Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Dr Strange ~8

Ez a rész tlilla566458 kérésére készült. Remélem tetszik, mindenkinek jó olvasást.

L/B/N: legjobb barátnőd neve

V/N: vezeték neved

[Olvasó szemszöge]

Mosolyogva hagytam ott a barátnőmet és a párját. Elindultam az utcán haza felé. Ahogy haladtam az utcán egy mellettem lévő szórakozó helyről bejött néhány. Kissé megforgattam a szemem, de mentem tovább.

– Helló szépségem. – Köszönt az egyik, de én mentem tovább. Ráírtam a páromra, hogy lehet mégis csak értem kellene jönnie.

– Jaj már szívi. – Szólt utánam egy másik, jobban összehúztam a kabátot magamon. Ez így ment perceken keresztül, egyre gyorsabb léptekkel haladtam az otthonom felé. Egyre többször szóltak utánam egyre idegesebb lettem. Hirtelen eltűnt a lábam alól a talaj, megcsapta az orromat a párom ismerős illata. Mosolyogva néztem hátra rá.

– Heh szia. – Köszöntem neki idegesen mosolyogva.

– Mintha azt mondtad volna T/N, hogy New York-ban nem történhet baj. – Mondta Stephen félig felvont szemöldökkel. Idegesen felnevettem és kissé a tarkómat vakargattam.

– Hát jó is volt minden, amíg nem jött néhány részeg férfi. – Mondtam ahogy a levitációs köpeny elindult velünk vissza a New York-i szentélybe.

– T/N... – Sóhajtott fel a párom.

– Köszönöm, hogy értem jöttél Stephen. – Mosolyogtam és adtam egy puszit az arcára.

– Igazán nincs mit kedvesem, de legközelebb mi lenne, ha veled mennék? Wong egyedül is tud figyelni a szentélyre. – Mondta mire nekem vidáman kezdett csillogott.

– Olyan jó lenne, ha jönnél. L/B/N már azt hiszi csak kitaláltalak és fényképmanipulálással oldom meg, hogy legyenek közös képeink. – Stephen csak kuncogott egy sort. Közben megérkeztünk a szentély tetőteréhez. – Köszönöm, hogy megmentettetek. – Mondtam és puszit adtam a köpeny gallérjára és Strange arcára. A párom mosolyogva fogta meg a kezem és elindultunk befelé. Wong a nappaliban ült, mosolyogva intettem neki egyet. Ő csak biccentett egyet és nézte tovább a tv-t. Stephennel bementünk a közös szobánkba. Levettem a cipőmet, felakasztottam a kabátomat. Sóhajtva dőltem be a kétszemélyes ágyba. A párom csak megköszörülte a torkát, fél szemmel ránéztem. Stephen karba tett kézzel állt mellettem.

– T/N, kérlek.

– Jó, jó, megyek már. – Sóhajtottam fel. Miután rávettem magam, hogy ne fetrengjek az ágyban beléptem a fürdőszobába. Vettem egy forró zuhanyt. Fogtam Stephen egyik fehér ingjét, az első pár gombot kigombolva hagytam. A hajamat dörgölve léptem be újra a szobába.

– Fel nem foghatom, miért szeretsz az én holmimban aludni. – Rázta a fejét.

– Mintha nem tetszene a látvány. – Forgattam meg a szemem mosolyogva.

– Neked nem tudok hazudni. – Rázta a fejét mosolyogva, kuncogtam egy sort. Mikor már valamennyire száraz volt a hajam leültem Stephen mellé. Mosolyogva ölelte át a derekamat és közel húzott magához. Átöleltem a nyakát és a tarkóján lévő haját kezdtem simogatni.

– Szeretlek T/N V/N.

– Szeretlek Stephen Strange.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro