Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

41. Rész

-Miért akarod őket ennyire megtalálni? -vágtam fancsali képet, mert Kid eldöntötte, hogy megkeresi azt a kalóz csapatot.

-Az én szigetemen nem lehetnek ilyen alakok! -szorította össze a száját.

-A te szigeteden? -nevettem el magam a kijelentésén -Elgurult az egyik kereked? -tettem fel neki komolyan a kérdést.

Válaszul csak egy megsemmisítő pillantást vetett rám.

-A lelkedbe gázoltam? -emeltem fel a fejem, hogy lássam milyen arcot is vág.

Teljesen megsértődött! Még rám se néz.. Elnevettem magam a gyerekes reakciója láttán.

-Pimasz kölyök! -pöckölt orron, majd helyet foglalt a székében -Mellesleg, nem hagyhatom, hogy szórakozzanak a legénységem egyik tagjával. Főleg nem veled -nézett rám jelentőségteljesen.

Az arcom vöröses árnyalatot vett fel, míg a szemeim csillogtak a boldogságtól. Aggódik értem! Ez annyira aranyos! Nem is tudtam, hogy Kid ennyire aggódó típus. Érzem, hogy a gyomromban lévő molylepkék most öröm táncot járnak odabent. Vidám arccal pillantottam fel rá.

-Ha még egyszer kikezdenek veled.. -folytatta egy újabb mondattal.

Most jön a világ legaranyosabb szerelmi vallomása!

-Ha ez megtörténne, akkor valószínűleg meghalnál, hiszen te vagy közülünk a leggyengébb -fejezte be így a mondatot, ezzel összetörve a csodálatos álomképemet.

-Te vagy a legrosszabb ember a világon! -mutattam rá sértődötten -Tönkretetted az én.. -szipogtam szomorúan.

-Mit tettem tönkre? -nézett rám teljesen értetlenül.

-A csodálatos álomképem! -duzzogtam jól láthatóan.

-Hogyan? Nem is mondtam semmit -gondolkozott vissza előbbi mondataira.

-Dehogynem! -vágtam rá azonnal -Azt kellett volna mondanod, hogy: Ha még egyszer kikezdenek veled, akkor én ellátom a bajukat és megmentelek -mélyítettem el a hangomat, utánozva az övét.

-Annyira menő lett volna! -hisztiztem.

-Én sosem mondanék ilyesmit -meresztett rám nagy szemeket -Még a hangom se hasonlít.

-Ez a baj! Hogy te nem mondasz ilyeneket -magyaráztam el neki a fő problémát.

Megkerültem az asztalt és belehuppantam az ölébe, amit ő természetesen végigkísért a szemeivel. Mikor elhelyezkedtem végre, találkoztam az elégedett tekintetével. Kezeimmel közre fogtam az arcát, majd közel húztam magamhoz. Ő úgy fogta fel, hogy megakarom csókolni, ezért közelebb hajolt, de megállítottam. Visszahúzódott kissé és értetlenül kapkodta a tekintetét. Zavarta, hogy nem csókolhatott meg. Gyorsan egy apró puszit nyomtam a szája szélére, majd belenéztem azokba a gyönyörű vörös íriszeibe.

-Megcsókollak, ha azt mondod, hogy "Szeretlek" -raktam a mutatóujjam az ajkaira.

-Ha akarok valamit, akkor elveszem -nézett rám sértetten, majd egy csókért hajolt, de kitértem előle.

Még párszor megpróbálkozott vele, de még az ajkaink sem súrolták egymást.

-Mondd, hogy "Szeretlek" és utána annyiszor csókolsz meg ahányszor csak akarsz -néztem rá kihívóan.

Csak elfordította a fejét és mereven bámulni kezdte a falat.

-Naaa, Kid-kun! -csúsztam előrébb az ölében.

-Szeretlek -nyögte ki halkan.

-Nem hallom! -raktam a fülemhez a kezemet.

Mérgesen pillantott rám, majd kissé megenyhült és kibökte.

-Szeretlek.

Amint kimondta a számra tapadt ajkaival és falni kezdte őket. Átkaroltam a nyakát és a lehető legközelebb bújtam hozzá.

-Én is szeretlek -mondtam mikor már abbamaradt a csók.

Morogva a hajamba temette az arcát. Kicsit sem tetszett neki az én kis játékom. Békítően megsimogattam a fejét, majd kissé eltoltam magamtól és egy puszit nyomtam az orrára.

-Egy pimasz kölyök vagy -túrt bele a hajamba, majd felfelé húzta, hogy a szemeibe nézzek.

-Te mégis szereted ezt a pimasz kölyköt -villantottam rá egy ezerwattos mosolyt.

-Ne feleselj a kapitánnyal -motyogta a nyakamba.

-Igenis kapitány! -szalutáltam neki.

-Az agyamra mész! -sóhajtotta, aztán felállt a székből velem együtt.

A fenekem alatt megtartott a két kezével, így nem tudtam leesni, bár a biztonság kedvéért erősen csimpaszkodtam a nyakába. Elvitt engem egészen az ágyig, ahol óvatosan lerakott. Beljebb másztam, míg el nem értem a a falig, majd elterültem rajta.

-Mássz arrébb -lökdösött meg, mire arrébb csúsztam, hogy beférjen mellém.

Szorosan mellém feküdt és ránk húzta a takarót. Felé fordultam, hogy ne kelljen az egyhangú szobát bámulnom egész idő alatt, inkább a hajával kezdtem játszani, ahogyan ő szokott az enyémmel. Ilyen közelről érezni lehetett az illatát.

-Citrom illatod van -szaglásztam meg kicsit -Szeretem a citromot -fúrtam bele az arcomat a mellkasába.

-Ha még egy ilyen hülyeséget mondasz, kidoblak és odakint kell majd aludnod -motyogta álmosan a párnába, de hallatszott a hangján, hogy komolyan gondolja.

-Jó éjt, Kid -mondtam neki már lehunyt szemekkel.

-Jó éjt -mondta halkan.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro