2.Rész-A nyáriszünet utolsó napja
-2017.08.31.-
Nincs is annál jobb, amikor reggel fullon kipihenten kelsz fel..... ahha persze(😒).Egy átlagos, hűvös őszi nap van, ráadásul szakad az eső... hát nagyon jó mondhatom(-irónia). Az óra, ami az ágyam melletti kis polcon tartózkodik 10:23-at mutatott.
Nagynehezen kikászálódtam az extra kényelmes ágyikómból, s bevetettem azt. Szembesültem azzal a tudattal,hogy holnap hivatalosan is véget ér a nyári szünet és újra megkezdődik az iskola. Egy rakás idiótával leszek összezárva. Napi. 6-7. Órát. Istenem , hogy fogom kibirni!?
Miután megbeszéltem magammal a problémáimat, apukám viharzott be a szobámba azzal az indokkal, hogy van egy jó híre számomra.
-Szia kincsem-üdvözölt.
-Jó reggelt apa-köszöntem én is.
-Most hívtak norvégiából, hogy kihírdettek egy fotópályázatot, amire téged találtak a legalkalmasabbnak, mint angol toppmodellt,-mesélte nagy hévvel-szóval 2 hét múlva indulunk norvégiába 1 hétre.-fejezte be.
-Hogy mi?-akadt el a szavam. Apa még mondott valamit, majd elhagyta a szobám. A bejelentés teljesen sokkosan ért. Mindig is szerettem volna eljutni norvégiába, ugyanis hallottam és képekről láttam is, hogy iszonyatosan szép ország vagy esetleg találkozhassak az ikrekkel. Készíthessek velük egy- vagy akár több képet és kaphassak aláírást, de ez most mellékes. Igaz szeretem őket, de ha találkoznék velük sem ugranék egyből a nyakukba és sírnám el magam, mert azt sose tartottam értelmes és jó lépésnek.(Itt nem leszólni szeretném a fanokat, félreértés ne essék).
Amint befejeztem a monológomat, elvégeztem a reggeli rutinjaimat, ami fogmosásból, fésülködésből és minimális smink felviteléből szokott állni. Lementem a nappaliba. Apát sehol sem találtam, gondoltam biztos a dolgozószobájában végzi a munkáját. Ezt követően elhasaltam a kanapén. Még jó, hogy nem rég keltem fel. De nem baj, mert így is lusta vagyok és mára amúgy sem terveztem semmi különöset. Gondolataimba merülve fekündtem, s néztem ki a fejemből. Hosszas merengés után hallottam, ahogy megkordul a hasam nagy zajt csapva maga után.(😂) Rápillantottam a falon lévő órára, épp akkor ütött delet. Na szép, ebéd idő és nincs itthon semmi főtt étel. Gondoltam főzök bolognai spagettit. Akkor menjünk boltba. Apa mesélte, hogy anyának ez volt a specialitása.(Ha lehet ezt mondani). Így hát gyorsan felszaladtam a szobámba, és kiválasztottam a ruhámat.
Villám sebességgel kaptam magamra, mert iszonyatosan éhes voltam már. A lépcsőn lefele benéztem apához és tájékoztattam minderől, illetve kértem egy kis pénzt is. A házból kilépve egyből megcsapott a hideg időjárás, pedig még csak ősz van. Mégis azt hinné az ember, mindjárt itt a tél. Sietve sétáltam (már ha van ilyen szó🤔) a kihalt utcákon, mivel rettentően fáztam. A boltba beérve meleg levegő járta át a testemet. Iparkodva vettem le a polcokról a szükséges hozzávalókat. A kasszához érve, úgy éreztem, hogy kezdem magam belülről megemészteni szó szerint. Ahogy hazaértem, rögtön neki is láttam az étel elkészítéséhez. Szerencsére hamar elkészültem vele és asztalhoz hívtam apát. Mihelyst megérkezett nekiláttam a tálaláshoz. Hmm milyen konyhatündér lettem hírtelen. Elsőként apa fejezte be az evést majd megdicsérte a tákolmányom.(😂)
-Igazán ügyes vagy kicsim-dicsért meg- pont olyan mint édesanyádé.-mosolyodott el.
-Köszönöm apa-mosolyogtam én is.-Visszatérve az fotozásra, norvégián belül hol fogunk megszállni?-kérdeztem némi izgalommal a hangomban.
-Troforsban.-Adott egyszerű választ, s felállt az asztaltól, hogy a mosogatóba tehesse a piszkos tányért.-Az egyik munkatársuk egyeztetés közben felajánlotta, hogy lakhatnánk nála, azért mégis csak otthonosabb egy kertesház, mint egy szálloda és könnyebben meg tudnánk beszélni a szükséges dolgokat. Így elfogadtam az ajánlatot.De a többi legyen meglepetés.-fejezte be vigyorogva. Ti is észrevettétek mennyit mosolyog mostanság? Ez kezd gyanús lenni. Na, de lényegtelen.
A nap hátralevő részében nem csináltam semmi különösebbet csak lazsáltam.
Estefelé elvánszorogtam fürdeni, majd az esti rutinok (mért is csinálok ilyen szarságokat?🧐szebb már ugy sem leszek...ugy is egyedül halok meg, akkor nem mindegy? Kinek kellene egy ilyen önbizalomhiányos lány?) elvégzése után bedőltem az ágyikómba. Az ébresztő beállítását követően elnyelt az álomvilág....
Sziasztok hoztam egy újabb részt. Remélem tetszett. Ha igen ⭐️.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro