Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

A nagy keleti kérdés.....

-Nincs kedved moziba menni délután?

-De,van, csak ugye nem valami csajos filmet nézünk- ezen elröhögtem magam

-De minden képp- röhögtem tovább
-Amúgy most az új filmet néznék meg, a Fak you tanárúr 2-őt!

-Hm jól hangzik, bár az első részét sem láttam.- dörmögte sexi hangon amitől úgy beindulok, direkt csinálja!

-Maj-d khm, me-gné-zz-ük az-t is csa-k má-skor!-dadogtam mire ő mosolyogva nézett, aztán mélyen megcsókolt,aztán megszakította a csókot.

-Hm szerintem lefogunk maradni a filmről- felkapott majd az ágyamra dobott úgy hogy én voltam alul ő pedig felül és vadul csókolni kezdett miközben lefejtette rólam a polót és a nadrágot. Vadul csókolta a nyakam aztán egy hírtelen mozdulattal letépte rólam a melltertót.

-Blake! Lassan a házból sem jutok ki, ha ezt csinálod velem folyton!!- szóltam rá élesen de ő nem tőrődött azzal amit mondtam aztán már pucéran feküdtem alatta, rajta meg csak egy boxer hurrá ma sem megyünk filmet nézni!

* megtőrtént*

Az ágyon fekszem mellettem pedig Blake szuszog. Mindennap ezt csinálja! Azután pedig egész nap nem szól hozzám! Lehet, hogy rosszúl döntöttem, hogy nem Wesst választottam?? De hisz rá mint barátként nézek, amikor elment többet éreztem mint barát. De most, hogy felbukkant 6 hónnappal ezelött már nem éreztem ugyan azt. Valami egy fajta távolságot érzek mindig. De viszont Blake miután megkaparintott, és járni kezdünk előszőr finoman bánt velem, elvitt piknikezni, étterembe, fősulimba elkisért, aztán utána, legutoljára az állatkertbe vitt egy romantikus vacsira és utána kezdődött mindez, hogy már csak megdug és hozzám sem szól egész napos történet. Kezdem azt hinni, hogy csak az egyik ribanca lettem ami nem akarok lenni! Hírtelen felállok felkapok egy lenge pizsit aztán Blake telefonja elkezd zörögni. Mire Blake fel sem ébred. Azért én azt az üzit megfogom nézni! Mivel titokban meglestem Blake kódját így gyorsan feltörtem.Khm, hát egy csomó üzente van azt meg kell mondjam. A neveken lefelé haladva megláttam egy Sarah nevet. Ösztönből az üzentere katintottam. Ahogyan megláttam az üzenetet elkerekedett a szemem.

-Tudtam!- mondtam hangosan mire Blake felkellt és álmosan pislogott rám. Én csak hozzávágtam a telefont a fejéhez mire elkerekedtt szemmel nézte, hogy mit néztem és hírtelen a szemében düh szikrázott.

-Hogy merted megnézni az üzeneteimet??- kérdezte olyan hangon ami nekem még új volt, megijedtem és hátrálni kezdtem. Blake fekete boxerben, elborult aggyal közeledett felém.

-Mit képzelsz te magadról??- mondta ugyan olyan hangon

-Még, hogy én? Hisz te csalsz meg!- mondtam szememet törölgetve.

-Ahhoz semmi közöd!- ordított rám

-Tudod nagyon is van te te utolsó féreg! Hisz megbíztam venned! A jó édes kurva anyád!

-Az én anyámamat ne merd sértegetni!- mondta ordítva

-Jah igaz apád tehet róla, hogy ilye kurva jó gyerekük született- mondtam a szemébe aztán a földre huppantam, megütött, nem kicsit fájt!
Az arcomról patakok folytak, nem nem az fájt hogy meg ütött, hanem az, hogy megbíztam benne.
Blake szeme kikerekedett és szomorúan rám nézett.

-Úr isten Avery jo-jo-jól vagy??- dadogta miközben legugolt elém és könnyes szemekkel kezdett fürkészni aztán meg akarta simogatni a kezem de nem hagytam, ilyedtemben hátra kúsztam a szobám végébe és össza kuporodtam aa festményem melett.

-Nem akartam! Légyszives bocsáss meg- tört ki Blakeből a sírás. Én össze kuporogva lehettem vagy 10 percig amíg leesett mit csinált velem Blake.
Gyorsan feltápászkodtam, felvettem egy fehérneműt majd rá egy pöttyös,kék szoknyát és egy szép kék blúzt. Aztán fogtam magam és kiviharoztam könnyes szemmel a szobámból. Aztán mentem a kávézóba, igen mostanság Katievel ott szoktunk találkozni, beszélgetni. Az egyetlen egy hely amiről se Wess se Blake nem tud. Az utcán megbámúltak, amit már megszoktam ugyan is Luke ikre vagyok és amióta ez kiderűlt állandóan figyelnek a tinik az utcán, olyanokat susogva mint pl ,,Nem ez nem az ikere vagy de?"
Aztán mire leesik nekik, hogy én vagyok addigra eltünök a helyszinen. Már megszoktam. A Soul kávézó nincs messze. Egy sarkon van kb. egyszer kell menni villamossal. A kávézóban az a jó, hogy nagy hangulata van, közel a nagy parkhoz és a plázához.
Felszálltam a villamosra. Aztán vagy 5 megállón nem száltam le csak a hatodik megállón. Unottan leszálltam a villamossal egy csoport tinivel együtt akik megint susogtak Lukeról, kicsit hangosan mint kelett volna. Csak normális tempóban gyalogoltam a kávézóig majd benyitottam. A kávézó fala fehér, középen egy bazi nagy láva lámpa, a lámpa hasonlít arra a lápára ami valami halas mesében van. Ahol vannak a cápák meg van az Oscar vagy ki a nagy hős és úgy tesz mintha a vega cápának megölte volna a testvérét mikor az csak egy horgony volt ami megölte vagy mi. A lámpa a helység közepén volt. Így bevilágította az egész helységet. A kávézó fala lila színű, a falon különböző fekete-fehér képeket látni, nagy tágas. Leűltem egy kétszemélyes asztalhoz. Az asztal barna azthiszem tölgyből készűlt mint a két szék. 2 emeletes. A bár az első emeleten van am a bejárat szemben található.. Az épület másik oldalán nagy üveg ablakok találhatóak. Az üvegablakok egy nagy tó felé néznek, a tó közepén ami kicsit messze van, szóval található egy nagy széles pavilon ami körűl már fák vannak. Csak elég messze van így nem nagyon látom. Ma is Katievel találkozom. Csak kicsit késöbb ő még az egyetemen van.

-Hello Avery hozhatom a szokásosat?- kacsintott rám Zoe, Zoe egy kedves aranyos lány, Katievel járnak egy egyetemre, hosszú haja barna, haja vége pedig kék, hupi kék, nagy szemei barnák és ahogy Katie bemutatott neki mármint engem nem a kezével :D rögtön megkedveltem a lányt, igaz nem valami okos de aranyos, állandóan mosolyog.

-Igen-erőltettem egy mosolyt az arcom de feljajdúltam ugyan még mindig fájt az arcom.

-Minden oké Avery? Nagyon piros az arcod, lefejelt valaki??- erre elröhögtem magam de kár volt ugyan rohadtul fáj még mindig az arcom.

-Nem- komorodtam el
-De jól vagyok.

-Oki akk hozom a rendelésedet.- pár percel mésöbb hozta is a puncsomat és a koktélomat ami ananászos és kókuszos!! Ez kedvencem mióta Katie erőszakoskodott, hogy igyam meg.

-Katie?

-Köszi, Katie mindjárt jön még bement az egyetemre ugyan is most fontos valami van,bár most nem tudom milyen kedve lessz inkább nem kérek semmit neki.

-Baszki! Milyen nap van ma??

-Csütörtök 12. Miért??- kerekedett el a szemem

-De basszameg elfelejtettem !!!-elkerekedtt szemmel néztem rá mire ő sietősen letépte magáról a kötényt és szaladt a második emeletre az irodába.Aztán egy nagy csörömpölést lehetett hallani. Meg ordibálást, azthiszem a főnöke nem bírja, ha valaki elakarmenni munka közben. Zoe sietősen farmerben és egy pántos polóban sietett le a lépcsőn.

-Na ?-kérdeztem

-Ha még egyszszer előfordúl kirúg de nem értem most van az első alkalom, hogy ellógok.

-Khm! Akarlak emlékesztetni, hogy múltkor mikor itt voltunk nagyon bele merűltünk a beszélgetésbe. És amikor távozutunk te jöttél velünk a házig. És ez mind munkaidődben volt- mondtam mosolyogva csak utána megint feljajdúltam magamban, annyira fáj a kibaszott arcom!!

-Íj az is annak számít?- kérdezte
-Rohanok hátha megszánnak és adnak nekem egy lehetőségeg a pótvizsgára. Na szia Avery!!- rohant el melettem mint egy állat, majdnem fellökte azokat akik az ajtón jöttek be.

-Zoe!- kiabálltam utána de nem hallotta. Milyen pót vizsga??
Vagy 10 percet ücsörögtem magamban mikor Katie dühösen betoppant.

-Szia!- adtam neki puszit és már annyira nem fájt az arcom így kicsit mosolyogni is tudtam rá

-Úr istenem Avery! Mit csináltál az arcoddal? Tiszta vörös!!- jött hozzám kécségbesetten

-Ne hagyd- motyogtam a könnyekkel küszködve Katie meg csak nézett, vagy 5 perc elteltével elkerekedett szemmel nézett rám és forcsogott a dühben.

-Ezt Blake csinálta?? Az a*****************************************************************************************.- fejezte be és nyúlt a telefonjáért

-Ne Katie légyszi ne! Én majd ledendezem! -mondtam még felhivja nekem a rendőrséget és akkor lehet nagyobbat kapok

-Jó de szakítanod kell vele!! MA MOST !!-ordított rám úgy hogy akik az asztalnál űltek felénk fordúltak.

-Jó csak nyugi! Előszőr Lukkal kell találkoznom végre megint Floridában vannak!!!-mondtam

-Jó!- nyugodott le majd az egyik pincér felvette a rendelést Katietől miközben én a puncsomot szürcsőlgettem.

-Amúgy Zoe hová rohant ennyire?? Majnem fellökött!!- mondta

-Valami vizsgáról nem pótvizsgáról beszélt, hogy reméli engedik neki.-

-Mi?- kérdezte értettlenű Katie majd a teledon után nyúlt.

-Zoe! Hol vagy?- kérdezte, hallottam egyből jött a válasz Katie meg csak Ühm- özött.
Aztán lerakta.

-Ez kész- röhögött fel Katie úgy, hogy majdnem leesett a székről. Azaztán mikor végre abba hagyta megint kitőrz belőle a röhögés.

-Naa mivan?- kérdeztem mosolyogva
Mire Katie abbahagyta a nevetést.vagy eltelt 20 perc és akkor benyögte.

-Zoe elment vizsgázni.- ezen most én röhögtem sokáig, ugyan is Október közepén nehéz úgy vizsgázni ha vagy 3 hónappal ezelött vizsgázott le kb. Mindenből. Aztán nagy nehezen abbahagytuk a nevetést. És utána 3 órán át beszélgettünk komoly dolgokról, aztán megrezzent a telefonom és jött egy sms Luketól, hogy vár a parkban.

-Katie most mennem kell. Át gondolom a dolgokat meg Lukkal kell találkoznom.-felálltam az asztaltól és a kávézó kijárata felé vettem az irányt

-Ok. Nekem meg ma be kell még mennem az egyetemre. Merre mész?-állt fel Katie is

-A Lust park felé.

-Oh basszus. Akkor nem tudok veled egy ideig elmenni na mindegy vigyázz magadra! Házban talizunk!- mondta majd az ajtó felé ment aztán az utcán bekanyarodva eltűnt hm, én meg mentem a park felé, 39°C lehet oh hogyan fogom én ezt túlélni?? Na mindegy.Atán már egy ideje sétáltam mikor egy fekete furgon állt meg melettem. Oda fordúltam, gondolom nem Lukék. És tovább sétáltam de a kocsit láttam a szemem sarkából, kiszált belőle egy nagydarab ember, többen űltek a kocsiban. A nagydarab ember utánam jött. Kezdtem megilyedni aztán gyorsítani kezdtem a tempómat, az ember mögöttem is gyorsított faszom! Most már futni kezdtem az ember is utánam, gyorsabb volt sokkal! Már megfogta a könyököm mikor bele ütköztem valakibe. Ah szerencsém van ma!
-B-Bocs- lihegtem és az ember aki utánam futott lelasított és kikerűlt minket.

-Héj! Avery ez mi volt??- kérdezte az elöttem álló Micheal aggódva
erre megöleltem és az adrelalin kezdett benne lemenni

-Nem tudom, aszem üldözött. Uh ha te nem vagyy itt biztos elkapott volna és valamit csinált volna velem- borzongtam meg

-Ahha akarod, hogy utána menjek vagy felhívjam a zsarukat?- kérdezte aggódva a zöld hajú Micheal erre megráztam a fejem

-A kocsiban többen voltak- bögtem ki mire neki elkerekedett a szeme

-Mi? Melyik kocsiban?-

-Pár méterre inen- erre Micheal gyors tempóban elkezdett kocogni

-Héj ne hagyj itt!!!- mondtam le maradva tőle majd utána futottam utána, a fekete kocsi még ott állt, elötte egy kis piros lada, a lada mögé bújt Micheal így követtem a példáját, próbáltuk kilesni kik vannak a kocsiba. Kis idő elteltévek egy ismerős szőke lány lépett ki a kocsiból meg még egy nagy darab ember. Az ember meg a csaj elindultak egyenesen a pláza felé. Aztán észre vettem azt az embert aki követett, idegesen magyarázott egy izmos, szőke vállig érő hajú férfinak (kb.30,35 éves lehet) aki ha jól vettem észre fel van fegyverezve, meg egy ezüst akármi van az övébe csatolva ami igencsak hegyes. Aztán egy idős nő lépett ki a kocsi ajtaján aki igen csak idegesnek látszik, a nő után vagy 10 kigyúrt emberke.

-Baszki ez a királynő- hallottam Michealt

-Ki?- kérdeztem furán

-Pucoljunk innen!!!-azzal megfogta a csuklómat és szaladni kezdett, nagyon nagyon gyorsan. Én alig tudtam vele lépést tartani, de nagy nehezen sikerűlt. A parkban leűltünk egy padra.

-Luke mindjárt itt lesz- mondta

-Ok. De milyen királynő??-

-Hol?

-Hisz te mondtad a kocsinál-erre elkacagta magát

-Nem királynő hanem kiszálynő, ami itt azt jelenti, hogy összeszedi a fiatal lányokat és dolgoztatja őket.

-Óó bocsi.

-Nem baj- húzott magához közel
-De amúgy jól vagy?- dörmögte

-I-igen- dadogtam zavaromban aztán egy nagy sikítást hallottam mire oda kaptam a fejem, Micheal is.Egy rajongó, aki sajna nincs egyedűl. Hurrá. Micheallal futni kezdtünk megint. Csak futottunk, futottunk....aztán amikor felbuktam akkor megálltunk.

-Úr isten jól vagy?- kérdezte Micheal mosolyogva, de amikor meglátta a lábam már nem mosolygott hanem lesápadt, ugyan is a térdem vérzett, nem kicsit.

-Jah segítenél felállni?- erre megfogta a kezem és felhúzott
-Kössz, most meg találni kéne egy gyógyszertárat.-mondtam halál nyugodtan

-Izé nekem lépnem kell.- mondta miközben a lámbamból szó szerint ömlött a vér, és le se vette róla a szemét.

-Ne má legalább segíts elbicegni!!

-Szia- azzal sietősen elrohant vagy nem bírja a vért vagy bunkó aki itt hagy!! Dühösen bicegtem végig a parkon amikor megláttam a zölden kivilágított plussz jelet. Áh gyógyszer tár! Gyorsan be bicegtem.

-Jónapot! Gyorsan kellene fertőtlenítő, ragtapasz vagy akár sámli is jó.-álltam a pulthoz

-Már is -mosolygott az idős hölgy aztán hozta a fertőtlenítő,sámlikat,ragtapaszt.

-Anya! Itt valaki elvérzett????- hallottam a hangját egy srácnak, és megfordúltam, egy egy istennel találtam szembe magam! A srácnak gesztenye színű a haja, a szeme pedig zöld, smaragd zöld, és és az arca a tökéletesnél tökéletesebb, magas, kigyúrt, a karján látszik. A srác ijedten rám néz és felém siet.

-Úr istenem Avery!

-Te ki-ki vagy?- kérdeztem dadogva

-Aaron nem emlémszel rám??- erre megrázom a fejem.
A srác megérinti a kezem és elsötétűl minden.


----------------

A szememet kinyitom és egy irodában találom magam. Egy kanapén fekszem. A jobb lábam be van kötözve, nem tudom behajlítani. Nagy nehezen felülök. Ülve észre veszem, hogy a szobában kigyúrt emberek bámúlnak rám, ês egy igen helyes srác is azta milyen smarag zöld szeme van *-*. Egy idős hölgy űl a kanapé szélén.

-Szia Avery!- köszönt mosolyogvaa

-H-hol vagyok?? - kérdeztem mire az idős hölgy feláll én is, így már vele szemben állok.
Az idős hölgy a kezét nyújta.

-Üdvözöllek a Dampír Akadémián!- mondta mosolyogva.
Mi mivan??
És ki az az Avery???

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro