az? – T/N ijedten kapta rám a tekintetét.

– Loki. Mégis miről beszélsz?

– Ismerem ezt a betegséget, tudom hogy lehet gyógyítani. Szóval mond el ki az hol lakik és idehozom, hogy elmondhasd neki, hogy érzel. – T/N könnyáztatta arcát kezdte el dobálni jobbra balra. – Odin szerelmére T/N! Ha nem mondod el neki megfogsz halni! – Újra a mosdókagyló felé hajolt és elkezdett köhögni, két nagy lépéssel odamentem hozzá. Elkezdtem dörzsölni a hátát, hogy enyhítsem a fájdalmait. Belenéztem a mosdókagylóba, kikerekedett a szemem.

– Hisz ez...ez gleccserboglárka... (fent látható kép) ez a kedvenc virágom. – Döbbenten néztem rá. – T/N mond ki, kérlek mond ki.

– Én...khm...én szeretlek.

– Én is szeretlek. – Mosolyogtam rá és letöröltem a könnyeit. T/N fellélegzett és megölelt engem. Kimentünk a fürdőből és leültünk T/N ágyára beszélgetni.