- Igen? - léptem közelebb hozzá szemöldökömet felhúzva, mire ő is közelebb lépett.

- Igen. - válaszolta röviden, mire elmosolyodtam és magamhoz húzva megpusziltam a száját.

- Jó, igazad van. Nőuralom. - sóhajtottam, mire mindketten a megdöbbent tekinteteket lestük. Rapmonsternek esett le legelőször.

- Mi a szar?

May pov.

Mindenki teljesen ledöbbenve nézett minket.

- Na, mi az? - kérdezte Tae, aki már kezemet kereste. Megtalálta, majd ujjainkat összekulcsolta. Elöntötte a pír az arcomat.

- Ti most... együtt vagytok? - kérdezte J-Hope, mire Taehyunggal egymásra mosolyogtunk.

- Igen. - válaszoltuk neki különösen egyszerre, mire felkuncogtam.

- Úgy tűnik. - mondtam végül, mire mind tapsolni kezdtek. Aztán Jin megszólalt.

- Há! Rapmon, tartozol nekem négyezer wonnal! - tapsikolt, mire az morgott az orra alatt.

- Tök mindegy. 

- Ti komolyan fogadtatok abban, hogy mi vajon összejövünk-e? - nevetett fel Taehyung, mire azok csak bólintottak.

- Nem baj, Rapmon, hittem benned. - ráztam a fejem nevetve.

- Jól van, na!  Azt hittem, hogy... Hope jön be neked... - mondta, mire J-Hope és én is felnevettünk rajta.

- Remélem, hogy nem. - mondta V, majd magához húzott és adott egy csókot, amit persze viszonoztam. El sem hittem, hogy mi tényleg együtt vagyunk.

- Khm! - köhögött Jimin. - Ha lehetne, ne itt! Remélem tudjátok, hogy itt hatan szinglik? 

Nevetve váltunk el Taevel,  majd boldogan néztem körbe. Sokkal vidámabb voltam.

- És Choval mi a helyzet, Chimchim? - kérdezte V szemöldök húzogatva, mire kissé elpirulva nézett vissza értetlenül.

- Kérdezd Chotol. Tudtommal nem én vagyok Cho. 

- Tudod, hogy hogy értette. - kezdtem el én is húzogatni a szemöldököm, mire szemet forgatott.

- Semmi sincs. 

- Akkor felhívom, ha nem gond. - mondtam, mire mindenki Jimin reakcióját nézte.

- Hívd. - rántotta meg a vállát.

- Hívd is meg szerintem! - mondta most Jin, mire bólintottam.

- Agyamra mentek! - sóhajtott fel Jimin.

- Most meg miért? - kérdeztem semmit tudó arccal.

- Azért meghívjátok, hogy zavarb... vagyis zaklassatok vele, mi? - kérdezte.

- Nem, csak meg akartam hívni. Jó fej lány, én kedvelem. - mondta most Jin vigyorogva.

- Kedveld. - kezdett kissé kínosan vigyorogni, mire mind felnevettünk.

- Cho! - köszöntöttem boldogan.

- Szia! Miért hívtál? - kérdezte, mire elmosolyodtam.

- Elég sok dolog történt, amíg nem voltál itt. Eljössz a dormba? - kérdeztem.

- Most? Hogyhogy? - kíváncsiskodott, mire Tae a telefonhoz hajolt.

- Csak szeretnénk, hogy itt legyél. - rántottam meg a vállam.

- De a legjobban Jimin várja! - kiáltotta be V, mire Jimin felháborodott.

- Taehyung! - sóhajtozott.

- M..mi? - dadogott Cho.

- Mindegy, a lényeg, hogy szeretnénk, hogy itt legyél. Főleg Jimin. Na szia, húsz perc múlva legyél itt! - vigyorogtam.

- Oké, szia! - köszönt el, mire letettem. Jimin gyilkos tekintettel méregetett. 

- Miért jöttetek össze? Így, hogy amúgy is egy rugóra jár az eszetek, most még jobb! - nevetett fel.

- De most miért? Nem örülsz, hogy Cho jön? - kérdeztem kíváncsi tekintettel. Elpirult.

- Nem azt mondtam... Csak... Aish, szálljatok már le rólam! - sóhajtott fel, majd leült a tévé elé és pirospozsgás fejjel nézte a weekly idolt. Felnevettünk.

- Na, jó, mára őt nem szekálom. - sóhajtott Rapmon, majd ránk vigyorgott. - Meséljetek! 

Mindegyik tag ördögien vigyorgott ránk, mire V felsóhajtott, majd leült.

- Ez elég hosszú. Ott kezdődött, hogy júniusban Ji-hun felvette a telefont Maynek. - mondta, mire a többiek nevetni kezdtek, engem meg az ölébe húzott. Totál elpirultam.

- Mikor tetszett meg neked May? - kérdezte kíváncsian Hope, majd míg mi ketten egy székben ültünk, ők a földön ültek minket körülvéve. Aztán Jimin is csatlakozott, mire rámosolyogtam.

- Erre én is kíváncsi vagyok. - szóltam barátom szemébe nézve (omg!), mire ő csak elmosolyodott.

- Pontosan nem tudom, de amikor rájöttem, hogy ez az érzés mi, az a vidámparkban volt. Méghozzá épp vettem a vattacukrot, amikor a néni, aki árulta, tanácsot adott. - mesélte mosollyal arcán.

- Hűha! - vigyorodtam el.

- Utána a vízben jöttem rá. Meg is akartalak csókolni... - mondta halkan, mire elkerekedett a szemem.

- Engem? - tátva maradt a szám. 

- Nem, Yoongi-hyungra gondoltam. - forgatta meg a szemeit, mire nevetve nyaka köré fontam kezem.

- Hé! Miért pont velem ironizálsz? - kérdezte felháborodva, mire azt is elnevettük.

- Jól van, na! Csak meglepődtem. - rántottam meg a vállam.

- És te, May? - kérdezte most tőlem Hope.

-  Én? - gondolkodtam el, majd kínosan felnevettem. - Forrócsokival a kezemben vigyorogtam, amikor kinyitotta az ajtót. Na, én akkor. - mondtam, mire V eltátotta a száját.

- Te már olyan régóta szeretsz? 

- Aha. - bólintottam kissé zavarban. Azért ezt nem nagyon mondtam el senkinek sem.

- És én nem vettem észre? - lepődött meg.

- Nem nagyon. - nevettem fel.

- És... na ne, amikor össze voltunk veszve, akkor is szerettél... - látszott rémület az arcán.

- Pontosan. - bólintottam összeszorított szájjal.

- Aigoo, sajnálom! - túrt bele hajába. - Nem gondoltam volna.

- Mindegy. - nevettem fel. - Ez már a múlté. 

Átölelte szorosan a derekam és úgy ölelt.

- Egy szemét voltam.

- Az voltál. - szóltak egyszerre a fiúk.

- Én nem biztos, hogy ennyire nyugodt lennék most May helyében, ha visszagondolnék, hogy viselkedtél. - mondta Suga.

- Mázli, hogy May ilyen jó fej. - mondta Jungkook mosolyogva.

- Az biztos! - nevettem fel. V csak megrázta a fejét.

- Biztos, hogy szeretnél velem járni? - kérdezte, mire elöntötte arcomat a pír.

- M... Máris szakítani akarsz? - kinyúlt le mosolyom és nem viccelek, megijedtem. Nem kellett volna ezt kérdezzem? A fene, mindent elrontok! Aish!

- Mi? Nem, dehogy! - rázta a fejét, mire megkönnyebbülten sóhajtottam egyet. - csak ilyen szemét fiúval senki sem akar járni. - rántotta meg a vállait, mire felnevettem.

- Te hülye, már hogy akarnék szakítani veled, amikor első találkozásunk óta beléd vagyok zúgva? - ráztam a fejem. V csak a szemembe nézett, mintha valamin gondolkodna.

- Azt hiszem ideje őket magukra hagyni. - kuncogott fel Jimin, mire kinyújtottam rá a nyelvem.

Épp be akartam neki szólni, mire szólt a csengő. Elvigyorodtam.

- Jimin, kinyitnád az ajtót? - kérdeztem.

- Csak nem Cho az? - kérdezte, mire Tae felkuncogott.

- De, biztos. Siess, ne várasd meg! - szólt.

- De miért én? - háborodott fel ismét, mire megint csöngetett Cho.

- Mert te vagy a legfiatalabb, a másik maknae pedig most nem számít. - röhögött Jin legyintve, mire az puffogva odament az ajtóhoz.

Cho pov.

Izgatottan nyomtam meg a csengőt. Azt mondták, hogy szeretnék, hogy itt legyek. Már csak ez a hír nagyon boldoggá tett. A Jimines részen meg még én is elmosolyodtam. Amennyire ismerem Mayt, tuti, hogy szívatták szegény srácot.

Egy idő után még egyszer megnyomtam kissé értetlenül a csengőt, hogy végre valaki kinyissa-e, vagy csak szívatás volt az egész.

Felsóhajtottam, majd már gondoltam, hogy épp eleget vártam, amikor lassan nyílt az ajtó és egy rózsaszín hajzuhatagot láttam egy kissé piroskás arccal párosítva.

- Izé, szia... - köszönt. Elmosolyodtam. Ilyenkor vagyok arra büszke, hogy általában mindenkivel elég közvetlen vagyok.

- Szia! Azt hittem, már sosem nyitja ki senki. Azt is hittem, hogy May megszívatott.

- Gyere be. - nevetett fel aranyosan, mire elmosolyodtam hangján. Tökéletes. Mármint a hangja. - itt van mindenki.

Belépkedtem, majd azt láttam, hogy May Taehyung ölében ül. Már ez kissé fura volt, de gondoltam, hogy megint jóban vannak, így ez természetes, de aztán... Aztán igazán meglepődtem.

Tae valamit sutyorgott a lány fülébe, mire az felkuncogott. Aztán Taehyung megfogta a lány állát, és egy csókot nyomott a szájára. Elképedve néztem a párt. 

- Mi a... - döbbentem le, mire mindketten felém kapták a tekintetüket.

- Szia, Cho! - köszönt vigyorogva May, majd a fiú öléből felugrott és odasétált hozzám egy ölelésre.

- Meglepődtél, mi? - nevetett halkan Jimin - Mert mi is.

- Váó! Ti most jártok? - néztem a lányra az ölelésből kibontakozva.

- Igen. - mondta boldog hangon.

- Ugye tudod, hogy nem úszod meg, hogy ne mesélhess? - kérdeztem ravaszul, mire bólintott.

- Ki sem hagynám. De neked is majd lesz. - mondta Jiminre nézve, mire az a fiú megforgatta a szemét. Értetlenül néztem körül.

- Mi?

- Semmi, csak a barátnőd, amióta Taehyunggal jár, megzizzent. Ott fent meghibásodott a masina. - forgatta meg ujját a füle előtt, mire elnevettem magam.

- Előtte is elég zizi volt. - nevettem fel. Ezen elmosolyodott.

- Akkor ezen egy véleményen vagyunk. - nézett a szemembe vigyorogva, mire elpirultam.

- Hé! Ha már közös téma, ne én legyek! - háborodott fel May, mire felnevettünk.

- A csajom a téma? - kérdezte Tae, mire Jiminnel elmosolyodtunk, May viszont teljesen elpirult.

- Az. Csatlakozol? - kérdezte Jimin, mire egyből odajött hozzánk, May derekát átkarolta és úgy figyelt minket.

- Egyértelműen. Mégiscsak a csajomról van szó. - mondta, mire May, ha lehet, még jobban elvörösödött.

- Ha még egyszer kimondod, hogy "a csajom", szerintem ez a lány paradicsommá fog változni. - röhögött Jimin, mire bólintottam.

- Ez biztos. - mondtam én is helyeslően.

- Igazából nekem is új, csak így próbálom hozzá szoktatni magam. - nevetett fel. - Tudod, egyfolytában azt mondogatom magamban, hogy "May a csajom, May a csajom, May a csajom". De még így is szokatlan. - túrt bele a hajába.

Közben a lánynak természetellenesen piros volt a feje, és egyre pirosabb lett, amikor kimondta a fiú azt a bizonyos szót.

- Tae... Szerintem csak akkor mondd ki, ha észreveszed, hogy már természetes a bőrszíne, és nem alakul át paradicsommá. - mondtam, mire barátnőm arcára nézett a fiú.

- Sajnálom, kicsim. - mondta, ám ezzel sem segített túl sokat.

- Nem gond. - próbálta kezeivel hűteni arcát. - Persze te nen pirulsz így el. Miért nem? - háborodott fel barátjára nézve, mire az megrántotta a vállát.

- Pasi vagyok. Meg amúgy is. Már akkor kiugráltam nagyjából magam, amikor véletlenül kihallgattalak. - nézte a lányt.
Értetlenül  néztem rá.

- Hogy mi?  Csak én nem értem? - lepődtem meg. J-Hope odajött hozzám kissé arrébb lökve Jimint, majd átkarolt, mint valami régi ivótársat.

- Tudod, én elmesélhetem a történetet. - mondta, mire figyelmesen hallgattam.

May pov.

Tae teljesen nyugodtan kezelte a helyzetet. De jó neki. Nekem teljesen szokatlan.
Így már az is zavarba hozott, hogy ha egy-egy puszit adott arcomra vagy számra.

Egyébként, mint kiderült, Baekhyun-oppa nem tudott jönni, amit gondoltam is. Bár igazából szerintem Jungkook csak hülyéskedett, mert a többi tag is úgy tudta, nem jön.

Apropó Jungkook. Jungkook már teljesen nyugodtan kezelte, hogy Taevel járunk. Néha látszik rajta, hogy kicsit zavarja, de az nagyon ritka. Sőt, sokszor észrevettem, hogy boldogan és talán lemondóan mosolygott ránk. Úgyhogy ez kicsit vidított a helyzeten.

Barátnőm arcát néztem, ahogy változik minden egyes mondatnál. Hol vigyorgott, hol meglepődött, ám volt, ahol eltátotta a száját.

- És ezt mind nemrég? - kérdezte, mire bólintottam.

- Mind. - mondtam, majd Taere néztem, aki rám mosolygott, majd még szorosabban magához ölelt.

- Egek, gratulálok nektek! - vigyorgott rám csillogó szemekkel, mire elmosolyodtam.

- Köszönjük. - mondta V a maga dörmögő és selymes hangjával.

- Tényleg, neked nincs barátod, Cho? - kérdezte Jin, mire a lány elnevette magát.

- Nincs. Dehogy. Még keresem az igazit. Miért? - kérdezte, mire mindenki Jiminre nézett. Cho pedig mikor észrevette, ő is hátra nézett Jiminre.

- Most meg mi van? - háborodott fel kissé piroskásan. 

- Én sem tudom. - mondta Cho, majd elfordult Jimintől. - Na, mindegy. Akkor azért hívtatok, hogy ezt elmondjátok? - húzogatta a szemöldökét mutatóujjával Taehyungra és rám mutatva cikázva.

- Azért is, meg azért is, mert  hiányoltunk téged is. - mondta Jin. - Tényleg, ennyi erővel Chint is hívhattuk volna.

- Nem jó. - húztam el a számat. - Ő most nyaralni van.

- De kár! - sóhajtott most Rapmonster. - olyan cuki kislány.

Mindenki "eznagyonpedofilanhangzott" nézéssel nézett rá, mire megforgatta a szemeit.

- Nem úgy értettem. Á, perverz banda! - legyintett, mikor látta, hogy még mindig úgy nézünk rá.

De te így szeretsz minket, hyung!  - ölelte meg a leadert Taehyung gyermekded arccal, mire elmosolyodtam. Ahogy láttam, Rapmon is elnevette magát.

- Persze. Már megszoktalak titeket. Minden bénaságotokkal. - röhögött.

- Mondja ezt az, aki bármihez hozzáér, az már törött. - mondta úgy Tae, hogy közben lecsukott szemmel ölelte mosolyogva.

- Alig győzöm megjavítani azokat. - sóhajtott Suga, mire mind felnevettünk.

Nagyon jól éreztem velük magam és boldog voltam, hogy egy ilyen rövid időre is, de összeültünk és csak beszélgetünk.

Mert azon a héten nem volt már több időnk túlságosan arra, hogy így is tudjunk maradni. Mert igen, közeledett a You Never Walk Alone forgatása, photoshootja és stb...

Szóval utána szinte alig volt idő bármire is, ami pihenéssel kapcsolatos.

Sziasztok! Tudom, ez a rész lett az eddigi leguncsibb az összes közül, de nem volt ihletem, apropó ha van is, akkor ezt muszáj volt leírnom. A következő rész várhatóan hosszabb lesz és kissé izgalmasabb is, úgyhogy addig is sajnálom, hogy csak egy ilyen unalmas résszel tudtam szolgálni ^^ 

Sziasztok! <3