Megvan azaz érzés, amikor minden adott ahhoz, , hogy jó életet élj, de mégse teheted meg?

A gimnáziumi és az egyetemi éveim alatt, ha nem is minden második ember, de rengetegen álmodoztak arról, hogy olyan életet éljenek, mint én. Fényűző partik és estélyek amiket soha, egy percig nem élveztem,. A legnevesebb márkák új kollekciójának darabjai, híres neves barátok... , Akikről azt se tudom, egyáltalán barátok voltak-e ők valaha is? Nem hiszem, de hát van az a helyzet amikor a látszatot fenn kell tartani. T/N, biztos vagyok benne, hogy te megtudod szerezni nekem azt az új Chanel táskát, csak egy hívásba kerül, nem igaz?

Hogy untam-e? Persze! Itt vagyok a 21 életévemmel és még sosem éltem igazán. Nem tettem sosem azt, amit szerettem volna, mindig csak a protokoll, az a hülye protokoll, amit követnem kellett, hiszen nem hozhatom szégyenbe a saját apámat, aki egy ország első számú embere.

Az i-re a pontot az tette fel, hogy az én drága kedves édesapám a politikai érdekek miatt hozzá akart adni Dél-Korea királyának a fiához, Jung Wooyounghoz. Akivel alapjáraton nem lenne probléma, hiszen egy rohadtul helyes srácról van szó, de a személyisége kiábrándító. Egy kibaszott, önelégült, felfújt hólyag. Azt hiszi, hogy attól mert a legbefolyásosabb ember fia, pénzzel és a hátterével bármit megtehet büntetlenül.

Az pedig szintén őt jellemzi, hogy velem is megalázóan viselkedik, ha nekem ezt kell egy életen át elviseljem, vagy a pszichiátrián, vagy a temetőben fogok kikötni.

Egyetlen ember van a világon, akire bármikor számíthatok és támaszkodhatok, az édesanyám,. Ugyanazokon a dolgokon megy át, amiken én fogok a jövőben. Előző életemben valószínűleg egy baltás gyilkos vagy valami hasonló személy lehettem és a sors így büntet. Egy kirakat élettel, ami mentes mindentől, amire tényleg szükségem lenne. .

Ám akkor még nem tudtam, hogy lesz valaki, aki még ha nem is a legjobbkor, de besétál az életembe.

- Kislányom, a mai este a tiéd, próbáld meg elengedni magad. Tudom, hogy holnap ki fogod mondani a létező legrosszabb igent, de most mindenki téged ünnepel. Nézz körbe, ez a sok dögös chippendale fiú miattad csípte ki magát. A jövendőbeli királynőnek fognak fergeteges műsort tartani. - ölelt finoman magához édesanyám. - Amiatt pedig ne aggódj, hogy bármi kitudódna., Köti őket a titoktartás és ha ez nem lenne elég, még anyagilag is megtámogattam a hallgatásukat. Ami ma este itt történik az itt is fog maradni, az este titka marad.

Egy nagy sóhajt kiengedve helyezkedtem el a privát szobában elhelyezett bőr kanapén. A szobában a fekete és a piros szín dominált. A vöröses színű félhomály még erotikusabbá tette a hangulatot. Szemben egy kisebb színpad foglalt helyet szépen kialakítva, a hátam mögött pedig egy óriási fekete franciaágy állt, szatén takaróval leterítve.

Nem kellett sokat várjak, egy jó negyedóra után a helyiséget már csak minimális fény látta el, a hangszóróból pedig egy igen csak hangulathoz illő zene szólt. Aztán megpillantottam őt. Rózsaszín haja tökéletesen passzolt a kisfiús mosolyához és férfias vonásaihoz. Testét egy fekete bőrnadrág és egy mindenféle színben pompázó zakó fedte, ezzel is rálátást biztosítva gyönyörűen kidolgozott, izmos hasfalára.

Csípőmozgása csak úgy vonzotta tekintetem, ha akartam volna se tudtam volna, még egy másodpercre sem levenni róla szemeimet. Az egész lénye, amit a színpadon művelt teljesen megbabonázott, már csak az ahogy mustrált elindított bennem valamit.

