Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

35.fejezet

-Madison szemszöge-

Reggel Luke puszijaira keltem.Elmosolyodtam ami lebuktatott,hogy már nem alszom.
-Jó reggelt manó-Köszöntött és adott még egy puszit a szám sarkába
-Jó reggelt takaró rabló-Mosolyogtam rá amit ő viszonzott is.Hasra fordultam így most már szembe voltam vele.Még reggel is eszméletlenül nézett ki, a haja kócos a szemei még fáradtak voltak ,onnan tudtam,hogy nem rég kelt ő is.Ezt a látványt minden reggel eltudnám nézni.

Beszélgettünk még egy kicsit utána  kimásztam a szekrényemhez mentem és kivettem  a mai ruhámat .Luke még az ágyon fetrengett . Le kellett hajoljak a zoknimért mert az a legalsó fiókba volt ekkor fütyülést hallottam mögülem.

-Hát baby ehhez hozzá tudnék szokni minden reggel.-felmutattam a középső ujjam és bementem elkészülni a fürdőbe.Fogat arcot mostam és felöltöztem egy magas derekú nadrágba,fehér haspólóba és rávettem még egy kardigánt. hajamat összefogtam egy copfba utána kimentem.Hemmo még mindig az ágyba volt és a telefonját nyomkodta.
-Elmegyünk valahova reggelizni?-nézett fel egy pillanatra a telefonjából.
-Elmehetünk.-felállt és elindult a fürdőbe ő is.A szemem a fenekére kalandozott,ritkán látni ennyire formás feneket mint az övé.Észrevehette,hogy bámulom mert elkezdett kuncogni.
-Tetszik? Ez is a tiéd.-Kacsintott-és ez is-Simította végig a hasán elnevettem magam ő pedig elment készülődni.Lementem leültem a kanapéra és vártam,hogy Luke végre lejöjjön.Ami tíz perc múlva meg is történt.A haja most már tökéletesen be volt lőve és Ashton egyik pólójába volt.
-Na megyünk?-Kérdezte.Bólintottam felálltam megfogtam a lakáskulcsot Luke kinyitotta az ajtót előre engedett miután ő is kijött bezártam és elindultunk.

Útközbe nagyon sokat bohóckodtunk és nevettünk egymás hülyeségein.
-Vegyél fel a hátadra-Kértem.Ő pedig megengedte.Miután már a hátán voltam elindult és így folytattuk az utunkat.

Megérkeztünk egy kávézóba,beálltunk a sorba.Szerencsére nem voltak sokan,nagyon hangulatos hely volt inkább idősek voltak mint fiatalok.Az egyik idős párnál megakadt a szemem egymás kezét fogták és az öreg néni elvolt pirulva látszott rajtuk,hogy megtalálták egymás mellett a boldogságot annyira cukik.Luke is rájuk nézett és elmosolyodott.Végül sorra kerültünk én kértem egy muffint és forró csokit,Luke pedig egy kakaós csigát és Capuccinot.

Találtunk egy üres asztalt leültünk  és elkezdtünk enni.Egyikünk se szólalt meg elvoltunk foglalva az evéssel.Jött egy SMS a telefonomon feloldottam a billentyűzetet.ez állt benne:

Ben:Tali ma?

Nem értem mit nem lehet azon megérteni,hogy nem szeretnék tőle semmit.Miért ilyen érthetetlen?!Lecsaptam magam mellé a telefonom fújtattam egyet ami Lukenak is feltűnt.

-Mit tett ellened az a telefon?-Kérdezte és közbe elmosolyodott.

-A telefon semmit.-Néztem rá.

-Mi történt?-Húzta fel az egyik szemöldökét.Imádom mikor ezt csinálja olyan aranyos így.

-Ben nem fogja fel,hogy nincs kedvem hozzá és rám mászik.Ma is találkozni akar.-Fogtam a fejem.Egy ideig nem szólalt meg utána elém guggolt megfogta a kezem és a szemembe nézett.

-Na ne stresszelj ennyit, bolond nem kell vele foglalkozni.-Állt fel és egy puszit nyomott a homlokomra.Úgy döntöttünk elindulunk Luke fizetett én pedig összeszedtem a cuccaim.Elindultunk hazafele Hemmo mindent megtett azért,hogy a kedvem olyan legyen mint reggel volt.De tényleg mindent, idegen nénikhez odament és megpuszilta a kezüket a nénik pedig irultak pirultak.Felkapott menyasszonyi pózba és elkezdett rohanni a parkon keresztül,most éppen ott tart,hogy táncikál mint egy félőrült.

