Telnek a napok, a hónapot felváltja az évek váltakozása.
A történet folytatódik, Lotaringia nevű tartományban, amelyik hő maradt a Francia koronához. A falút Domremy- Le- Púrcellenek hívják. Amely egy elszigetelt helyen van, a körülötte lévő terület Burgund. A történet a D'Arc családról szól, nem csak földtulajdonos a családfő, hanem tisztséget is betölt. Éppen tanácsülés veszi kezdetét, megbeszélhessék a falu ügyeit.

- Tanács tagok! Fontos megbeszélni valónk van! A Francia uralkodó háborút vív az országúnk ellen, tanácstagként együtt vitassuk meg, hogyan lehetne védekezni az angol zsoldosok ellen. A Burgundok ellen is, mert bármikor megtámadhatnak. – mondja Jacques D'Arc.

- Ha átgondoljuk a helyzetűnket, az Angolok ellen! Már lemondott a földekről, de követelőzik. Ahogy azt Jacques említette, benne vagyok abba, a falutól nem messze építhessünk egy várfélét, amibe mindenki elfér. Lenne külön raktárhelyiség is. Olyan helyen kellene, ahová az ellenség nehéz úton tudna meg közelíteni. – válaszolja az egyik tag.

- Én is jó ötletnek tartom! Közös összefogással kezdhetjük el, valamelyik szomszédos falúval. Remélem így tesznek a tartományban, itt mindenki családos, a gyermekeinket féltjük, föllég a lányainkat, és asszonyainkat. A zsoldosok képesek bármire, ha felépül a várúnk, akkor nyugodtak lehetünk. – válaszolja a másik tanácstag, ami jó ötlet.

- Én, aki az adózást felügyeli, minden a törvény szerint működjön. Jó javaslatnak tartom az építkezést. Ahhoz, hogy ezekben, a háborúval teli időkben meg tudjuk valósítani, a falu segítségét kell hívni. A saját munkájuk elvégzése után, hátha képesek lesznek a falut segíteni. – válaszolja a tanács harmadik tagja.

Át kell gondolni, fontos egy védelmi erőd építése, nem tudni, mi következhet el, a következő napokba.

A tanács, a faluvezető testülete, végül meg tud egyezni a kérdésekbe. A gyűlés után mindenki indulhatott haza. Elmondhassák a család tagjainak, miben volt határozás, nem sokára haza tér, a felesége Isabelle várja.

- Mond uram! Milyen fontos döntést tudtatok hozni? Talán nem sikerült fontos ügyeket megvitatni? Ülj az asztalhoz, az ebédet tálalom. – mondom kedvesen.

A férjuram az asztalhoz ül.

- Minden fontos döntésben megegyeztünk! Olyan helyzet állt elő, egy tervet hamarabb kellene elkezdeni. –válaszolja Jacques.

- Miben tudtatok dönteni? – kérdezem, érdeklődve.

- Olyan javaslat vetődött fel! A falútól nem messze, védelmi erődöt kellene építeni, ahol elférne minden lakó, és raktározni is lehetne. Ha támadás érné a falut, az ellenség nehezen jusson el az erődhöz. A helyet meg kellene nézni, hol is lehetne.

- Férj uram! Az ötlet nagyon jó, és kik fognak ebben segíteni? A hely is fontos. Mi asszonyok is tudunk be segíteni. Már gondoltam kellene egy erődféle, a szomszédos területről, néha betérnek idegenek. Volt alkalom, betévedtek, a ruházatúkról meg ismerhetők voltak. Ott kellene! Ahol a falú határos a Burgund területtel. – válaszolom.

- Tudom, jó lenne építkezni, de nem lehet! Alig kapunk segítséget a koronától, ha kapunk is, azt másra kell fordítani. A meghatározott adót elküldjük a kincstárnak, alig marad. Abból kell gazdálkodni, amink van. Jó lenne! Eljönne az a személy, aki felmenti az országúnkat az idegen hatalom ellen, csak az igazi Francia uralkodó uralkodhasson. – mondja lehangoltan.

- Én is azért imádkozok minden nap, a jóslat szerint, ebben a tartományba születhessen meg, a mi megmentőnk. Annak is örülnék, ha szegény sorsa lesz, így tudni fogja, miért kell küzdenie. Remélem, mihamarabb eljön! Küzdeni fog egy cél érdekébe, meg szeretném élni azt a napot, és azt is! Találkozhassak vele, útjában segíthessek.

- Isabelle! Én is segíteném, várom nagyon.

Így másról is beszélgethetünk, mikor lenne jó, ha megszülethetne az első gyermekűnk.

38.súk mondott, azt át kellesz gondolniúk. Fontos egy védelmi erőd épitése, mert nem túdni, mi következhet el, a

Elkezdhet a védelmi erőd építése egy terv alapján, a női lakosok is készülődnek, ruhát kezdünk varrni. Amit a helyi őrség felvehet, mert viseltek voltak, így újat tudnak használni, meg tudjuk beszélni azokat, amit érdekelhet egy fiatal házast, ha gyermeket szeretnének vállalni.

- Ha már együtt vagyunk, meg beszélhetnénk, férjeitek hogyan beszélnek veletek? A gyermekével hogyan viszonyul, elmondhatjátok, a véleményeiteket? – kérdezi érdeklődve egyik fiatal lány, aki pár hónapja lett házas.

A lányok tízen négy évesen, már nem csak felnőttnek számítanak, már házasok is lehettek.

- Asszonytársaim! Mondhatom, a férj uram nagyon szeret, még csak tízen három éves vagyok, ha lássa, rólam szomorú vagyok, odajön hozzám, és vigaszt nyújt. Amikor elkövetkezik az a női probléma, és lássa rólam, figyelmes is. – kérdezi Elsa, érdeklődve.

- Tudod Elsa! Az én uram mindent megtesz értem, látod gyerekem lesz, akartuk. Megígérte azt is, ha megszületik fog vigyázni ránk, meg fog tenni értűnk, a helyzetünk jobb legyen. –válaszolja az egyik.

Mást is meg beszélhetünk, főleg a jóslatot, nyugodtak lehetünk, mert a varró helyiségbe csak lányok vannak, elvétve van jelen három idős is.

Mindenki, aki a terembe van, csak egyről beszélnek.

Az évszakok váltakozása felváltotta az évek múlása, így elérkezik az 1400-as év.
A francia nép bizakodik, hátha vége lesz a háborúnak, és mihamarabb megszülethet a várva várt személy, aki a függetlenségért fog harcolni. A kis falú amit Domremynak hívnak, abban bizakodik, hátha megszületik a felszabadító, egy lány képében. Az 1400-as évek elejére már két gyermeke van a D' Arc családnak. 1408 at ír a naptár, a D'Arc család éppen otthon tartózkodik.

- Isabelle kedvesem! Furcsa lesz tőlem a kérdés, szeretnél még gyermeket? Helyzetűnket nézve, szűkösen élünk, alig marad pénzűnk, néha a barátaink segítenek. Két szép gyermekűnk van, egy lány és egy fiú, ha születhetne még gyermek! A döntést rád bízom. – kérdezi a férjuram, érdeklődve.

- Férj uram! Szeretnék még gyermeket, hogy azt mikor? Ha úgy hozza a sors pár év múlva. Egy dologra megkérhetlek? Ha a harmadik megszületik, el szeretnék jutni Rómába, zarándokút révén, ha tíz éves lesz. – válaszolom, örömmel.

- Ha így döntöttél! Jó ötletnek tartom. Mások is mondják, szép város Róma.

Odalépek a férjemhez, átöleljem, azt követően elkezdi elhagyni a házat, folytathassa a munkáját.

- Gyermekeim! Mit szeretnétek tenni? Talán valami játék félével az udvaron? – kérdezem érdeklődött arccal.

- Anyukám! Vigyázok a húgomra kint az udvaron, bent addig a munkádat elvégezheted.

- Marcell fiam! Nagyon vigyázz Luisara, a falutól ne menjetek messze, sok ellenség bújhat meg. A Burgundok, az ilyen gyerekeket el szeretnék vinni. –válaszolom, féltően.

Megígérik, nem mennek messzire, így nyugodtan végezhetem a munkámat a ház körül.

40.