Ez a történet a negyvenes években fog játszódni. Figyelem! Nem lesz Bucky fejében a Tél Katonája program és nem fog lezuhanni a vonatról! Még valami Buckynak nem lesz húga. Megértésüket köszönjük. Jó olvasást 🙂

[Bucky szemszöge]

Már meg sem lepődtem azon, hogy Stevet egy sikátorból szedtem össze. Egy újabb visszautasító papírral. Nem értem miért csinálja ezt van egy húga, akire vigyáznia kellene és folyton összevereti magát. T/N már így is sokat aggódik miattam és még a bátya is ilyeneket csinál. Megértem Stevet is, hogy harcolni akar, de T/N-ra/-re is figyelni kell, ha már én katonának álltam. Ma megjött a parancs, holnap este indulunk. Mikor Stevevel haza értünk T/N azonnal szoros ölelésbe vonta a testvérét. Mosolyogva figyeltem őket. T/N mosolyogva fordult felém, de arca hamar komorrá vált, mikor végig nézett rajtam.

– Megjött a parancs? - Kérdésére leolvadt a mosoly az arcomról. Nyeltem egy nagyot és bólintottam. T/N könnyes szemmel ugrott a nyakamba, úgy szorított magához. A derekánál fogva tartottam meg.

– Kérlek nagyon vigyázz magadra. Stevevel mindketten összetörnénk, ha te is meghalnál...- Súgta a fülembe. Lehunytam a szememet

– T/N ne félts. Nem fogok butaságot csinálni. Soha nem hagynálak cserben titeket. - Kicsit eltoltam magamtól és úgy mosolyogtam le rá. – De most még itt vagyok! Gyertek menjünk el a Holnap kiállításra, aztán menjünk táncolni! - A Rogers testvérek csak lemondóan csóválták a fejüket, de belementek és nagyon jól szórakoztunk. Annyira rossz, hogy itt kell hagynom őket. De értük csinálom! Azért, hogy ne legyen háború!

Timeskip, mert Dum-E Peternek mindent gond nélkül odaadd.

[Steve szemszöge]

Boldog voltam, hogy az ezredes megengedte, hogy a húgom is velem tartson minden helyszínre. T/N aludt, mikor elindultam, de írtam neki egy levelet, hogy megkeresem és kiszabadítom Buckyt. Szerencsére már megtaláltam a legtöbb fogva tartottat. Most indultam el megkeresni legjobb barátomat, egy furcsa figura futott ki egy teremből. Egy ideig futottam utána, de aztán inkább bementem. Egyszerre könnyebbültem meg és lettem ideges, mikor megláttam Buckot egy fémasztalhoz kötözve. Gyorsan odamentem és elkezdtem felfeszíteni a bőr szíjakat. – Bucky, Bucky én vagyok az.

– Steve...- Mosolygott rám erőtlenül Segítettem neki felülni majd felállni is. – Azt hittem, meghaltál.

– Azt hittem kisebb vagy. Mi történt?

– Katona lettem. Válaszoltam neki, egy apró mosollyal a szám sarkában.

Timeskip, mert Tony egy óriási Teddy macit vett Morgannek, Pepper tudta nélkül

[Olvasó szemszöge]

Már lyukassá jártam a sátoralját. Nagyon remélem, hogy mind a bátyám, mind James életben van. Ha nem kinyíróm őket, amiért megölették magukat. Phillips Ezredes egyre dühösebb rám, amiért folyton beverem az itt állomásozó katonák képét. Peggy tanított nekem néhány fogást, amiért nagyon hálás voltam neki. Mikor jött a hír, hogy megjött a 107-esek fogva tartott része. Gyomorgörccsel indultam a tábor bejáratához. Megkönnyebbültem, mikor megláttam a bátyámat oldalán legjobb barátjával. Könnyek folytak végig az arcomon, futottam, ahogy csak tudtam. Egyszerre ugrottam a két férfi nyakába, zokogva bújtam a vállukhoz. Mindketten próbáltak nyugtatgatni, kisebb nagyobb sikerrel. Mikor sikerült megnyugodnom elengedtem őket. Kerekre nyílt szemmel vizslattam őket, mind kettejük arcán voltak kisebb-nagyobb karcolások. A boldogságom, hamar méregbe csapott át. Mind két férfit tarkón vágtam. Az egész boldog társaság némán várta a fejleményeket.

– Mind ketten idióták vagytok!

– T/N miről beszélsz? - Kérdezte testvérem kérdőn nézve rám.

– Azt írtad, hogy megkeressed Jamest és nem lesz még csak egy karcolás sem rajtad. Te pedig- Böktem meg Barnes mellkasát. – Azt mondtad, hogy vigyázni fogsz magadra. – Mindketten hatalmasat nyeltek.

– Nagyon sajnálom T/N.- Mondták egyszerre, csak a szememet forgattam rajtuk. Mosolyogva öleltem meg őket újra.

– Úgy örülök, hogy jól vagytok, de soha többé nem hozhatjátok rám így a frászt! - Figyelmeztettem őket felemelt mutatóujjal, mire mindketten hevesen bólogattak, belőlem pedig napok óta először kitört a nevetés. – Gyertek rendbe szedlek titeket. - Intettem nekik, hogy kövessenek, vidáman beszélgetve haladtunk az ispotály felé. Megint úgy viselkedtünk, mint mikor még iskola után együtt sétáltunk haza.

[Bucky szemszöge]

T/N hamar rendbe hozta azokat a kis sérüléseket, amiket szereztünk. Éppen egy bárban iszogatunk, leendő bajtársainkkal. Éppen beleittam a Whiskymbe, mikor T/N lépett be egy gyönyörű királykék ruhában.

– Srácok ez nem az a csaj, aki tarkón vágta a Kapitányt, meg Barnest? - Kérdezte Dugan, Morita karját csapkodva. Mosolyogva figyeltem a felénk integető lányt.

– Igen ő az, T/N Rogers. - Feleltem még mindig T/N-t nézve. T/N hamar ideért hozzánk, mosolyogva nézett végig rajtunk. Arrébb húzódtam, hogy letudjon ülni. Hálásan nézett rám és helyett foglalt.

– Sziasztok. Hallottam Peggytől, hogy áthelyeznek titeket és hogy hamarosan indultok egy bevetésre. Szeretnék sok sikert kívánni és ajánlom, hogyha már együtt mentek vigyázzatok egymásra.

– Rendben. Vigyázni fogok, hugi karcolásokat fogunk szerezni.

– Jó oké, az még belefér. - Felelte T/N egy kis gondolkodás után. Az egész asztal egyszerre kezdett el nevetni. Észrevettem, hogy az énekes kidőlt a sok alkoholttól és megböktem Stevet, úgyhogy T/N ne vegye észre. Steve a mutatott irányba nézett. Cinkosan mosolygott rám.

– T/N mi lenne, ha éneknél valamit? - T/N elkezdett köhögni testvére kérdése miatt. Hitetlenkedve nézett fel Stevere, míg fiúk kíváncsian méregették az ifjabb Rogerst. Furcsa érzés kerített a hatalmába, hogy a fiúk így néztek T/N-ra/-re, ahogy. – Nem, ó nem...Steve én nem...nem fogok énekelni. Nem, nem és nem! - Kezdte T/N a fejét rázva ide-oda dobálva ezzel szőke fürtjeit. Annyira sok mindenben hasonlítanak Stevevel, a hajuk, a szemük, ugyan olyan makacsok, mind ketten. – Naaa T/N kérlek. Legyen ez az ajándékod, hogy ne legyen bajunk. - Néztem rá kis kutya szemekkel, mire felsóhajtott, majd a pultoshoz sétált. Kapott egy mikrofont és odasétált a zenekarhoz. Mondott nekik valamit, mire ők mosolyogva bólintottak. Elkezdték játszani a számot, majd T/N elkezdett énekelni.

Never thought that you would be

Standing here so close to me

There's so much I feel that I should say

But words can wait until some other day

Kiss me once, then kiss me twice

Then kiss me once again

It's been a long, long time

Haven't felt like this, my dear

Since I can't remember when

It's been a long, long time

You'll never know how many dreams

I've dreamed about you

Or just how empty they all seemed without you

So kiss me once, then kiss me twice

Then kiss me once again

It's been a long, long time

Az ahogy énekelt és közben mosolygott. Arra nincsenek szavak...rájöttem, hogy én-én szerelmes vagyok T/N-ba/-be. Döbbenten néztem magam elé, még akkor sem eszméltem fel, mikor T/N hangos tapsvihar közepette visszasétált hozzánk. Akkor kaptam fel a fejem, mikor Rogers lehuppant mellém.

– Milyen volt? - Mindenki elkezdte dicsérni csak én ültem némán mosolyogva figyeltem a bókok miatt el-elpiruló lányt. Kérdőn, egyben kíváncsian nézett rám.

– Csodás voltál T/N, mint minden egyes alkalommal, amikor csak hallak. - T/N teljesen elpirult és még a fejét is lehajtotta. Olya gyönyörű volt még így is. Főleg így. Megölelt és a mellkasomba fúrta a fejét. Egy apró puszit nyomott az arcomra, majd elsietett, mert a zenészek megkérték, hogy énekeljen velük még egyet.

Timeskip, mert Sam és Bucky együtt felrakja Stevet egy randioldalra

Nagyon ideges vagyok a mai akció miatt. Stevenek elmondtam, hogy mit érzek és nem volt rám dühös. Azt javasolta, hogy hívjam el T/N-t egy randira, megfogadtam a tanácsát. Igent mondott! Olyan boldog voltam, aztán jött a parancs, hogy van egy vonat, amin Hydra fegyvereket szállítanak. Muszáj megállítanunk, szóval mennünk kell. Ezért el kellett napolnunk a randinkat T/N-val/-vel.

[Olvasó szemszöge]

Izgatottan készültem a Buckyval közös randinkra, az akciójuk sikeres volt. Szerencsére egyik kedvenc idiótámnak sem lett semmi baja. Éppen a hajamat kontyoltam, fel mikor kopogtak a kis Brooklyn-i lakás még kisebb fürdőszoba ajtaján. Nem tudtam kiszólni, mert a fogaim közt volt még néhány csatt, amit a hajamba szerettem volna rakni, a rakoncátlan tincsek miatt. Megnyikordult az ajtó és Bucky tiszti kalapos feje bukkant fel.

– T/N kész vagy? Indulnunk kellene, ha tánco...- Bucky nem fejezte be a mondatot, ezért kérdő tekintettel fordultam felé. Megrázta a fejét és mosolyogva lépett be a kicsi helyiségbe. Megfogta a csatokat, amiért én nagyon hálás voltam neki. Gyorsabban haladtam annak köszönhetően, hogy nem nekem kellett tartani a csatokat. James folyamatosan engem vizslatott. Mosolyogva fordultam felé, miután végeztem.

– Mi az?

– Semmi, csak olyan gyönyörű vagy T/N.- Megforgattam a szememet.

– Jaj James lehet, hogy a lányok többségét leveszed a lábukról, néhány szép szóval, de engem nem fogsz tudni.

– Igazad van, téged úgy nem lehet, de ismerlek és tudom, hogy így lehetséges. - Mondta komoly hangon, a térdem alá nyúlt és úgy emelt fel. Kicsit felsikítottam, de aztán nevetve néztem a drága Barnes Őrmesterre. Teljesen piros arccal néztem szürkés kék szemeibe, egyre közelebb, s közelebb kerültünk egymáshoz. Végül Bucky megszakította a köztünk lévő távolságot, egyik kezemet az arcára vezettem, miközben Bucky továbbra is a kezei közt tartott.