-Figyelj Madi ez a robot tánc.-Már könnyeztem a nevetéstől a parkba az idősek is kuncogtak hihetetlen ez a fiú.Napról napra egyre erősebbek iránta az érzéseim és elég nehezen tudom előtte titkolni.Félek....félek attól,hogy megint át leszek verve.

-Nem Luke ezt  macarenának hívják.-Kuncogtam.Hemmo elfáradt ezért megállt szembe fordultam vele és megöleltem.Nem számított rá de észbe kapott és visszaölelt.Így álltunk egy jó ideig amikor is egy nem kívánatos személy megszólalt.

-Na az új szerelmes pár értem már miért nem válaszoltál az üzenetemre.-Lenézően nézett ránk Luke már csak a derekamat ölelte de miután Ben megszólalt megfeszültek a karjai körülöttem.

-Van fontosabb dolgom is mint,hogy neked válaszoljak,és most ha megbocsátasz dolgunk van.-Elindultunk.Luke összekulcsolta az ujjainkat.

-Te is csak egy ribanc vagy.-Erre Luke megállt elengedte a kezem odament Benhez és ököllel orrba vágta.Erre Ben hátra esett.Oda rohantam Lukehoz és megfogtam a kezét.

-Madi nem ribanc azért mert nem akar téged te köcsög.-Luke még rá köpött egyet utána elindult,engem maga után húzva.Kiértünk a parkból Lukeon még mindig látszott,hogy nagyon ideges.Nagyon meglepett amikor megütötte Bent megmelengette a szívem,hogy megvédett jól esett és emiatt még szerelmesebb kezdek lenni belé.

Amikor a házam elé értünk Luke megállt, szembe fordultunk egymással a kezemet még mindig fogta és csak néztük egymást végül megszólaltam.

-Köszönöm.-Ez az egy szó az amit ki tudtam bökni mert úgy éreztem fontos és ezzel az egész hétvégét megköszöntem neki.Luke csak mosolygott,már lenyugodott és visszatért az a Luke akit imádok bolondos és őrült de ő így jó ahogy van és sose akarnám megváltoztatni.

-Na jó én ezt nem bírom tovább.-Egy lépéssel át szelte a köztünk lévő távolságot és az ajkaimra tapadt.Azonnal visszacsókoltam.A csókja lágy volt,végtelenül gyengéd.A pulzusomat az egekbe lökte.A derekamat körbe ölelte,mint aki sose akar elengedni.Hasamba a lepkék szívinfarktust kaptak.Végül levegőhiány miatt szétváltunk.Arcom a vállába fúrtam, ő még mindig a derekamat ölelte.Így ácsorogtunk egy ideig a kerítés előtt és a járda közepén.Nem szóltunk egymáshoz nem volt szükség szavakra.Ezt az idill pillanatot  Hemmo telefonja zavarta meg szét váltunk elővette a telefonját.

-ezt fel kell vennem.-Húzta el a száját.Bólintottam,rá nyomott a zöld kis ikonra és a füléhez emelte a telefont.-Szia anya...jól....oké hozok...jójó  10 perc...én is szia-Tette le elkuncogtam magam amit ő is észrevett közelebb jött hozzám.két lépésnyi távolság volt köztünk.-Mennem kell.-Bólintottam megfordultam és elindultam az ajtó irányába,de megfogta a karom és visszarántott.-Nem gondolod,hogy így elengedlek.-Mosolygott csábosan.Karjaimat nyaka köré fontam és adtam egy puszit a szájára amit ő csókká formált.Most nem volt olyan hosszú mint az előbb de ez is nyomott hagyott bennem.Mikor elváltunk még megöleltük egymást de nem akart elengedni.

-Luke anyucid már vár tudod már neked fellőtték a pizsit.Nem szabad ilyenkor már kint lenned.-Ráztam meg a mutatóujjam a szeme előtt a végét már elkuncogtam. Rám nyújtotta a nyelvét végül elengedtük egymást és elindultunk.A kulcsot dugtam bele a zárba amikor még oda szólt nekem.

-Baby ezért még kapsz.-Mosolygott.

-Viszlát Luke.-Intettem neki és bementem....

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro