Az utóbbi időben Seonghwával a kapcsolatotok nem volt valami kiegyensúlyozott. Veszekedést, veszekedés követett. Majd megtudtad, hogy Hwa egy idol banda tagja és emiatt még hat embert kapsz magad mellé, akik úgy számítanak rád, mintha az anyukájuk lennél. Egyedüli kivétel a leader volt, akire lehetett mindig számítani és olyan ember volt, akivel bármikor lehetett lelkizni is. Hongjoong mindig a legjobb tanácsokkal látott el, így bármikor szólhattál neki, ő meghallgatott. A gondok akkor kezdődtek, amikor Seonghwa egyre jobban kezdett féltékenykedni emiatt., Próbáltál vele beszélni te is és Hongjoong is de mintha csak a falnak beszéletek volna

Elmennél shoppingolni Wooval és Mingivel? Megnézni egy filmet Jonghoval és Yeosanggal? Táncolnál egyet Sannal és Yunhoval? Telefonhívások és SMS-ek követék egymást, kétpercenként. Na de a fiúknak se kellett sokat magyarázni, hamar leesett nekik, hogy mi a helyzet. Sőt, próbálták ők ezt finoman a tudtára adni, hogy nem vagy több nekik, mint egy kis tesó., Ám ő ezt nehezen értette meg. Egyik ilyen alkalomnál Hwa és Wooyoung majdnem össze is verekedett, szerencsére a vezető és Yunho időben közéjük állt. Senki nem gondolta volna, hogy ennyire birtokló típus, ami az övé azaz övé.

Emiatt pedig 1 hete már nem is beszéltetek. San éppen az új plüss szerzeményét mutogatta neked, gyermeki mosollyal az arcán, amikor barátod is visszatért a dormba és amikor a kisebbik szobájában talált meg robbant a bomba., Csúnyán összevesztetek, olyan dolgokat vágtatok egymás fejéhez, amit utána meg is bántatok, majd cuccaidat összeszedve hagytad ott. Csak annyit mondtál neki, hogy ne keressen. Eleinte rengeteget hívott, még az ajtón is dörömbölt, ám te nem voltál hajlandó ajtót nyitni neki. Remélted, hogy végre elgondolkozik a dolgokon és lesz valamilyen változást. Ezért is hívtad át Joongot, mert muszáj volt valakivel beszélned erről.

- Próbálj meg vele beszélni megint, T/N, és most legyél sokkal erélyesebb. - látott el ismét ötletekkel Hong közben pedig teát szürcsöltetek a kanapén ülve.

- Annyiszor próbáltam már, de semmi, két napnál tovább nem tart nála. Én nagyon szeretem őt, de ez az állandó féltékenykedése kikészít. Már csak ha rám néz valaki az utcán miközben sétálunk, nem képes elengedni. Nem tudom, hogy meddig fogom ezt még bírni. - sóhajtottad, s belekortyoltál a forró italba.

- Rendbe fog jönni a kapcsolatotok, hidd el nekem. Ő így mutatja ki, hogy szeret. Tudom, hogy nem éppen ez a legjobb módja, de hátha képesek lesztek kompromisszumokat kötni és megpróbál ezen változtatni - sóhajtott, ahogy az órájára pillantott. -. Viszont én most megyek, még beszélnem kell a managerrel a turnéval kapcsolatban. Abban reménykedek, hogy az idő, amit távolt töltötök egymástól, majd segíteni fog nektek. - tette le a poharat.

Előszobába érve kezdett el készülődni az induláshoz, amikor csengettek. Ajtót nyitva Seonghwával találtad szembe magad, aki miután meglátta a mögötted álldogáló fiút mosolya egyből eltűnt az arcáról, arrébb állva engedte őt elmenni.

- Miért volt itt? - kérdezte kimért hangon, közben bezárta maga után az ajtót., Nem válaszoltál, nem tudtad mit mondj neki, Mi lenne a megfelelő válasz, ami miatt nem kapja fel egyből a vizet. - Azt kérdeztem miért volt itt Hongjoong, ha kérdezek valamit válaszolj. - tolt neki a falapnak. - Mondd el szépen életem, miért volt itt és mi a faszt csináltatok kettesben? - szorított neki a felületnek ingerülten.

- Csak beszélgettünk? - suttogtad., A tekintete, ahogy figyelt téged, egyenesen megrémisztetett, sosem láttad még őt ennyire dühösnek.

- Csak beszélgettetek? Feljött a lakásodra beszélgetni? Telefonon is tudsz vele beszélni nem? Nem kell neki átjárnia ide hozzád. Vagy azt akartad, hogy megdugjon? Hm? - szorította a kezeidet a fejed felé, míg másik kezével az álladra szorítva kötelezett, hogy néz rá.

- Te hallod magad ilyenkor? Engedj el Hwa, fáj ahogy szorítasz.. - néztél szemeibe könnyeiddel küszködve., De a férfi, mintha meg sem hallotta volna kérlelő szavaidat.

- Ne aggódj, fog is, azután amit kapsz. Ha nem értesz a szép szóból, majd a tettekből fogsz. - vállára kapva tested tért át a hálószobába., Maga elé állított és, izmos kezei pillanatok alatt szaggatták le rólad ruháidat. - Ülj le az ágy szélére és ne merj megmozdulni - nyomott le válladnál fogva. A szekrényhez lépve kezdett el cuccai között keresgélni, majd egy kisebb dobozból kivett egy bilincset. - Állj fel.

- Hwa, mégis mit akarsz csinálni? Hallod? - néztél rá ijedten. A viselkedése megrémisztett, sosem láttad még őt ilyennek, ennyire erőszakosnak. De mégis tetszett, hogy ilyen dominánsan viselkedik feletted. Tetszett a nyers erő, amit most megláttál benne.

- Nem hallasz baszd meg, azt mondtam állj fel! - emelte meg hangszínét, karodat megragadva húzott fel, s lökött az ágy közepére, testedre fogva tolt fel ellenkezést nem tűrve emelte maga elé kezeidet. , Rászorította csuklódra a fémes anyagot, majd rögzítette az ágy támlájához.

Tested felé térdepelve figyelte, ahogyan meztelenül az ágyhoz bilincselve fekszel alatta teljesen kiszolgáltatottan. Először pólójától, majd nadrágjától és szépen sorban az összes ruhadarabjától megszabadult. Visszatérve hozzád vezette nőiességedbe első ujját, majd azt követte sorban a többi is.

- Még mindig azt gondolod, hogy Hongjoong jobb, mint én? Ő nem tudna téged megdugni, én vagyok az egyetlen aki ismeri a tested, csak az én nevemet sikíthatod élvezetedben, megértetted, édesem? - dörmögte füledbe, majd ráharapott érzékeny bőrödre. - Nem hallom, hogy válaszolnál, babygirl.

- Igen Hwa, megértettem. - nyögtél fel, már nem sok kellett, hogy elélvez hála ujjainak. - Kérlek, gyorsabban.

- Csak nem közel jársz a beteljesüléshez? Szeretnél az ujjaim álltal elélvezni? Elakarod áztatni őket a nedveddel? - teljesítve kérésedet mozgatta ujjait még mélyebben és gyorsabban benned., Ajkait harapdálva figyelte, ahogy vonaglik alatta a tested, majd mielőtt elélvezhettél volna kihúzta ujjait.

- Azt hitted elélvezhetsz életem? Nem, nem, majd akkor, ha én megengedem neked. Ez a büntetésed része. - mosolyodott el önelégülten, majd ajkai megtalálták a testedet., Először csak apró puszikkal kezdett, aztán a puszik mellé harapások és szívások is társultak, amikkel az őrületbe kergette a kielégülésre vágyó tested.

- Könyörögj baba, ha magadban akarsz érezni, akkor könyörögj érte!. - testedet simogatva figyelte a reakciót, amit kínzásával vált ki belőled.

- Seonghwa, kérlek, akarlak magamba. Érezni akarlak. Csak téged akarlak. - nyögted, miközben a hideg fémet szorítva sírtál alatta. Derekadra szorítva lökte magát beléd.Lábaidat a dereka köré kulcsoltad, hogy még véletlenül se tudjon kihúzódni belőled. Minden haragját és dühét beleadva kezdett kegyetlen mozgásba.

- Még mindig Hongjoongot akarod? Vagy bármelyiküket? - kérdezte ingerülten, miközben erőseket lökött csípőjével. - Csak az enyém vagy baby!. - alhasadon végigsimítva nyomta meg a kidudorodó pontot. - Érzed milyen mélyen vagyok benned? Ahogy felnyársal a farkam? Csak én tudlak így megdugni baby, senki más, csak én. - s lökött egyre nagyobbakat és mélyebbeket. Apróbb sóhajokkal és nyögésekkel díjaztad mozgását, egy egy kegyetlenebb mozdulatnál sikítások is elhagyták ajkaidat. - Hangosabban, hadd hallja mindenki, hogy ki miatt érzed ilyen jól magad. Élvezz el édesem!

- Se- Seonghwa - nevét nyögve élveztél el, fejed hátravetve próbáltad légzésed stabilizálni, s vártad, hogy Hwa is kövessen téged a gyönyör felé, majd hirtelen elnyelt a sötétség.

***

Reggel felkelve egy szuszogó Seonghwát találtál magad mellett, hirtelen elgondolkodtál miért fekszik az ágyadban, mire leesett mi minden történt tegnap.

Karjait lefejtve magadról indultál volna a fürdőszoba felé mire karod után kapott félkómásan.

- Hova mész? - kérdezte reggeli mély, dörmögős hangján.

- Csak a mosdóba. - a mellékhelyiségben a tükörbe nézve kerekedtek ki a szemeid a látványra., Seonghwa harapásainak hála a tested, úgy nézett ki. mint akit megvertek. - Park Seonghwa, úgy nézek ki, mint egy kibaszott dalmata, ezt mégis hogy gondoltad? - csípőjére ülve kérted számon.

- Mondok jobbat baba. Nem védekeztünk, elmentem benned, szóval most már tényleg csak hozzám tartozol.

köszönöm a javításokat  fufina_91