/Fred Weasley f.f/

Lehet,hogy Fred még a jegyeseknél is jobban várta ezt a napot,de erről majd később.Egyébként a két fiatal között minden rendben volt és hihetetlenül boldogok voltak.Audrey továbbra is a fiúkkal dolgozott,bár Audrey eldöntötte hogy nem játszik többet kerítőnőt,mert neki hála Georgenak megint szerelmi csalódása volt.Hát igen,talán nem a legjobb ötlet egy munkatárssal randizni,ez alól Fred és Audrey kivétel bár ők már a Roxfortban kezdtek randizni sőt már a kapcsolatuk is ott kezdődött.Audrey izgatottan tervezte nővére ruháját és mikor megvolt vele,majd el is készült akkor a Delacour család női tagjai sírva ölelgették egymást míg az egyetlen férfi a családban könnyezve állt a háttérben.Hát igen a Delacour szülők nem számítottak rá,hogy két nagyobb lányuk ilyen gyorsan felnő.Így maradt nekik Gabrielle akire még jobban figyelni kezdtek,amit a legkisebb csemete nem viselt túl jól,folyton nővéreinek panaszkodott.Amíg Audrey nagy bölcsen azt nem mondta,hogy "Addig örülj amíg törődni tudnak veled,mert lesz mikor már nem lesznek te pedig vissza sírod még ezt a törődést."Ezután a lány sokkal jobban viselte szülei állandó babusgatását.Az egyetlen dolog ami miatt a lány aggódott az az volt,hogy nővére meghívta francia ismerőseiket is és ebbe bele tartozott a baráti négyese is.Hát végül elérkezett a nagy nap és az Odúban hatalmas volt a sürgés-forgás mindenki hatalmas lelkesedéssel készült,a férfiak a sátrat állították fel míg a nők és a lányok a konyhában tevékenykedtek vagyis majdnem mindenki mert Fleur és húgai a számukra kijelölt szobában voltak és a két kisebb Delacour lány a nővérük szépítésével voltak elfoglalva.Most jöhet a kérdés hogy miért kezdtek ilyen korán készülődni?Hát azért mert a legidősebb Delaour lány nagyon maximalista és mindig a tökéletesre törekszik.A három lány a szertartás előtt már egy órával teljes ,,harci felszerelésben" állt vagy éppen ült a szobában.Míg Gabrielle koszorús lány lett Ginnyvel addig Audrey lett Fleur tanúja.A kezdés előtt még befutott Muriel néni is aki átadta Fleurnak a diadémját majd kritizálta a bent tartózkodókat és kiment.A szertartás csodálatos volt(legalábbis Audrey szerint)és a lány épp Freddel ült egy asztalnál,mikor észre vette francia barátait és franciák is meglátták a lányt mivel nem sokkal később már a pár mellett álltak,az első aki megtalálta a hangját Chiara volt.

-Salut, pouvons-nous parler Audrey?(Sziasztok,beszélhetnénk Audrey?)

-Bien sûr.(Persze)-felelte a lány és külön mentek,mármint csak Fred maradt az asztalnál.

-Que désirez-vous?(Mit szeretnétek?)

-S'excuser.(Bocsánatot kérni.)-mondta Sofia.

-En effet? Quelle est la raison de vos actions?(Tényleg? Minek köszönhető ez a cselekedetetek?)-lepődött meg Audrey.

-Nous voyons que vous et le rouge êtes toujours ensemble.(Látjuk,hogy te meg a vörös még mindig együtt vagytok.)-szólalt meg végre Bianca is.

-Ce qui veut dire qu'il vous aime. C'est assez pour nous. Je veux dire, si vous vous aimez, nous n'avons pas le droit de vous condamner.(Ami azt jelenti,hogy szeret téged.Nekünk ez így pont elég.Mármint ha ti szeretitek egymást,akkor nekünk nincs jogunk elítélni titeket.)-magyarázta tovább Chira.

-Paix?(Béke?)-kérdezte Audrey.

-Paix.(Béke.)-felelte a három lány egyszerre és megölelték a Delacour lányt.

-Will, tu ne veux pas dire quelque chose?(Will,te nem akarsz mondani valamit?)-tudakolta Sofia.

-Ravi de vous revoir Delacour.(Jó újra látni téged Delacour.)-ölelte meg a lányt Will is.

-C'est bon de te voir aussi, William.(Téged is jó látni William.)-mosolygott Audrey.

-Allez, attendez votre prince.(Menj,vár a herceged.)-bökött fejével Fred felé Bianca.

-Très bien, je suis désolé.(Rendben,sziasztok.)-hagyta hátra Audrey a francia négyest.

-Miről csevegtetek édesem?-kíváncsiskodott Fred.

-Csak kibékültünk.-mosolygott a lány barátjára.

-Ez remek,örülök hogy boldog vagy.-ölelte meg Audrey-t a ,,fiú".Az est további része remekül telt egészen addig,amíg a halálfalók nem tették tiszteletüket.Sokan elhopponáltak és végül csak Weasleyék és Delacourék maradtak.Voldemort csatlósai sokáig kutakodtak,de mikor nem találták meg Harryt akkor hátra hagyták a házat.Végül a pár George-al kiegészülve hagyta hátra az Odút és tért vissza a Vállalat feletti lakásukba,George hamar ott hagyta a szerelmeseket akik még leültek a konyhába.Audrey teát csinált,míg Fred próbálta össze szedni a bátorságát,mikor a francia lány leült a két teával Fred kezdte is a mondandóját.-Gondolkodtam,nem is keveset és rájöttem arra,hogy te már évek óta aranyozod be a napomat.Nem voltam még senkivel olyan boldog mint veled,tudom hogy voltak hullámvölgyeink,de a lényeg hogy most itt vagyunk és már csak egy kérdésem lenne.-vett elő az öltönyéből Fred egy kis dobozt,kinyitotta és Audrey egy gyűrűvel találta szembe magát.-Lennél a Mrs.Wesleym?-Audrey szóhoz sem jutott csak könnyes szemmel bólogatott,miután pedig ujjára került a gyűrű egy csókot váltott a VŐLEGÉNYÉVEL.

/Bill Weasley f.f/

Audrey az elmúlt napokban vissza nyerte régi formáját és már semmi baja sem volt vagyis a reggeli rosszulléteket leszámítva.Legnagyobb gondja az volt,hogy nővére Fleur egyik esküvői ruha tervre se mondott igent.A lány már kezdte feladni mikor megtervezte a tökéletes ruhát ami nővérének is tetszett szóval végül sikerült neki és a nagy nap előtt egy nappal lett kész.Ekkor tartották meg a ruha próbát és láss csodát a ruha tökéletesen passzolt az idősebbik Delacour lányra.Az egyetlen dolog ami miatt a lány aggódott az az volt,hogy nővére meghívta francia ismerőseiket is és ebbe bele tartozott a baráti négyese is.Hát végül elérkezett a nagy nap és az Odúban hatalmas volt a sürgés-forgás mindenki hatalmas lelkesedéssel készült,a férfiak a sátrat állították fel míg a nők és a lányok a konyhában tevékenykedtek vagyis majdnem mindenki,mert Audrey-t megtalálta a szokásos rosszulléte így a szülők egy öntetűen megszavazták,hogy Audrey Bill kíséretével elmenjen az orvoshoz.Mikor a pár órákkal később vissza ért rögtön mindenki őket kezdte figyelni és várták a választ.

-Nem tudom mi baja,mióta kijött az orvostól nem szólt egy szót sem.-emelte fel a kezeit Bill védekezés kép.

-Audrey kedvesem,-ment oda a lányhoz Molly Weasley.-mit mondott az orvos?

-Babát várok.-suttogta maga elé a lány.

-Kedvesem így nem értem.-mosolygott Mrs.Weasley.

-Babát várok.-mondta hangosabban a lány így mindenki hallotta amit mondott,de arra senki se számított hogy Bill egy szó nélkül elmegy onnan.-Azt hiszem,hogy Bill nem akarja.-mondta csendesen Audrey.

-Ezt vele beszéld meg kedvesem.-küldött a lány felé Molly egy biztató mosolyt.Több se kellett Audreynak rögtön párja után indult akit végül a ház mögött talált meg és csendesen leült mellé,legalább 5 percig ültek néma csendben amit Audrey tört meg.

-Szeretnéd,ha elvetetném?

-Nem.-hallatszott a férfi szűkszavú válasza.

-Akkor mi a baj?-kérdezte halkan Audrey.

-Fogalmam sincs angyalom,talán csak az a bajom hogy nagyon váratlanul ért ez az egész.Érted?-felelte hosszas hallgatás után a férfi,mire a lány némán bólintott.A pár tagjai egy ideig megint csendbe burkolóztak,mikor is Bill hátra dőlt és Audrey-t is magával húzta,majd míg a lány hajával szórakozott addig beszélni kezdett.-Szeretném a kicsit,csak félek mert nehéz időket élünk.Mellesleg először feleségül akartalak venni és csak utána a gyereket,mert tudod van egy bizonyos ,,sorrend" házasság>közös lakás>gyerek erre mi hogy csináljuk közös lakás>gyerek és nagyon remélem hogy a házasság is meg lesz.

-Azt én is remélem.-motyogta Audrey.Végül a két fiatal mindent megbeszélt és ők is kivették a munkából a részüket,majd elérkezett a a pillanat és mindenki a helyére ment.A szertartás után (amit Audrey végig sírt) kezdetét vette a lakodalom és a mulatság,a lány épp Billel táncolt mikor észre vette francia barátait.Minden remek volt a halálfalók érkezéséig,bár a pár nem tudja hogy mi történt.Mert amint megjelentek a halálfalók Bill karon ragadta kedvesét és haza hopponáltak,később kaptak egy patrónust miszerint mindenki jól van így nyugodtan feküdtek le aludni.

VÉGRE!Már ideje volt annak,hogy ezt a könyvet is folytassam és ez egy viszonylag hosszú fejezet lett.

Bye:Regi