Nézése és huncut mosolya a lelkemig hatolt. Tagadni se tudnám, hogy rendesen beizzította a fantáziámat, a gondolat, hogy a mögöttem elhelyezkedő ágyon mit művelne velem, s ezzel ő is tisztában volt. Szabálytalan légzésem és kábult tekintetem láttán olyan mosoly kúszott arcára, hogy már csak attól képes lettem volna a csúcsra jutni.

A lélegzetelállítóan dögös produkciója után, zakóját ledobva foglalt helyet mellettem, közel hozzám. - Mégis mit ünnepel a hercegnő itt egyedül? - hajolt közel hozzám, majd kezével végigsimított hajamon.

- Ez a hercegnő holnap férjhez megy. - feleltem neki búval átitatott hangon.

Hisz így volt, ezt a megrendezett frigyet a hátam közepére se kívántam. Nem akartam férjhez menni, legalábbis még nem,. Hisz előttem az élet, de legfőképp ami a frigy ellen szólt, hogy semmiképpen sem akartam hozzá menni Wooyounghoz.

- Tehát tilosban jársz. - válaszolt, miközben pezsgőt öntött a két pohárba, majd az egyiket a kezembe nyomta. - Hát mit fog szólni ehhez a leendő férje, ha megtudja, hogy egy ilyen helyen töltötte a lánybúcsúját?. - simított oldalamra, s vezette fel kezét egészen a nyakamig. , Óvatosan fogott rá tarkómra, majd határozottan húzta testem közel a sajátjához. - Ráadásul egyedül egy chippendale társaságában. Felizgatott amit láttál? Megkívántál, hercegnőm? - suttogott fülembe közben érzékien, majd végignyalt a fülem mentén is és végezetül gyengéden harapta meg azt. Teljesen beleborzongtam az érintésébe.

- Kicsit sem érdekel, hogy mit szólna hozzá. Sőt, biztos vagyok benne, valahol éppen egy kurvát dönget, a hülye haverjaival együtt . - reagáltam az előbbi kérdéseire, szinte remegő hangon.

- Miért mész hozzá egy ilyen emberhez? - nézett szemeimbe értetlenül.

Megtudtam őt érteni, külső szemlélőként valóban elég szánalmasan hangozhatott, hogy egy olyan emberhez készülök hozzámenni, aki az első szembejövő nőcskével képes ágyba bújni.

- Mert nincs más választásom – sütöttem le a szememet. – Nem tudok mást tenni azon kívül, hogy elfogadom, miszerint a sors egy igen szar életet szánt nekem. És most, kérlek, csókolj meg!. - sóhajtottam ajkaira, olyan halkan, hogy abban sem voltam biztos hallotta-e.

- Ahogy a hercegnő kívánja. - tapadt ajkaimra puha párnácskáival.

Csókja édes volt, mint a méz és csábító, hiszen nem tehettem volna ezt. Tényleg a tiltott gyümölcs a legédesebb. Bár tudtam, hogy nem helyes... nem érdekelt. Akartam őt, azt akartam, hogy az éjszaka folyamán csak velem foglalkozzon. Fontos akartam lenni, legalább ma éjjelre. Csak magamnak akartam őt, a figyelmét és a testét is.

Erős kezeit a combomon végigvezetve nyúlt fenekem alá és emelt át az ölébe. A hajamat fogva tartó gumitól megszabadulva markolt bele hajzuhatagomba és meghúzva azt tette szabaddá nyakamat. Ajkával végig barangolt rajta, és ahol érte , puszilta, szívta, harapta érzékeny bőrömet. Minden egyes mozdulatával olyan hangokat csalt ki belőlem, mit még soha senki.

- Áruld el a neved, kérlek. - nyögtem kérésemet a levegőbe. - Tudni akarom, ki az, aki egy felejthetetlen éjszakát készül nekem ajándékozni. - túrtam bele hajába, ezzel elérve, hogy szemeimbe nézzen.

- San, Choi San. Ez az a név, amit majd sikíthatsz majd élvezetedben. - nyomott egy apró cuppanóst orromra. Karjaiba kapva testemet vonult át az ágyhoz. Mielőtt még végig döntött volna rajta, a ruhám cipzárját lehúzva szabadított meg a testemet takaró anyagtól. Én sem tétlenkedtem, remegő kezeimet nadrágjához vezetve kapcsoltam ki annak gombját, s húztam le róla a lábait fedő textilt.

- Milyen vele a szex? - fogta két keze közé arcomat , tekintete, mellyel szemeimet mustrálta a lelkemig hatolt.

- Lehetne jobb is. De a békülős szexben vele egész élvezetes , vagy legalábbis az lenne, ha képes lennék szeretni őt - mormoltam a mellkasába.

- Teszek róla, hogy ez az éjszaka felejthetetlen legyen számodra. - ezzekkel a szavakkal és egy csók kiséretében döntött végig a matracon. Testemen végigvezetve kezét akasztotta ujjait a nőiességemet fedő anyagba, majd a finom anyagtól megszabadítva kezdett szorgos munkába ujjaival ezzel is egyre több sóhajt kicsalva belőlem. Már csak annak a gondolatától eltudtam volna menni, hogy ha az ujjaival ilyen ügyesen végzi a dolgát., Belegondolni is nagyon izgató volt, hogy milyen lenne ha végre a férfiassága járna bennem ilyen ütemesen. . - San, nem az ujjaidat akarom érezni- adtam hangot kívánságomnak.

- Amit csak parancsol a hercegnő - ujjait eltávolítva belőlem egyenesedett fel, hogy megszabaduljon alsónadrágjától.

Lábaimat a nyakába húzva merült el bennem teljes hosszával. Jólesően nyögtem fel az érzésre. Nemcsak nagy, hanem vastag férfiassággal rendelkezett, ezzel teljesen kitöltve belsőmet. Egyik kezét fel alá járatta lábamon, míg másikkal, hol csípőmet markolva, hol a szatén anyagot markolva lendült mozgásba.

Akárcsak táncközben, most is teljesen magába bolondított szenvedélyes, ugyanakkor kegyetlen mozgása. Kezét alhasamon végigsimítva nyomott meg finoman egy ponton. - Érzed milyen mélyen vagyok benned, szinte felnyársalom kis testedet, hercegnőm - lökött még nagyobbat, amit kisebb sikollyal jutalmaztam. - Csak nem megtaláltam az érzékeny pontod? - majd újra és újra azt a bizonyos pontot ostromolta.

Lábaimat maga mellé engedte, majd amint közelebb hajolt csípője köré fontam őket és szorítottam alfelét sajátomhoz. Egyre jobban éreztem, hogy orgazmusom hamarosan utat fog törni magának, ő pedig ezt megérezve kezdett még gyorsabb tempóba mozogni.

Kezeimet hátára vezetve vontam magamhoz még közelebb és halmoztam el, meztelen bőrét apróbb csókokkal és harapásokkal, aminek következtében megremegett karjaim között. Neki se volt már sok hátra.

- Élvezz el hercegnőm, gyerünk, engedd ki a hangod - pusmogta nyakamba, majd apró csókot nyomott az érzékeny bőrre. Több se kellett, hátát karmolva adtam át magam az élvezetnek. Nem sokkal utánam pedig követett ő is egy mély, férfias nyögéssel kísérve élvezetét. - Remélem jobb voltam, mint az a seggfej jegyesed. - suttogta alig hallhatóan .

- Fényévekkel jobb– lihegtem. – Köszönöm ezt a fergeteges estét, San. - szorítottam testét, még inkább magamhoz., Nnem akartam őt elengedni, nem akartam, hogy véget érjen ez az este.

Másnap kimondtam a "boldogító" igent. Hozzámentem egy olyan emberhez, akit soha az életben nem fogok szeretni, hisz a szívem, aznap este San végérvényesen elrabolta annak ellenére is, hogy ez a kis kapcsolat, ami kialakult közöttünk egyáltalán nem volt egészséges. Csak egy voltam a sok kuncsaftjai közül. Ráadásul, ha erről bárki tudomást szerez a nyomorult kis életemtől is búcsúzhatok, hisz apám nem csak, hogy San életét tenné tönkre, hanem még az enyémet is megkeserítené. Senki nem is foglalkozna vele, azt leszámítva, hogy hercegnőnek születtem, az én életem se ér többet a többi emberénél. De legalább lett egy ok, amiért érdemes élnem, akiért érdemes igazán élnem.

Egy ok, azaz ok pedig te vagy, Choi San

Köszönöm a javításokat  fufina_91