Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

part 10.


OMG!! Valaki még emlékszik erre a könyvre? Igaz, én is elfelejtettem. De most láttam hogy mennyire szerettétek, így kirakok egy újabb részt. Ha senki nem olvassa, persze nem folytatom, de már egy csomó részt megírtam. Nos mindegy. Remélem még élvezhető! 😊

* * * * * * * * *

Reggel a szokásos reggeli rutin után, elindultam a pékség felé.

A nap ugyanúgy telt mint ahogyan az összes többi. Kiszolgáltam a vendégeket, és a többi. Egész nap aggódtam ez miatt, de nagyjából tudtam így a munkára koncentrálni.

Zárás előtt 5 perccel meghallottam hogy cseng a mobilom.

-Szia Will - köszöntem neki mosolyogva.

- 5 perc és Tommyval ott vagyunk - mondta én pedig az asztalokat letörölgető Linára néztem. Jól meg lesznek Tommyval úgy érzem. Bár a fiút nem ismerem.

- Oké, sietünk - mondtam és mosolyogva elraktam a telefonom.

- 5 perced van és itt vannak - mondtam Linának és elkezdtem mosogatni.

- Kész vagyok - jelentette ki a lány. Pont akkor amikor én is készen lettem. Leraktuk a kötényeket és kiléptünk a kávézóból. Lina bezárta az ajtót és elindultunk a park felé.

- 1 órád lesz összeismerkedni azzal a Tommyval - böktem meg a vállammal Linát.

- Több mint a semmi. Willow ez nem egy randi lesz.... max nektek - nevette el magát.

- Hej nekünk sem. - nevettem én is el magam kínosan.

- 8 év korkülönbség - suttogtam mire a lány megsimította a karom.

- A kor csak egy szám - mondta megnyugtatoan, de hogyha megegyszer valaki ezt mondja pofán baszom.

Mert hogy tudom hogy a kor csak egy szám, de nem az én családomban. Az én családomban 1 év is kurva soknak számít. Főleg ha az illető fiatalabb nálam. Nagyon utálom ezt az életet, de nem én választottam.

- Hej, szerintem ott vannak - zökkentett ki a gondolataimból a barátnőm.

- Oh igen, ők azok - mosolyodtam el vidáman, és el is felejtettem a nyomorúságos életemet. Ami elég baj volt.

Will egy kicsit alacsonyabb, de még így is elég égimeszelő fiúval mellette sétált. Szőke haja volt, ugyanolyan mint Willnek. Mintha a kis hasonmása lenne. Ezt nagyon aranyosnak találtam és ahogy láttam Lina is.

- Lélegezz - suttogtam a lánynak, mire az csak meglökött hülyeségből, én pedig elestem. Volnaa ha Will nem pont akkor ér oda, és nem kap el.

- Köszi - motyogtam neki és megöleltem a fiút.

- Mindig itt leszek - nevette el magát. Lina és Tommy csak mellettünk állva nézte a "romantikázásunk"

- Most akkor bemutattok minket egymásnak vagy mi lesz? - mondta egyszerre a barátnőm és Tommy.

- Bahahaha igen - nevettem el magam.

- Tommy ő itt Lina... Lina ő itt Tommy az "öcsém" - mutatta be Will őket egymásnak.

- Beszélgessetek nyugodtan - mondtam nekik és leültem az egyik padra Will pedig mellém. Tommy és Lina leültek a fűbe, így olyan volt mintha mi vigyáznánk Tommyékra.

- A gyerekeinkre is így vigyázunk majd? - kérdezte hallkan nevetve.

- Mi van? - néztem rá nagy szemekkel.

- Mi? - nézett rám aztán kitört belőlünk a röhögés. Ebben egy időben Tommy és Lina épp eldőlt a röhögéstől a fűben.

- Will kaphatok vattacukrot? - jött oda Tommy és Lina elénk.

- Mit? - nézett rá Will. Na ez már olyan volt mint egy apuka pffft.

- Va-tta-cuk-rot - ismételte meg a fiú.

- Wait a minute - mondtam és elszaladtam a legközelebbi boltba. Hoztam vagy 6 doboz vattacukrot és visszaszaladtam a fiúkhoz.

- Ennyi elég? - kérdeztem és ledobtam. a földre őket.

- Bahahahaaaaa igen - röhögte el magát Tommy és ki is bontotta az egyiket. Lina mellé ülve egy rózsaszínt kezdett el enni, én pedig egy zöldet bontottam ki.

- Tiszta gyerekek vagytok - nevett ki minket Will és elvett egy dobozt.

- Itt csak te vagy a felnőtt - mondtam hallkan és szomorúan.

- Heyy - karolta át a vállam és közelebb húzott magához.

- Fuj - mondta egyszerre a két child.

- Na, normálisan gyerekek - mondta Will. és nevetni kezdtünk.

Ekkor eszembe jutott egy hatalmas probléma. Nem hívtam fel Isaacot hogy falazzon ami azt jelenti hogy nem fogok időben hazaérni. De mivel ma 1 órával korábban zártunk, így még volt kemény fél órám hazaérni.

- Will - suttogtam. - Fél órám van otthon lenni.

- Eldoblak - állt fel.

- Biztos? - álltam fel én is.

- Hova mentek? - nézett fel ránk Tommy.

- Hazaviszem Willow - ot. - mondta Will és megfogta a kezem.

- Átjössz hozzánk? - nézett Tommy Linára. A lány boldogan bólogatott.

Mi Wilburral elindultunk a kocsija felé. Aztán kinyitotta nekem az ajtót én pedig nevetve beszálltam.

Will. az utca végén rakott ki, nem pont a házunk előtt ezt nagyon megköszöntem neki.

- Holnap találkozunk - mondta mosolyogva, mire bólintottam. De nem szálltam ki. Valamire vártam. Magam sem tudom mire, vagy kire, de vártam. Aztán hirtelen Will odahajolt hozzám és megcsókolt. Lehet erre vártam, lehet nem éreztem helyesnek, de nem érdekelt.

Viszonoztam a csókját, aztán magamhoz tértem és elhúzódtam tőle.

- Ommm szia - mosolyogtam rá és kiszállva a kocsiból elindultam a kis utcán. Egész végig emésztve a. történtketek.

Words : 720

Na jöhet még egy rész???

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro