Nehezen de elérkezett a szombat. Furcsa, de nagyon vártam már.korán keltem mivel ismerem magam annyira hogy kések,na meg..ha nem fürdök 1 óráig akkor semeddig. Felvettem egy fekete trikót, mivel még elég meleg van, és egy sötétkék szaggatott farmert, egy fehér tornacipővel.Megreggeliztem, és felkaptam a táskám amibe már tegnap este bepakoltam, azután megindultam Arminhoz. Boldogan lépdeltem az utcán magam se tudom miért voltam ennyire feldobódva. Csak aztán..eszembe jutott valami.. amit pénteken mondott Eren.

Flashback:

-Héj, héj [Név]! 

-Héj, héj Eren! - Kortyoltam bele a teámba a mondat után.

-Na, várod már a holnapi Randit Arminnal?- Kacsintott.

Mikor meghallottam amit mondott, félre nyeltem a teát. 

-Te-te-te-tessék??! A-a-a mit?? e-e-ez ne-nem az!!

-Mhhh, ha te mondod- Majd mint aki jól végezte dolgát odébbállt.

Vissza a jelembe: 

Hirtelen ideges lettem, és a szívem gyorsabban kezdett verni.Mi a Rákért kellet ilyet mondania?! Hisz ez nem is randi. Vagy..az? Neeeem biztos nem.Vagy..jó van [név] Elé lesz ne gondolkodj hülyeségeken!Már nem soká oda érek Armin házához le kell nyugodnom.

Pár perccel késöbb megérkeztem, és megnyomtam a csengőt. Hallottam pár gyors léptett, majd kinyílt az ajtó.

-Áh, szia [Név]! Gyere be.

-Hali Armin. 

Szép nagy lakás mit ne mondjak.Szőke barátom körbe vezetett. A földszintem volt a fürdő, konyha,étkező,nappali. Az emeleten szintúgy egy fürdő,és 3 hálószoba állt. A 3 hálóból csak 1 volt használva.Elég ijesztő bele gondolni hogy van 2 szoba amibe egykor laktak,de mostanra senki se járkál bennük..persze csak Armin amikor takarít.De akkor is, elég ijesztő.

-Az egyik szoba a szüleimé volt, a másik pedig a nagyapámé.Szembe velük az én szobám.

Majd benyitott a szépen rendezett szobába.A falak világos kékek voltak, a plafon pedig fehér.jobb oldalt volt egy ágy ami szintén fehér és kék színű. Baloldalt pedig 2 íróasztal egymás mellet, az egyiken egy számítógéppel. Közötte, és a szoba többi részén elszórva könyves polcok,dugig megpakolva.Plusz még egy kisebb szekrény amibe gondolom ruhák vannak.Szép szoba.Olyan nyugalmat sugárzó.

-Woow! Szép szoba! Tetszetős! 

-Köszi.-mosolygott

-Úgy látom szereted a kéket és a fehéret.-Most hogy nézem még a pulcsija is kék,az inge pedig fehér. Mhh tényleg nagyon szeretheti ezeket a színeket.

-Igen. elégé szeretem. jól állnak.Legalábbis szerintem..

-Tényleg jól áll olyan Arminos.

-Ez aztán a megfogalmazás-kuncogott magában.

-De nincs meleged pulcsiba?Meleg van még hozzá.

-Nem igazán.Nem igen bírom a hideget. (junior hight utalás)

-De hát nincs is hideg

-Mhh meglehet. De én mégis azt gondolom hogy az van.

-Öm okéé. Na de akkor. Kezdhetünk Animézni? Mellesleg mondtad hogy lolozol úgyhogy elhoztam a laptopom mert mért ne.Szünetként játszhatunk pár mecset, ha van kedved. 

-Jól hangzik! Hozok valami Harapni valót. Addig keresd ki a részt!

Még Armin Kiment nasiért, teljesítettem a "feladatom" és ki kerestem az első részét a Hetaliának. Szegény Armin..nem fogja bírni agysejttel.De az a két szoba még mindig nem hagy nyugodni..halálra rémülök a gondolattól hogy abba laktak..Nagyon nagy bunkósság lenne rákérdezni hogy, hogy haltak meg a szülei? Talán majd később rákérdezek.

Miután vissza ért, elkezdtük az első évadot. olyan durván 4 óra alatt végeztünk vele.

-Na látod én mondtam hogy hiába 5 perc egy rész, akkor is sokáig tart végignézni.Na meg az ember megáll úgy 20-30 rész után mert lesokkolta agyilag ez az anime, aztán el kell gondolkodnia az életén, hogy hol rontotta el, és mért is nézi ezt.De persze ezt is csak akkor tudja megtenni ha van élete viszont nekem nincs életem csak LOL felhasználóm, ezért én nem is hagyok szünetet egy bizonyos mennyiség után, mivel nincs életem, és nem tudok min elgondolkodni.De még csak az agysejtjeim se halhatnak el, mert már azok sincsenek.

-...-Most kéne azt a fejet látni amit Armin vág.-[Név]..én is lolozok..nekem sincs életem..de ez..hu.nem tudom hova tenni.

-De azért tetszett?

-Aha. Vicces.

-És még ha tudnád hogy mennyi ship született.Sok , sok hajó kötött ki ebből az animéből..

-Öm..Mért érzem azt hogy az összes yaoi?

-Jól érzed.De azért van egy, kettő ami nem az.Egy, kettő..

Ezután mentünk pár LOL mecset, és még csak alig volt fél 4.Majd eszembe jutott hogy Armin még a suliba mondta hogy van egy kutyája akit az egyik hős után nevezett el.Viszont sajnos állat orvosnál van, és csak hétfő délután lehet érte menni.Megbeszéltük hogy majd elkísérem.

Nem tudtam tovább vissza tartani a kíváncsiságom. Úgy érzem muszáj most már meg kérdeznem hogyan haltak meg a szülei.Fogalmam sincs hogy mért érdekelhet ennyire ez a téma.

-Öm..izéé Armin. Kérdezhetek valamit?

-Persze [Név]. Mi lenne az?

-Há-hát lehet hogy érdekesen fog kijönni, meg nem is igazán tartozik rám, de meg kérdezhetem hogy hogyan haltak meg a szüleid?

-Öh hát..ha szeretnéd tudni.De mért érdekel ez téged ennyire?

-Nem is tudom.Talán azért mert megrémiszt az a két üres szoba.D-de ha nem akarod el mondani akko..

-Mhh. semmi baj el mondom.-Szakított félbe.

-A nagyapám öregedés általi halált halt, mikor 9 éves voltam.Ezután anyukám pesszimista lett, és nem volt képes elfogadni az apja halálát. Keveset aludt és ez a munkáját veszélyeztette.Apukám próbálta jobb kedvre deríteni, eredmény nélkül.  Viszont később nem is az álmatlanság, és a depresszió végzet anyámmal.Haza felé tartottak apával a boltból mikor is pár rabló rájuk támadt, kirabolták, és megölték őket.Ekkor voltam 11 éves. Az esetből rendőrségi ügy lett, de a támadókat nem fogták el. Egyedül az egyik arcát vette fel sikeresen egy biztonsági kamera, de őt se találták meg.Mivel túl fiatal voltam az egyedüli élethez árvaházba akartak rakni.Viszont az unoka testvérem aki akkor volt 18 ide költözött.Kicsivel iskola kezdés előtt ment el mondván hogy megleszek egyedül is.Tömören röviden ennyi lenne.

Nem mondtam semmi csak felálltam a székből oda sétáltam hozzá és megöleltem.Nem igazán tudtam mit kéne neki mondani ezek után, ezért inkább tettekkel fejeztem ki.Meglepődött ugyan de vissza ölelt.Hiba volt rákérdeznem.jobb lett volna ha hagyom..Észre se vettem de elsírtam magam..

Armin pov'

Éreztem ahogy forró könnyek áztatják a vállam, majd szorosodig [név] ölelése .Valószínűleg rosszul érzi magár hogy rákérdezett.

-Héj [Név]..nem emészd magad.Semmi baj hogy megkérdezted. Előbb, utóbb úgyis el meséltem volna neked.-Mondtam neki az igazat.-Na..tereljük valami vidámabbra a témát rendben?

Nem válaszolt csak bólogatott.Úgy gondoltam hogy most nem igazán fog beszélni úgyhogy leültem az ágy tövébe.Kicsivel később ő is oda jött, majd ott ücsörögtünk.Még mindig elég szomorúnak tűnt, és nem jutott jobb az eszembe mint hogy megfogjam a kezét.Kicsit megugrott, de nem vette el a kezét.Így ültünk még úgy 10-15 percig majd megszólalt.

-Éhes vagyok.-Dünnyögött magába. Aranyos.

-Oké. Menjünk le és együnk valamit.-Mosolyogtam rá

Tegnap csináltam Rántott húst és rizst, hogy ma ne azzal menyjen az idő. Kivittem a tányérokat az étkezőbe és leültem [név] mellé. 

-Nahát Armin! Ez nagyon finom! - Ilyen jól el terelte az evés a figyelmét??

-Nem hiszem hogy el lehet rontani ezeket.

-Oh dehogynem.Hidd el. Tapasztalat. Megvan kihez jövök ha éhes vagyok és nincs otthon kaja.

Miután ettünk ami hát már vacsorának számított, folytattuk a Hetaliát és kb négy óra volt ez is, de hamarabb végeztünk mint az előzővel.Nyolc Táján lehetett amikor mentünk mégy egy pár vereséggel záródó LOL mecset.

-Lassan aludni kéne holnap nem fogunk fel kelni időbe és nem fogjuk tudni befejezni.-Mondtam [név]-nak/nek.

-Okéé. Hol alszok?

-Az ágyamba.

Saját pov'

-Tessék? Á-áh nem kell i-izéé jól meg leszek én a földön is!

-Ne viccelj már.Vendég vagy, és nem érezném magam úriembernek ha nem adnám át az ágyam.Majd én alszok a földön.

-De-de nehogy már! Nem veszem el az ágyad!

-Hát jó akkor veled alszok.-Hogy mit mondott??!

-M-m-m-mi??! i-izé...

-Inkább alszol egyedül az ágyamba?

-Igen..Ha nem baj..-Szóval erre ment ki a játék egész végig?

Elmentem átöltözni, és fogat mosni.Majd behuppantam az ágyba. Kényelmes.Forgolódtam egy ideig majd elnyomott az álom.

na hát izééé. Tudom elégé régen volt rész de nem igazán volt ihletem a folytatáshoz. Most már igyekszek gyakrabban kirakni a részeket. (Majd Rika úgyis rám szól ha elfelejtem.)