-Elvennéd a kezed a szememről? Mert nem látok! - kértem unottan az engem ráncigálót. Őszintén, nem ellenkeztem. Annyi hülyeség történt velem, hogy ez már semmiség. Éreztem, hogy valami hidegen mentem keresztül, majd a fogvatartóm a földre dobott. Várjunk, ez parketta? - TUDOD KIT DOBÁLJÁL TE ANYÁD KÍ- Oh. Dabi. 

- Fojtasd csak, hátha mégis megöllek. - mosolygott sátánian a szakadtbőrű. Én csak így hívom magamban, hangosan nem merem :D .  Ahogy körbenéztem, magam körül láttam még Kacsit, azaz kacsós Shiggy-t, Fekete felhőt, a golyóst, és...

-HUGIIIIII!!!!! - ugrottam boldogan Himiko nyakába, aki visítva visszonozta cselekedetem. 

-BÁTYUUUUUS! - vinnyogott ő is, majd a hosszú fangörcs után lenyugodtunk valahogy. 

-Amúgy, miért is vagyok itt? -néztem körbe értetlenül, mire a kék hajú leemelte a kezet fejé- TEDD VISSZA TEDD VISSZA!! 

-Emlékszel, hogy azt mondtam, be kell állnod hozzánk, és eljátszanod a halálod? - nézett fel rám mosolyogva a lány, én pedig bólintottam. -Shigaraki elmagyarázza, pontosan mit is kell tenned, és mikor! Hát nem izgi? 

-. . . Most? -néztem rájuk értetlenül, majd mélyen gondolataimba révedtem. Adott egy idegesítő anya, aki utál, egy fater, aki úgy ordít, és úgy kezel hogy nem tudom hova tenni, és egy rémes mostohatesó, aki szerint "halj meg pls köszi". A másik oldalon egy kézfétises All Might után nyávogó öregasszony, egy szénné égett emó, egy "látni akarod a golyóimat?" Vándorló palotás karakter, az a napszemüveges gyík vagy mi a tököm ott hátul, a "Big Sis" , és Hugi. Hm. Elgondolkodtató. 

-Benne vagyok. -jelentettem ki, Shigaraki pedig beleivott whiskey-ébe. 

-Az egyezség úgy szól, hogy eljátszod a halálod, és csatlakozol hozzánk...-kezdte, majd immáron felém nézve folytatta- ...és cserébe megöljük a családodat. 

-... He? - kerekedtek ki szemeim. Megölni? Ennyire rossz a helyzet? Én csak egy szimpla gyors nyugtatóbeadagolást akartam mindenkinek! Hátha viccel....hátha... Jó, Kacsi nem szokott viccelni.. de mégis...- Mármint, megölni megölni? 

-Azt találtuk ki, hogy lekötözzük őket, és felgyújtjuk a házat, hadd égjenek!- váltott hirtelen pszicho mosolyba szakadtbőrű, bennem pedig ekkor tudatosult, hogy legközelebb nem kérek Himiko-tól segítséget. 

-Le fogok bukni. -mondtam röviden-tömören az első gondolatomat, majd az érdeklődő szempárokat észrevéve, folytattam. -Gondoljatok bele: Mind meghalnak, én meg sértetlenül kiszökdécselek a házból. Kicsit sem feltűnő! 

-Ekkor fogsz meghalni. -folytatta a tervet Dabi, én pedig, jó öngyilkosságmániás lévén megörültem. -Mármint Komaeda Aguri fog meghalni, a gonosz éned pedig feltámad! 

-...Eh. - fejeztem ki ellenkezésemet, majd sóhajtva ülten le egy random odakészített székre. - Szóval, becsempésztek a szobámba egy hullát, aki fullra hasonlít rám, elhiszik, hogy meghaltam... És, ha fogmintát vesznek? 

- Nem bántásból, de nem hiszem, hogyha egy család meghal, mindenki személyazonosságával törődnek..- motyogta Kurogiri, az ajtó pedig ekkor kicsapódott. 

-Rég láttalak, Aguri! A kurva anyád! - jelent meg maszkos csávó, és megölelt, majd megütött. 

-Nekem is hiányzott a skizofrén fejed. -mosolyogtam rá, majd a többiekre néztem. -És, ezt mikor tervezzük? 

-Kell egy kis idő az előkészületekre...-morogta Shigaraki. -Például, gonosztevőnevet kell neked választani, a ruhádat megvarrni...

-Nem kell azt, jó a "hősruhám" is. -mutattam idézőjeleket, a neven pedig elgondolkodtam. Gonosztevőnek többet is tudnék mondani, de hősnek egyet sem tudtam. Csuklóvédőmre nézve pedig, felugrott egy név. - "Naara". 

Shigaraki visszahelyezte a levágott kezet arca elé, helyette pedig Dabi lépett elém, és nyújtott kezet. 

-Akkor, egy hónap múlva találkozunk, Naara.