Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

18.fejezet

Következő nap megbeszéltük Emilyvel,hogy suli után elmegyünk az első közös shoppingolásunkra és tartunk egy igazi csajos délutánt ami film nézést fagyi evést és ott alvást takar.Ems fog nálam aludni és reggel pedig majd együtt megyünk suliba.

A suli után mikor haza értem ledobtam a cuccom,csináltam egy salátát és leültem tévézni és valami nyálas szappanoperát kezdtem nézni.Miután meguntam kivittem a tányért rá néztem az órára és úgy döntöttem,hogy elindulok felkaptam az egyik kis táskámat raktam bele némi pénzt a telefonomat és a kulcsomat ,kiléptem az ajtón becsuktam és indultam is.A pláza elég közel van ezért hamar oda is értem.Megbeszéltük Emilyvel,hogy a starbucks előtt találkozunk.Ő még nem volt itt így leültem a kis padra és gondolkoztam azon hogy mit is kéne felvennem majd a Hemmingssel való találkozáson amit nem tudom,hogy most randi vagy csak egy sima kis baráti találka mert múltkor elmondta,hogy mit fogunk csinálni és miért hív el most meg semmit nem mondott.

Végül megérkezett Emily is és elindultunk felfedezni a boltokat először az egyik ékszeres boltba mentünk be mert Ems szerint Luke randira hívott ezért ő szavaival "nagyon dögösnek kell lenned" vettünk egy tök jó nyakláncot meg karkötőt és mentünk tovább.

Két óra járkálás után eléggé elfáradtunk ezért beültünk egy McDonalds-ba én a szokásos sajtburgert és sült krumplit kértem gyümölcslével.Közbe rengeteget beszélgettünk elmesélte,hogy Calum nagyon aranyos vele és látszott rajta,hogy teljesen belehabarodott a kis barátnőm a "rossz" fiúba.Én csak mosolyogva hallgattam.Miután befejeztük a kajánk bepusztítását felálltunk és elindultunk hozzám.Útközbe is rengeteget hülyéskedtünk

Amikor hazaértünk a földön találtam egy cetlit amibe ez állt: "Ma is gyönyörű voltál. By:titkos hodolód.xx"  A szám 'o'-t formált a meglepődöttségtől de Emily se volt másképp.Bementünk a lakásba ledobáltuk a cuccot és elkezdtük nézni,hogy kiírhatta.De amikor nem jutottunk sehova bementünk a konyhába turmixot csinálni.

~Nem lehet,hogy Luke volt?~Nézett kíváncsian én meg az arcába röhögtem.

~Nem hiszem Luke nem ilyen romantikus~Mondtam bólintott nekem meg egyre jobban kezdett kattogni az agyam,hogy ki viselkedik mostanába furcsán velem de nem nagyon jutottam sehova mikor megcsináltuk a turmixunkat ami banános volt kiöntöttük egy pohárba tettünk bele szívószálat utána beültünk a szobámba és a laptoppomon elkezdtük nézni a Felhők felett 3 méterrelt.Már a nyálunk folyt a főszereplőtől amikor póló nélkül szerepelt.

A film vége felé Emily kezdte a fürdést addig én felugrottam facere és közbe újra végig gondoltam,hogy kiírhatta azt a levelet de megint csak nem jutottam sehova.Amikor Ems kész lett elmentem én is fürdeni most viszonylag elég gyorsan felkaptam a pizsamám és mentem is ki.Befeküdtünk az ágyra és elkezdtük kivesézni az osztálytársakat akikből kinézzük,hogy ilyen romantikus.De mindenkit kihúztunk fejbe mert senkiből nem néztük ki ,Ems végig Lukera gondolt,hogy ő lehet de végül ő is elnevette ezen magát .Aztán elaludtunk.

Reggel az ébresztő órámra keltünk.Összekaptuk magunkat és elindultunk.A sulihoz érve el mondtuk egymásnak,hogy ebbe a suliba a legtöbb emberke reggel zombinak néz ki.Amikor beértünk a terembe ledobtuk a cuccainkat eszembe jutott,hogy az egyik könyvem kinn maradt a szekrénybe ezért felálltam és kimentem.A szekrényemhez érve megpillantottam megint egy cetlit amire ez volt írva: "Ha tehetném egész nap ölelgetnélek...Ölel:Titkos hódolód" Mi közbe olvastam két kéz ölelt át amihez egy hang is társult:

~Mi ez?~Kérdezte és rá mutatott a kis levélre.

~Van egy titkos hódolóm~Mosolyodtam el és kivettem a szekrényből a könyvet.

~Kicsoda?~Kérdezte

~TITKOS hódoló szerinted akkor tudom ki az?~Emeltem ki a titkos szót.

~És tipped sincs ki lehet?~Kérdezte és most már elengedett én pedig becsuktam a szekrényem és elindultunk a terem felé.

~Nincs~Húztam el a szám.

~Akkor ma majd megyek érted ugye nem felejtetted el?~Kérdezte rá néztem és mint általába mindig most is jól nézett ki egy fekete ujjatlan trikó volt rajta amin egy piros kockás ing volt és a szokásos szakadt  nadrág.

~Nem felejtettem el.~Rá mosolyogtam amit ő viszonzott is.Közbe beértünk a terembe már mindenki bent volt.Luke leült a helyére.Én is elsétáltam Emily mellé aki kíváncsi tekintettel nézett.Leültem és elmeséltem neki.Közbe elkezdődött az óra.

Épp indultam ki a suliból amikor Valaki utánam kiabált hátra néztem és Ben volt az.

~Madi nem megyünk el valahova délután?~.Közbe utolért és már velem szembe állt.

~Bocsi ma nem megy már mással találkozom.~Amikor eszembe jutott a mai találka akaratlanul is elmosolyodtam.

~Kivel?~Beszélt elég flegmán.Nem értettem neki miért kéne beszámolnom arról,hogy kivel találkozok meg amúgy se szerettem volna elmondani,hogy Hemmingssel fogom tölteni a délutánt.

~Nem akarlak megbántani de neked miért kell arról beszámolnom,hogy kivel találkozok?~Húztam fel a szemöldököm erre ő értetlen arccal nézett amit nem nagyon értettem.Felhúztam a szemöldököm erre megfordult és elment.Megrántottam a vállam és már mentem is. A suli kapujában össze futottam Ashtonnal aki elkísért haza,mert rá jött hogy mostanság le se szar már bocsánat a csúnya szóért de így van.Elmeséltünk egymásnak mindent,hogy mi történt azóta amióta nem beszéltünk.Megemlítettem neki ami most történt Bennel de ő se értette,hogy mi baja van.A titkos hódolói levélre csak annyit mondott,hogy már csodálkozott hol maradtak a hódolóim.de ő se tudja ki írhatta,Végül hazaértünk elköszöntünk egymástól és bementem.

Otthon mint mindig nem volt otthon anyu már eléggé hiányzott de valakinek ki kell fizetnie a csekkeket és mivel apám már két éve felénk se nézett így anyunak kell mindent intéznie ő az egyik kórházba ápolónő ezért elég későn ér haza reggel pedig korán indul de hát ilyen az élet.A másik pedig Ben miért viselkedik így?nem értem eddig normális volt el lehetett vele hülyülni most meg úgy viselkedik mint aki megbolondult.

Úgy döntöttem nem foglalkozok vele ha ilyen akkor nem tudok mit csinálni majd csak észreveszi magát.A nap további részét készülődéssel töltöttem bekapcsoltam a laptoppom amin el indítottam egy számot.Aztán elmentem fürdeni úgy döntöttem hajat is mosok.egy szál törölközőbe álltam és csináltam a hajam megszárítottam és a hajvasalómat is közbe bedugtam,hogy addig hadd melegedjen.Miután megszáradt neki láttam kivasalni ,azzal is kész lettem átmentem a szobámba ahol kiválasztottam a ruhámat úgy gondoltam mivel nem tudom hova visz így valami olyan kéne ami mindenhol megfelel így a döntésem a tegnap vásárolt fehér rövid nadrágomra a fekete ujjatlan felső aminek a tetején van csíkba egy kis csipke a virág mintás három negyed ujjú blézerem és hozzá illó fekete táskára eset a  körmömet pedig neon zöldre festettem.felvettem egy karkötőt amit tegnap Emilyvel vettem a másik kezemre pedig az órámat amit még anyutól kaptam.A sminkem elég egyszerű volt tussal húztam egy vékony csíkot és tettem fel egy kis szempillaspirált a számra pedig a cseresznyés szájfényemből raktam fel még fújtam magamra a gyümölcsös parfümömből.

Amire kész lettem pont csengettek is.Amikor lementem és kinyitottam egy nem várt személy fogadott.

~Szia hát te?~Kérdeztem és próbáltam kicsit kedvesebb hangnemet megütni.

~Csak bocsánatot akartam kérni~Rám emelte szemeit és látványosan végigmért ami kicsit zavarba ejtett~Jól nézel ki~Állapította meg.

~Köszönöm~Néztem rá,Csak állt és nézett.~Öhm...figyelj Ben nekem most dolgom van mindjárt megyek el.~Nyögtem ki de ő mintha nem vette volna a lapot.Csak állt és nézett de nagy nehezen eljutott az agyáig.

~Elkísérjelek?~Mosolygott és egyre jobban kezdtem azt hinni,hogy nem hiszi el hogy elmegyek itthonról.

~Nem kell jön értem.~Mondtam közbe láttam,hogy Luke közeledik.

~Kicsoda?~Kíváncsian nézett addigra ő is oda ért és hallotta a kérdést.

~Hát én~Húzta ki magát mosolyogva megpillantottam mögötte két kisgyereket.Ben megfordult és a döbbenettől meg se szólalt.Köszönés nélkül elment.Luke kérdőn nézett rám én pedig megrántottam a vállam.

~Figyelj Madi kicsit változik a terv mert..~

Ebben a pillanatba kifutott mögüle egy kislány és nekem rohant átölelve a lábaimat.Elmosolyodtam és leguggoltam hozzá.

~Hát te kis csöppség ki vagy?~Kérdeztem mosolyogva.

~Sarah Hemmings~Közbe rám villantott egy ezer wattos mosolyt nagyon cuki volt.~Képzeld el medünk az állatkertbe.~Csillantak fel a szemei.

~Az jó ~Mosolyogtam közbe felálltam.

~Ezt akartam mondani az a helyzet hogy anyum rám sózta a két kis tesómat és~Folytatta volna de közbe vágtam.

~Nem baj majd máskor elmegyünk~Mosolyogtam még megöleltem a kislányt még egyszer és léptem volna be mikor utánam kapott.

~Hova mész?te is jössz velünk az állatkertbe már ha van kedved két~Közbe vágtam.

~Három~Mosolyogtam Sarah nekem szaladt én pedig felkaptam őt.

~Hahaha na szóval akkor eljössz velünk?~ Kérdezte reménykedve, bólintottam becsuktam az ajtót és elindultunk én fogtam a kislány kezét Luke pedig a még ismeretlen kisfiúét és úgy döntöttünk gyalog fogunk menni.Út közbe a kisfiú is akinek kiderült Austin a neve be se állt a szája Sarahval együtt csak meséltek és meséltek.Míg nem oda értünk .Beálltunk a sorba a pénztárnál.Amikor sorra kerültünk én akartam fizetni de szokásához hűen nem engedte bementünk az első utunk medvék voltak Austin kérésére.Amikor megtaláltuk a kicsi nem érte fel az ablakot így Luke felemelte és úgy nézték együtt.nagyon aranyos látvány volt meg kellett örökítenem ezért lefotóztam.

~Milyen lett?~Kérdezte miután tovább indultunk.Elővettem és megmutattam neki.~Ez tök jó~Mosolygott. Én pedig elraktam.a kicsik előre mentek mi pedig sétálva mentünk egymás mellett.

~Tényleg nem baj,hogy elhoztam őket?~Kérdezte és rám kapta a tekintetét.

~Nem,tök aranyosak.~Mosolyogtam.Közbe vissza szaladtak a kicsik és nekünk ugrottak.

Nagyon jól éreztem magam velük rengeteget viccelődtünk Luke nagyon felszabadult volt látszott,hogy nagyon szereti a tesóit.Nem tudom mikor történhetett de azt vettem észre,hogy kézen fogva megyünk végig és olyan dolgokat tudunk meg egymásról amiket eddig el se tudtunk képzelni egymásról,néha előjött a perverz énje de visszafogta magát amikor emlékeztettem,hogy kicsik is vannak.Amikor elkezdett besötétedni elindultunk hazafelé engem hazakísértek a kicsiket megölelgettem utána előre indultak Lukekkal pedig néztük egymást olyan volt mintha arra vártunk volna,hogy kiszólal meg először.Végül ő tette meg:

-Köszönöm,hogy eljöttél.-Mosolygott és közbe a szemembe nézett.

-Én köszönöm,hogy elhívtál ,jól éreztem magam nagyon.-Mosolyogtam vissza rá.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro