Már jó egy hét is eltelt, mióta ideértünk, és kezdtem úgy érzeni, hogy jó ötlet volt eljönni. Anyámék a napokat leginkább kirándulgatással töltötték, és már feladták, hogy megpróbáljanak elvinni engem is, így én jórészint a hotelben voltam. Vagy Chrissel beszélgettem, vagy Jisunggal chateltem délelőttönként, délután pedig Felix-szel mentünk el valahová. Na igen, Felix. Egyre jobban kedveltem őt, és meglepő módon ez alatt a rövid idő alatt nagyobb hatással volt rám, mint bármelyik barátom évek alatt. Példának okáért minden nap hétkor keltem, csak hogy találkozhassunk még mielőtt suliba kell mennie. Így volt ez ma is. 

- Szia, Lix! - ahogy megláttam szélesen elmosolyodtam és ő is így tett. 

- Szia, Binnie! - ő az egyetlen, aki így hív. - Hogy aludtál? - nem tudom miért, de rendkívül aranyosnak tartom, hogy minden reggel megkérdezi ezt. 

- Remekül, és te? - vittem tovább a szokásos kis párbeszédünket, majd finoman átkaroltam. Kezdek hozzászokni ahhoz, hogy ennyire szereti az érintéseket. 

- Én is - mondta, majd óvatosan közelebb simult hozzám, és így mentünk le a bejáratiajtóhoz. Nem tudtam nem észre venni, hogy Chris arckifejezése a jelenet szemlélése közben egyre furább és furább lett, végül inkább csak legyintett és visszament dolgozni. 

- Lassan indulnom kell - mondta Lix, de úgy tűnt, nem igen akaródzik. Helyette inkább felém fordult, és szorosan hozzám bújt, a fejét pedig a vállamba fúrta. Én átöleltem, és így álltunk egy ideig, azonban feltűnt, hogy a keze lassan megindult fel-le a hátamon, egyre nagyobb köröket téve. Erre én gondolkodás nélkül, teljesen ösztönösen lejjebb vittem a karomat a  derekára, és magamhoz húztam. Csakhogy a csípője is jött vele, és amikor összeért az enyémmel, akkor egy kicsivel lejjebb megéreztem valami keményet. Felix ennek hatására először összerezzent, a füle tövéig elpirult, majd eltolta magát tőlem. Nem akartam még elengedni, de kiszabadult a karjaimból és kirohant az ajtón. Ekkor Chris utánaeredt, Felix vékony láncokkal teletűzdelt iskolatáskájával a kezében, ami minden lépésnél csilingelt. Én pedig, amikor magamhoz tértem, felmentem a szobámba. 

"Mi az isten volt ez?!" kérdeztem magamtól, miközben hanyatt dőltem az ágyon. Zúgott a fejem és fel is voltam hevülve az előző helyzet miatt, így nem tudtam tisztán gondolkodni. "Ide szakértő kell!", ezzel pedig rá is írtam az illetőre. 

hanjiji 

Jisung! 

Jisung! 

Jisung, az isten verje már meg! 

Jisung, beszélnem kell veled! 

Még csak nem is látta. Akkor nincs más választásom, mint felhívni őt. Utálja a telefonálást, de nem tehetek mást. 

- Jó reggelt, Csipkerózsika! - mondtam neki mérgesen. 

- Anyádat, Changbin, tudod hány óra van? Még tetves hajnali hét sincs! - hűű, tényleg csak most kelhetett fel, ha ennyire kreativitás nélkül káromkodik. 

- Igen, felfogtam, reggel van, de mérhetetlenül szükségem van a fiúkkal kapcsolatos szaktudásodra. 

- Nocsak, végre te is bebuzultál? - hallottam a hangján, hogy vigyorog. - Várj, mindjárt összeszedem magam, aztán megbeszéljük, csak ne telefonon, mert Minho még alszik. - ja, igen, Minho, Jisung jelenlegi pasija. Még nem olyan régóta jöttek össze, de úgy tűnik belé igazán szerelmes, és komolyra tervez vele. 

hanjiji 

Na, mi az? 

Emlékszel, hogy meséltem Felixről? 

A szeplős szőkéről? Igen, mi van vele? 

Hát, hosszú sztori, de a lényeg, hogy ölelkeztünk, ő meg simogatni kezdte a hátamat, mire én közelebb húztam, és észre vettem, hogy ő... öhm... eléggé... izgatott lett, ha érted, mire gondolok. 

Értem, hogyne érteném. 😏 De ez egy elég világos szitu, minek kellek ide én? 

Mármint örülök, hogy elmondtad, tudod, teára mindig hivatalos vagyok, de akkor is... 

Ha most azt várod, akkor igen, teljesen rád van izgulva, bejössz neki. 

Kösz, ennyit én is felfogtam. 

Saját magamban vagyok bizonytalan. 

Ja tényleg! El is fejeltettem, hogy te eddig lelkes heteró voltál. 

De a szivárvány mindenkit utol ér, édesem. 🌈

Nahát, csodás. Én azért ennyire nem vagyok határozott. 

Jó. Mit éreztél egészen pontosan, amikor ez történt? 

Őszintén! 

Nem is tudom. Azt hiszem jól esett, mert én vontam szorosabban magamhoz, és nem igazán akartam elengedni. Csak teljesen pipacsszínű lett és elrohant. 

Édesem, de cuki! UwU 

Tehát, a lényegre visszatérve, téged nem zavart, hogy felállt neki a kisjancsi? 

Hülyén fogalmazol, de nem, nekem nem volt probléma. 

És még te hiszed, hogy heteró lennél, lol 

Ez azért még nem jelent semmit. Nálad se zavart soha. 

De én nem is téged ölelgettelek, basszus! 

Amúgy szerintem bejön neked. 

Tényleg? 

Haver, képes voltál ilyen embertelen órán kikelni az ágyból érte. Ahogy tegnap és tegnapelőtt és azelőtt... 

De honnan tudom biztosan, hogy tetszik nekem? 

Ez könnyű. Akibe szerelmes vagy, ő jár folyamatosan a fejedben, az egész világod körülötte forog, bármit megtennél érte, összetörik a szíved, ha bántja valami, de világmegváltó béke és boldogság fog el, ha jó kedve van. Minden mosolya kincset ér számodra. Továbbá vágysz rá. Ölelnéd, csókolnád, meztelenül akarnád látni, és még egyéb 18+-os dolgok, amihez nekem ma még túl korán van. Ebből mennyi igaz rád? 

........őőőőőőőőő....... 

Röviden, az összes

.............. 

Azt a juharszirupban forgatott, rántott atyaúristen mellékveséjét! Ez igen! 

Jobban beleestél, mint ló a szakadékba! 

......... 

Úgy látom, felébredtél. 

Naná hogy, amikor ilyen híreid vannak! 

Amúgy fürdőnadrágban már láttam. 

Neeem! 

De. Tegnap elvitt a strandra. 

És? 

És? 

Milyen? 

Hát, rohadt szexi, azt hiszem. 

Király, XD. Legalább nem tagadod. 

Amikor te vagy a legjobb barátom? Lehetetlen lenne. 

Helyes, helyes. 

Jó. Most mit? 

Hogy-hogy mit? 

Mi legyen? 

Merlin szamárnyálas szakállára? Mi a tökönvágott túróscsusza az, hogy mi legyen? 

Hát odamész hozzá és szerelmet vallsz! 

Mikor? 

Valamikor, amikor kettesben vagytok, ha lehet. 

Az nem lesz egyszerű. Általában vagy a hotel előterében vagyunk, vagy a városban. 

Ott nem jó. Édes magány kell. Arra is figyelj, hogy jó kedve legyen. Valamint, hogy legyen időtök. Akkor sem jó, hogyha valamilyen betervezett programot akasztasz meg vele. 

Áhh, inkább hagyd, majd megoldom! 

Sok sikert hozzá! 

Most megyek. Minho felébredt, és ilyenkor kell neki a figyelmem. 

Szia! 

Ezzel a mondattal otthagyott, én pedig letettem a telefont, és elterültem az ágyon. Jisung mindig képes a legbelsőbb gondolataimat is kihúzni belőlem, de nem haragszom rá ezért. Segít kitisztítani a fejem, ha összezavarodom, és ez most kifejezetten egy ilyen eset volt. Még mindig nehezen hittem el, amiről az előbb beszéltünk. "Felix vonzódik hozzám. Én pedig szerelmes vagyok belé." ízlelgettem a legújabb felfedezésemet, és akaratlanul is elmosolyodtam közben. Igen. Végre van értelme mindennek. Hogy miért van Lix ekkora hatással rám, hogy miért akarok folyton a közelében lenni, hogy miért tartom ennyire szépnek és aranyosnak. Most már csak meg kell mondani neki. Na, az lesz a nehezebb, érzem. 

*-*-*-*-* 

Délután, amikor lent voltam, egyszer csak egy tizenhatév körüli fiú sétált le a recepcióhoz, Chrishez jött. Rövid, barna haja volt, fogszabályozója, bézs nadrágot viselt és egy fehér pólót, ami legalább egy számmal nagyobb volt, mint kellett volna, így még vékonyabbnak tűnt, mint amúgy lehetett. Ahogy őket figyeltem, észrevettem, hogy a mindig nyugodt ausztrál teljesen ideges lett, amikor a fiú megszólította, és folyamatosan vigyorgott, mint a tejbetök. 

- Nézd, Chrisnek van egy crush-a - súgta a fülembe Lix. Észre sem vettem, mikor ért haza. Biztos a hátsó ajtón jött be. 

- Gondolod? - néztem rá, de igazából egyet értettem vele. 

- Naná. A fiú, Jeongin tegnap érkezett a szüleivel és a nővérével, Chris pedig azóta teljesen lökött. Figyeld csak, még el is pirult - Felix láthatóan jól szórakozott a bátyján. Én viszont azóta, hogy odajött mellém csak őt tudtam bámulni, és meg kellett jegyeznem magamnak, hogy Jisungnak igaza volt azzal kapcsolatban, hogy hogyan érzek Lix iránt. Aki viszont, amint észrevette, mit csinálok, szépen demonstrálta, hogyan néz ki az, amikor az ember vére az arcába vándorol. Az egész egy pillanatig tartott, de aztán Jeongin felment az emeletre, Chris visszanyerte a normális viselkedését, Felix pedig zavarában inkább a tesójához sietett. A nap ezek után a szokásosan folytatódott.