Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

45.fejezet

A lányok megbeszélése után napok telnek, amikor az egyik napon este valamikor szerda volt, Aachenben a Sabellicus családnál. A családfő találkozott az egyik bizalmasával a házuk előtt. A bizalmas egy borítékot adott át aztán eltűnt.

A gonosz angyal úgy döntött, hogy a házban nézi meg, hisz a lányuk fent volt a szobájában, így a szülők tudtak beszélni.

- Ki volt, akivel beszéltél? Mért nem hívtad be!

- Nem tudott volna bejönni, mert sietett, ebben a borítékban információk vannak, a bizalmasamat megkértem, hogy nézzen utána pár dologban. Amikor a lányunk és Peter az Alvilágban volt, hogyan tudtak kiszökni, hisz egy halandónak nehéz lett volna a szökés.

A családfő, aki maga volt a megtestesült gonosz, a konyhai részen leült egy széken, és a borítékot kibontva elkezdte olvasni magában. Majd később.

- Ez nagyon különös!

- Mi a különös egy szökésből! Ahogy mondta a lányunk, nem volt semmi náluk valamilyen fegyvernek látszó tárgy, hogy harcolni tudtak volna.

- Ahogy olvasom tovább, ez döbbenetes, ha a lányunk szerelme nem is halandó valójában? Itt olvasom. Amikor a  lázadók vezérénél volt, hogy megbeszéljék, amit kell, a lányunk kért tőle egy Amazon ruhát, egy kendőt és egy vászonzsákot.

- Tényleg ez furcsa, de minek is kellett Ingridnek.

A gonosz angyal tovább mondja.

- Nem is neki kellett, hanem Peternek, hogy az amazon ruhát a lányunk viselje, és abban kellett volna az éjszakát eltölteni.

- De hát Ingridnek tudnia kellett az áldásról! Mit nem szabad tenni!

- Ahogy olvasom tovább, szerintem tudta, a további eseményeknél ez döbbenetes, szerintem a lányunk félig halandóvá vált.

- Hogy válhatott félig halandóvá? Találnia kellett olyan személyt, akiben bizonyos erő van.

- Már pedig Peter az.

Az anya átgondolta az eddigi hallottakat, majd rá eszmél.

- Te jó ég! Tényleg halandóvá vált! Akkor azt a bizonyos dolgot megtették, férjem gondold át!

- Tényleg! Az áldásban az van, hogy a két testnedvnek találkozni kell, hol tehették meg? Itthon nem, mert Peter nem tudott semmiről. Akkor az alvilágban, amikor megbújhattak valahol.

A szülők átgondolták a helyzetet, hogy a lányuk a szerelmével a dolgot megtette, egymásnak átadták a testűket.


-----

A szülők úgy döntöttek, hogy nem csak a lányukkal beszélgetnek el, hanem a barátjával, Péterrel is.

- Meg kellene beszélni a dolgokat férjem. A lányunkkal beszélek, te meg a barátjával, lehet azért is így, mert egy nő bizonyos dolgokat csak egy nőnek mond el.

- Rendben van. Legyen így, de mikor szeretnéd, hogy meglegyen a beszélgetés?

- Jó lenne a szombati nap! Olyankor mindenki szabad és nincs tanítás.

- Rendben! Megbeszéltük. Lehet az is, hogy a lányunkat más szemszögből felvilágosítom, vagy lehet az is, hogy már tud bizonyos dolgokat.

A családfő is mond pár szót.

- Szerintem is tud valamit! Voltak tapasztalatai az újjászületések idején, emlékezz arra, hogy voltak fiúk, akik Ingridet ki akarták volna használni.

- Vagy is! Azt mondod, hogy ráfér mindkettőjükre egy kis elbeszélgetés.

Majd más témát beszélnek meg, hiszen nekik is eljött az alvási idő. Ingrid is aludt, másra gondolt, arra a napra, amikor az Alvilágban lent voltak a szerelmével és bekövetkezett az éjszaka, amit eltöltöttek együtt. Magában mondta.

- Ó én szerelmem! Péter, azt az éjszakát nem tudom elfelejteni,amikor menekültünk az Alvilágból és az élet úgy hozta, hogy az éjszakát együtt kell tölteni. Szeretetből adtam neked az ártatlanságomat, hiszen félig már ember voltam, amikor megtörtént, hogy a vágy, ami felülkerekedett, hogy tegyük meg. Hálás vagyok érte, hiszen már én is halandó lettem azzal, hogy az áldás megszűnt, és így élhetem az igazi nők életét, hisz minden lányt az tesz, igazi nővé, ami minden hónapban élünk át, és amit női dolgoknak hívnak. Egy fiúnak köszönhetem mindezt, hogy nővé válhattam. Hogyan háláljam meg azt a sok gondoskodást? Amit az első találkozásúnk óta tettél, mert ha eljön az idő, én még egyszer megtenném, hogy a testemet neked adjam. De miért vannak ilyen gondolataim? Talán a szerelem adja, vagy azt, hogy még egyszer szeretnék melletted ébredni.

A lány aludt is, hiszen fáradt volt a szülei is aludtak, nem csak Ingrid gondolt ilyen dolgokat, hanem Péter is, hisz ő is visszagondolt.

- Ó szerelmem! Ha rád gondolok, az együtt töltött éjszaka jut az eszembe, amikor menekülni kellett és az a bizonyos éjszaka, nem hittem benne, hogy akkor eljön számunkra az idő. Tudd szerelmem, jól éreztem magam, hiszen együtt élhettük át azt az érzést, amit ránk árasztott, és gyengédség volt a neve.

Péter is elkezdett aludni, hisz fáradt volt, másra is gondolt, hogyan tovább.

-----

Annak a napnak is el kellett jönnie, amikor Ingrid szülei Péterrel beszélhet arról az estéről, amikor az alvilágban voltak. Szombati nap volt Ingrid a szerelmével egy találkozót megbeszélt, de az anyja marasztalta,

- Egyetlen gyermekem! Lenne egy kérésem, mielőtt elmennétek a szerelmeddel, egy beszélgetés van vele, te velem fogsz beszélni.

Majd a szüleire ránézett és annyit mondott.

- Mikor szeretnétek vele a beszélgetést.

- Úgy gondoltuk, hogy még ma! Ha jól gondolom, nem sokára megérkezik, azért beszélnénk vele, mert bizonyos dolgokat nem értek pl.: hogyan jutottatok ki az Alvilágból.

Ingrid választ is ad rá.

- Mint halandó, volt ötlete a megmenekülésre, a két őrt becsapta, akik az ajtó előtt őrt álltak, hogy mint fogoly ne tudjon elmenekülni. Inkább kérdezd meg tőle.

Nem sokára a csengő hangot meghallották, Péter Mörken volt az, a lány nyitott kaput, együtt a házba léptek, majd belépett, köszönt a szülőknek.

- Jó napot kívánok! Kezét csókolom, akkor Ingrid mehetünk? Mehetünk a Plázába?

Az apa megkérte Pétert.

- Péter! Szeretnék veled beszélni, ha majd végeztünk, akkor elmehettek bárhova, de fontos, hogy beszéljünk, Ingrid majd beszél az anyával oda fent.

Úgy is tettek, az anya és a lánya felmentek a lány szobájába, a vendégük a nappaliban foglalt helyet a kanapén, a családfő vele szembe.

- Azért szeretnék veled beszélni, mert bizonyos dolgokat nem értek. Az egyik barátomat megkértem, hogy utánad, nyomozzon, hogy amit említettél, hogy az a hely, ahová elraboltak az Alvilág volt, és hogyan jutottatok ki onnan? Mi úgy tudjuk, hogy halandó vagy!

- Igen! Jó a sejtés, de hát ezt nem akartam felhozni, de ha már itt kettesben vagyunk, elárulhatom, meglehet bízni bennem, de már tudok pár dolgot önökről, mert apránként jöttem rá.

- Mire jöttél rá? Mondhatod nyugodtan!

- Hát arra, hogy Ingrid félig halandó, félig gonosz lelkét kapta meg, vagyis ön uram a gonosz angyal, aki a felesége az Jezabel, aki újra élt, és önnek köszönhető. Azt sem akartam elhinni, hogy ön az Alvilág ura.

- Az igaz minden, hogyan jöttél rá?

- Úgy! Tavaly előtt, az egyik napon, az egyik teremben szóváltásba kerültem Ingriddel, mert egy tőrt helyezett a lefolyóba, hiszen örökségként kaptam. A tőr volt az, amit a II. században használtak.

Ingrid apján nagy döbben volt, mert amit hallott nem akarta elhinni, hogy Péter bizonyos dolgokról tud.

- Meg van a tőr? Régóta kerestettem, mert meg akartam szerezni!

Péter más dolgot is elmond, hogy hol volt az első furcsa érzése Ingridről, de ezért elmondta a liftes esetet, a családfő elkomolyodott.


-----

Eközben az anya és a lánya is megbeszélték a dolgokat, hiszen mindent elmondott, hogyan jutottak ki az Alvilágból, majd a lány meggondolja magát.

- Anya! Inkább Peterrel nem mennénk sehova, inkább mi négyen megbeszélhetnénk, hogy hogyan tovább! Biztos Petert apa faggatja.

- Lányom! Ha így döntöttél, én nem bánom, hiszen ha a szobádban szeretnétek lenni.

Együtt lementek a lépcsőn, a családfőn észrevették, hogy valami nincs rendben mintha elcsodálkozott volna.

- Ti is megbeszéltétek a dolgot? Amit kellett, mert mi igen, amit a lányunk mondott, nem akartam elhinni, hisz Peter tényleg különleges.

A családfő is választ ad.

- Igaz különleges! Hiszem, mindent tud rollunk, hogy ki vagyunk valójában, hiszen minden korszakban titkoltuk.

- Tudom apa, de bízzál, Peterbe nem árulja el, hiszen az egyik barátnőm is kérdezősködött rólam.

- Meg kell beszélni pár dolgot, azt Peter, hogy a lányom sok dolgon ment keresztül, az áldásba belefáradt, hogy várni azt a fiút, aki majd hozzá megy, azután az áldás megszűnjön.

Ingrid elmondja, amit tudni kell, a szüleinek nem akar titkolózni.

- Anya és apa! Meg kell tudnotok valamit, már nem kell félni az áldástól megszűnt! Hála Peternek, segített nekem és már van havonta megtörténő női dolog, így igazi nőnek érezhetem magam, már halandóvá lettem.

- Lányom! Ez tényleg igaz? Nem hittem, hogy megteszed, de mikor történt meg?

A lány elmondja a szüleinek, hogy történt, néha Peter is beleszól. A szülőkön azért látszott a csodálkozás, az apa is mond pár szót.

- Ha megvan a tőr, akkor Peter kellene nekem, mert egy célom lenne vele.

- Nem adhatom, hiszen az én örökségem, de tudnia kell valamiről, hogy Ingrid barátnői, azok a lányok, akik a medálokat őrzik és kiválasztottak lettek. De van egy rosszabb hírem! Életre keltek a négy lovas szellemei.

Csodálkozott mindenki.

- Mit mondtál! A négy lovas szellemei is életre keltek? Hol találom? Elpusztítom.

- Sajnos nem lehet, mert gonoszként azért van annyi becsületes érzése, hogy lányokra kezet nem akar emelni.

Amikor a gonosz angyal hallotta Peter kijelentését, megtorpant.

- Jól hallottam! A négy lovas szellemei női testet kaptak! Négy lányban él.

Nem csak a szülők csodálkoztak, hanem Ingrid is.

Nem akarták elhinni, Ingrid csodálkozva nézte szerelmét, mert most tudta meg, amit még nem is tudott.


-----

A családfő átgondolta azt, amit megtudott, majd egyetlen kérdést tett fel Peternek.

- Peter! Egy kérdésem lenne, mit tennél akkor, ha eljönne az idő, amikor a két fél a csatát vívja, te is ott harcolsz a harcmezőn. Ingridet feláldoznád? Megölnéd a cél érdekében? A rossznak pusztulnia kell.

A feltett kérdést hallva Peter átgondolta, a szerelme is figyelte, hogy mit válaszol.

- Jó kérdés, hogy mit tennék? Ingridet nem áldoznám fel, mert hiába félig rossz félig jó, nem tehet róla, hisz az lesz belőle, amire nevelték, a gonosz erő szikrája már alig van benne, inkább a gonoszt pusztítanám el.

Ingrid is megszólal.

- Ha engem nem ölnél meg! Akkor az apámat kell, hisz ha úgy vesszük, ő a gonosz.

- Bocs, de nem így értettem, ahhoz, hogy a gonosz megjavuljon, a céljából engedni kell, arra van egy kis idő. Ön uram sajnálom, de ha ott lesz a csatatéren, akkor én megteszem.

A lány is mond pár szót.

- De szerelmem! Hogyan mondhatsz ilyet? Ő az apám.

- Azt hiszed, hogy nem tudom, akkor mond, mit tegyek? Hogyan döntsek? Téged nem ölhetlek meg, mert nem tehetsz semmiről, szeretlek, ezért nagy döntést kell megtenni, és te hogyan döntenél helyettem?

Ingrid dühös volt, hisz nem tudta átgondolni, oda lépve az első lépcsőfokhoz majd annyit mondott.

- Nem lehetne valamilyen megoldást tenni? Apu valahogy megmeneküljön, hisz hiába ő a gonosz, még is az apám, meggyűlöltelek. Ha átgondolod, akkor beszélhetünk a témáról, ha döntöttél.

A szülők csodálkoztak a lányukon látták, hogy dühösen felment a lépcsőn, egyenesen a szobájába az ágyára dőlt.

- Milyen dolgot mondtam! A kisasszony dühös rám, hogyan döntöttem volna? A csatában nem lehet két győztes, az egyiknek veszíteni kell.

Az apa megszólal.

- Igazatok van! Én, mint a gonosz, nekem kell döntést hozni, hogy mit tegyek? Nem nézhetem a lányom szomorúságát, valamit csak kellene tenni.

- Uram! A lányát szívből szeretem, biztosan ő is szeret, de hogyan enyhítsek a rossz gondolatain, biztos dühös, hiszen úgy kell gondolkozni mintha a csatatéren, lennénk. Lehet, hogy Ingrid a dolgot másképpen nézi, lehet ő úgy nézte, mint az apa. A harcmezőn nem lehet nézni, hogy ki kicsoda.

- Peter! Igazad van, menj fel hozzá és beszélj vele, hátha másképpen látja, azt a döntést, ahogyan gondolkozni kell.

Úgy tett Peter, a kanapéról felállt, a lépcsőn felment a lány szobájához, látta, hogy az ajtó félig volt behajtva.

-----


Peter az ajtón kopogott.

- Én vagyok az Peter! beszélnünk kellene, hisz amit mondtál ugye nem komolyan mondtad?

Beljebb lépett, s látta, ahogy a szerelme az ágyon fekszik, és a hátán, majd Ingrid kezdte.

- Milyen mondani valód van? Hiába az apám maga a gonosz, de a véréből vagyok.

Majd a fiú az ágy szélére ült, hogy szembe legyen vele és úgy beszéljenek.

- Ne értsd félre! Ezeket én tudom, hiszen úgy értetted, hogy a csatamezőn az apádat ölném meg. Nem úgy kell érteni, hanem úgy, mint a gonosz fél. Azt hiszed, hogy nem gondoltam más verzióra? Azt hiszed, hogy az apádat meg akarom ölni! Nem, ha addig megjavul és egy bizonyos célt felhagy, de ahhoz elszántnak kell lenni.

- Peter! Nem értesz semmit, hisz akkor engem is meg kell ölnöd, mert a szüleim nélkül nem maradok, és én ott akarok lenni a harcmezőn.

A lány felült a fiú mellé leült.

- Ingrid! akkor mond, mit kellene tennem ahhoz, hogy ha a csata meglesz, ott ne pusztuljon el az apukád, csak a többi gonosz, a démoni lény.

Ingrid gondolkozott, hogy vajon mit mondjon.

- Ingrid kedvesem! Egy megoldás lehet, ha a gonosz minden céljáról lemond, te nem emlékszel, hogy milyen célt értél el, és mi volt az álmod? Látod megvalósult, most már igazi nőnek érezheted magad, hisz minden hónapban eljön a jele. Az apádnak kell fontos döntést meghozni, ha nem, akkor elveszíti a családját, ha még mindig a célját akarja elérni. Te hogyan döntesz.

- Átgondoltam, amit mondtál, és bocsáss meg a kirohanásomért, hisz tudod, nekem csak a szüleim vannak, és persze te, akiket szeretek. Nem akarok senkit elveszíteni, mit tehetnék, hogy megbocsáss, mert nem gondoltam át.

Azért látszottak mind kettőn, hogy szemükben voltak könnyek, majd egymás kezét megfogták.

- Peter! Még annyit szeretnék mondani, hogy szeretlek, és ha eljön a harc ideje, akkor is szeretni foglak, mert értem mindent megteszel.

Ingrid azt tette, hogy a szabad kezét a barátja vállára helyezte, átkarolta a nyakánál, majd a másik kezével átkarolta a derekánál és a hátára fektette, gyengéden, így kezdtek csókolózni. Mind a ketten gyengédek voltak.

Amikor az ajkuk érintkezett különleges energia hatotta át őket. Ingrid a szemüvegét levette, majd a hátán fekvő barátja combjára ült, majd fölé hajolt a fiú mind két kezét a feje mellé tette, hogy ne tudjon engedni. Így lassan közeledett a fiú ajkához, hogy szívből szeretve megcsókolja.

Mesélő.

Ezzel a csókkal Ingrid ráeszmélt, hogy a barátja mindent megtesz érte, hogy megmeneküljön, hiszen nem tehet róla, hogy az apja maga a Gonosz.


Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro