Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Első fejezet

-Megérkeztünk gyerekek,mindenki menjen a bőröndjéért.-Kiabálta az ofőnk.

Nagy nehezen felálltam a székemből közben ittam az üdítőmet.Amikor valaki oldalról meglökött és az egész a pólómon landolt és hát ki más lehetett volna hanem Luke ?! Leszálltam a buszról,megfogtam a táskám a tanár oda adta a "szobám" kulcsát az enyém volt a 179-es.Gyorsan bementem magamra zártam az ajtóm és elkezdtem levetkőzni a választásom most egy fekete hosszó ujjú Mickey egeres felsőre esett.Épp levettem a felsőm amikor kopogott valaki.

-Pillanat.-Mondtam és gyorsan felkaptam a ruhámat Aztán mentem is ajtót nyitni de nem kellett volna.

-Mit akarsz ? -Kérdeztem flegmán.Nem volt kedvem beszélni vele.

-Nem jöhetek be? -Nézett rám a szép szemeivel. Luke tipikusan az a ,,Szőke herceg" tenger kék szemmel és méz szőke hajjal.Az egyetlen ami ezt a mesebeli képet elrontja az a szája szélén díszelgő  piercing.

-Eltaláltad nem,na mondd mit akarsz?-Tettem csípőre a kezem.

-Csak megnézni a szobád ja és bocs ,hogy meglöktelek. -Elővette az ártatlan mosolyát amin elég sok mindenkinek megesik a szíve rajta.Olyan szívesen szemen köptem volna,hogy az a mosoly letörlödjön az arcáról.

-Ok,és minek akarod megnézni a szobámat?-

-Mert kíváncsi vagyok,hogy a tiéd milyen.-Kukucskált be felettem mivel alacsonyabb vagyok nála sokkal NAGYON sokkal.

-Ugyan olyan mint a tiéd-mondtam és felvontam a szemöldököm.

-nem az enyémnek fehér a fala a tiednek meg világos lila.-Mosolygott győztesen.Aztán arrébb lökött és bejött.Felháborodottan néztem rá,de úgy csinált mintha a szobám kinézete annyira lefoglalná.

-Na megnézted most már mehetsz is.-Mutattam a kezemmel kifelé.

-Te miért vagy velem ilyen ellenséges?-kérdezte.Háttal volt nekem így nem láttam az arcát.-Amiatt ami történt köztünk?vagy mi az oka?-Egy pillanatra összeakadt a tekintetünk de utána el is kaptam.

-Menj ki a szobámból. -Mondtam kiemelve a „ki" szót mögé álltam és megpróbáltam az ajtón kitolni,de nem nagyon mozdult. Megfordult így szembe kerültünk egymással.

-Még mindig nem kaptam választ a kérdésemre.-Mondta miközben nézett.

-Akkor gondolkozz és majd rájössz menj ki most már a szobámból utoljára mondom.-Mondtam kicsit ingerültebben. Erre kisétált az ajtón becsuktam és leültem az ágyamra.

Egyszerűen csak így tudok nem vissza szeretni belé ha flegma és bunkó vagyok vele másképp nem megy.Remélem többször nem leszek vele kettesben.

Megint kopogást hallottam reménykedtem benne,hogy nem jött vissza kinyitottam az ajtót és örömmel láttam,hogy Ashley kopogott őt egy szóval lehet jellemezni: stréber.Minden tanárnak benyalizza magát és ezért vele példálóznak.

-Üzeni Mrs.Maslow hogy vacsora idő van gyere.-

-Jó megyek.- felkaptam egy pulcsit bezártam az ajtóm és mentem is.
Amikor leértem...

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro