Szóval a kis baráti társaságommal, régóta siránkozunk, hogy nem tudunk elmenni Mekibe és meg fogunk halni.
Ezáltal eszembe jutott, hogy kéne erről egy verset írni😂
Tehát 3 perc alatt összedobtam egyet.
Úgy érzem ez egy kötelező memoriter lesz 60 év múlva.
Így néz ki a drága versikém:

Meki, meki, meki
Oda jártunk enni.
Régen mentünk, heti kétszer,
Most meg otthon sírunk négyszer.
Hiányzik a sajtmenü,
Enni, pedig előre ültünk.
Négysajtos pizzát sajnos nem kapunk,
De a sültkrumpliba megfulladunk.
Reggel lemegyünk Keszthelyre enni,
Hosszú séta, de megéri.
Már másfél hónapja nem ettem,
Így az életem értelmetlen.
Vissza gondolok a szép pillanatokra,
Könnyem kicsordul, a bureszokra.

Megmondtam a lányoknak, akiknek írtam, hogy ezt kötelező lesz megtanulniuk😂😂