Miután hazaértem az egyetemről, gyorsan lefürödtem, fogat mostam, és készülődtem menni Tenhez. Őszinte leszek, pont  annyira nem volt kedvem menni, mint amennyire reggel vágytam. Valami van ami miatt nem akarok menni, de ötletem sincs, hogy mi...najó, van de azt minél előbb szeretném elnyomni. Biztos csak a fáradtság..igen.

Út közben végig Tenen gondolkodta...a fenét, továbbra is Lucason járt az eszem. Nem hiszem el, még csak ma találkoztunk először, nem is ismerem, egy szót nem beszéltünk és mégis olyan furcsa érzéseket vált ki belőlem amit még Ten közelében sem éreztem..istenem borzasztó vagyok, meg sem érdemlem...mindent megtesz értem, szeret, törődik velem és én hirtelen más iránt kezdek el érzéseket táplálni AKIT MÉG CSAK 8-9 ÓRÁJA ISMEREK. Gondolataimból ismét a telefonom csörgése zavart meg. Ten volt.

T: Szia Heejin-köszönt aranyosan, bár csak akkor szokott így hívni mikor tervez valamit...úgy érzem ennek a délutánnak nem lesz jó vége..

H: Szia Ten, te már megint miben mesterkedsz?- itt elnevettem magam.

T: Én ugyan semmibeen...dee lehet hogy egy 10 perccel később jössz? El kéne még intéznem pár dolgot.

H: Ah Tenn, már úton vagyok, de okés akkor megyek picit később.

T: Köszi szivem, szeretlek, itt találkozunk, vár rád valami ;) szia!

H: Én i..Én is téged. És tudtaaam hogy tervezel valamit. Szia!

Na szép mehetek kerülővel, de így még van fél órám és tudok gondolkodni. Jelzett a telefonom:

*Ten<3 üzenetet küldött*

Ten<3: Várlak Szivem 😘

Nem tudtam semmit írni erre, egyszerűen nem ment. Gondoltam felhívom Chaet, hátha el tudja terelni a gondolataimat. Már hívtam volna, mikor valamibe vagy inkább valakibe beleütköztem.

-Jaj ne haragudj, figyelmetlen voltam...nem.. te voltál a figyelmetlen mi az hogy megállsz a járda közepén??- mikor ránéztem az igencsak magas alakra, akkor jöttem rá hogy Lucas az. Bazdmeg.

-Minden okés kislány?-nevetett ,amíg én a földön voltam, és bám..dühösen néztem rá amiért ott áll és vigyorog és én megőrülök.-Na gyere- nyújtotta a kezét még mindig mosolyogva.

Jobban megfigyeltem és...jól nézett ki. Basszameg.

-Hát te meg mit bámulsz?-kérdezte aranyosan de mégis viccesen.- Tudom hogy jól nézek ki de..

-Fogd be! Először is, nem vagyok kislány!

-Oké oké értettem. Kislány.

-Megőrítessz...

-Tudom:D

-Mi..mi? Basszus..könyörgöm mondd hogy nem hangosan gondolkodtam..

-De, kisl..

-POFABE!- itt nem bírtam ki és elnevettem magam.

Ő is nevetett. Őszintén nem tudom mikor nevettem ennyire jót. 

-Na és mi járatban vagy errefelé ömm.. He?

-Heejin.

-Igen, Heejin szóval mi járatban?

-Épp a barátomhoz tartok, Ő is osztálytársunk. Ten Lee.

-Barát barát vagy Úgy barát?

-Miért érdekel az téged?-kérdeztem egy selytelmes mosolyjal a szám sarkában.

-Csak érdeklődtem. 

-És te mi járatban?

-Csak sétáltam, ismerkedek a várossal.

-Értelek, na és hogy tetszik a suli?

Rengeteget beszélgettünk, elmesélt egy csomó mindent magáról és én is ugyanígy tettem. Kiderült, hogy egy nagyon vicces, okos, illedelmes, idétlen srác. Kedvelem.

-Örülök hogy találkoztunk, viszont nekem mennem kell, vár a barátom.

-Én is örülök, és majd még összefuthatunk, ha gondolod.-elpirulva vakarta meg a tarkóját. Borzasztóan aranyos ilyenkor.

-Hát akkor szia Lucas!-köszöntem el tőle mosolyogva.

-Szia kislány!-nevetett. Én ezt egy szúrós pillantással jutalmaztam,de utána én is elmosolyodtam, majd elindultam a barátom háza felé.

*Tennnél*

Mikor beléptem a házba sötét volt és csak egy gyertyákkal kirakott út volt, ami egyenesen Ten szobájába vezetett. Az ágyon szív alakban kirakott rózsaszirmok, a közepén egy nagy kép keret, benne egy közös képpel. Mondanom sem kell, majd elolvadtam.

-Szia Heejin-jött oda hozzám és szenvedélyesen megcsókolt, amit természetesen viszonoztam.

-Szia Ten. Úristen ez gyönyörű, számítottam meglepetésre, de ekkorára azért nem. Köszönöm.-megcsókoltam és egy Szeretlek-et suttogtam ajkaira.

Ő rávezette kezeit a derekamra és hirtelen a nyakamon éreztem a száját. Jól esett, és viszonoztam tettét.

Reggel fáradtan ébredtünk, hosszú éjszakánk volt.(itt nem kell semmi durva dologra gondolni, de a fantáziátokra bízom)

Jó volt Tennnel, kiderült, hogy nem is volt beteg, csak át akart csalogatni magához. A kis sunyi.

Ha csak pár órára is, de végre el tudtam terelni a gondolataim "az új srácról".