1. Karma...
Egy átlagos nap... nem történik semmi izgalmas, csak iszogatod a kávéd, átkozod a szomszédod, amiért hajnali 6-kor kezd el füvet nyírni, a madarakat a macska megette, így nem csiripelnek, anyád ordítozik...Szóval ja, minden átlagos.
Ohh, be sem mutatkoztam...
Az én nevem Komaeda Aguri.
Furcsa név, mi? Furcsa név, egy furcsa embernek. Az emberek mindig is kerültek, féltek tőlem, ezért nem is próbáltam kapcsolatot létesíteni senkivel. Bár, bunkó természetemnek hála, úgy sem jártam volna sikerrel. Nem mindig voltam ilyen...
Miközben iszogatom kávém, szemem az órára vándorol. Milyen nap is van? ...Igazából nem is érdekel. Talán hétfő...
Ahogy így gondolkodtam, hirtelen pittyegni kezdett a telefonom. Új esemény...? UA? az meg mi a faszom?...Ja...az asszem az iskolám. Ma lesz az első nap? Hm. Érdekes.
Kiittam a bögrém maradék tartalmát, és a szobámba felmenve átestem egy dobozon. Hát, nem mondanám, hogy "ilyen az én szerencsém", mert nem fordítok semmire sem figyelmet. Minedn túl...Unalmas.
Valahogy felértem a szobámba, és felvettem azt az undorító egyenruhát. Mindig is utáltam a zöldet, világéletemben. Ahogy belenéztem a tükrömbe-amit anyám valamiért a szobámba rakott- tekintetem megállapodott az arcomon. A festett hajamon...a vörös oldal fufrumon, mely takarja jobb szemem... Kisepertem bal szemem elől hajam, és úgy néztem farkasszemet felemás tekintetemmel. Heterokrómiával születtem. Jobb szemem barna, bal szemem zöld. Undorító, szóval gyorsan visszaállítottam fufrumat, és egy kis copfba kötöttem hajamat.
Nem, nem Denkivel fog összejönni, azért van itt ez a random denki, mert így fogja össze Aguri a haját.
Mivel úgy állapítottam meg, kész vagyok, így elindultam a- elméletben iskolának nevezett- helyre.
Ahova tartok, az az UA hősképző iskola. Nehogy félreértsétek, eszem ágában sincs hős lenni. Gyűlölöm azokat. Felszínes idióták, akik színes mezekben rohangálnak. Mondom ezt én, cosplayesként. Tiszta gáz. Ugyebár, akiket felvesznek, azoknak van képességük. Hjajj, ha az a szaros sulim nem vette volna észre, hogy van képességem, és nem ajánlottak volna be, akkor nem kellene erre a helyre mennem. Komolyan, senki sem tudott róla. Még az anyám sem, bár az nem nagy szó. Olyan magasról szarik rám, mint amilyen messze van a Hold tőlünk. A képességem, az Árnyjáték, Olyasmi, mint Naara Shikamarunak a kagemane no jutsuja. Igen, ismerem a Naruto-t. Na, és vajon ki a kedvencem? Hát persze, hogy Shikamaru! Olyan, mintha rólam mintázták volna meg...Vagy engem róla...mindegy is, a lényeg, hogy maximális pontszámmal felvettek. A matek, az olyan könnyű volt, hogy simán végigaludtam fél órát.
Az egyetlen, amitől tartok....
Hogy sok idióta fog körül venni.
Idő közben megérkeztem a pokolba-akarom mondani.. az iskolámba, ahova tömérdek ember tolongott be. Na, ilyenkor, örülök az én kis "Árnyjátékomnak". Bebújok a fa árnyékos oldala mögé, és egybeolvadok az árnyékkal, így képes vagyok átcikázni az embereken.
-Hm. Nem is volt vészes.-fordulok hátra a tömeghez, majd folytatom utam egy random folyosóm bóklászva. 1-A. Előbb utóbb csak meg találom. Bár, ha nem, az sem baj.
És elsőre megvan, beszarás....
Khm, szóval, mentem a folyosón, és azonnal ki volt írva, hogy 1-A... Nos, úgy tűnik, a sors is ezt akarja...vagy ez a Karma, amiért tegnap nem néztem Noragami-t? Ki tudja...
-Beléptem a terembe, és minden szem rám szegeződött. Remek, én vagyok a figyelem központja, je....
-Szia! Én Ashido Mina vagyok! Szólíts Mina-nak!-Ugrott elém egy rózsaszín lány. Vagy inkább vattacukor. Egy hippi vattacukor...
-Aha. Oké.-néztem rá semlegesen, majd az ablaknál levő leghátsó padot megcélozva elindultam. Csak hát még egy lány megállított.
-Mi van, ennyire bejövök a csajoknak?-kérdeztem gúnyosan, mire a barna hajú látszólag megsértődött.
-Csak be akarunk mutatkozni, de ha ennyire Bunkó vagy, akkor nem is foglalkozunk veled!
-Kérlek~-hajoltam meg Sebastian-osan előtte, egy gúnyos mosollyal megtoldva, mire láttam, hogy elpirult. Egek, ez így túl egyszerű... eloldalaztam mellette, majd ledobtam táskámat a padom mellé, és, szépen szólva rávetődtem. Mekkora annak az esélye, hogy mindenki idióta? Ránéztem az előttem épp pornóújságokat mutogató töpszli szőlőfürtre, és a magát fényező villámfaszira. Hát, szerintem ma meglátogatom a tetőről az aszfaltot...
-Hé, mit hallgatsz? jött oda hozzám egy kék hajú lány, mire kivettem a fülemből vörös fülhallgatóm.
-Imagine Dragons-t, ismered? -néztem rá semlegesen, mire bólintott egyet. Na, lesz kivel beszélgetni. Mégsem leszek teljesen alone.
-És te a Bury a friend-t?-kérdezte, telefonját előkapva.
-Persze. A Bad Guy-al együtt.-Válaszoltam rámosolyogva. Nahát, egyezik az ízlésem valakivel...
-Akkor szerintem megleszünk.-mosolygott vissza, majd a kezét nyújtotta.- Kyouka Jirou.
-Aguri. Aguri Komaeda.- remélem vette a lapot, hogy utálom, ha a vezetéknevemen hívnak..
-Örvendek Aguri-kun.-Oké, megnyugodtam, nem idióta.-Már azt hittem, csak én leszek itt az egyetlen normális. Bár, ha ide,ebbe a bolondok házába bejutottam, nem biztos, hogy az vagyok.
-Elgondolkodtató.-bólintottam.
-MINDENKI ÜLJÖN LE A HELYÉRE, MERT KEZDŐDIK AZ ÓRA!!!-hadonászott egy szemüveges hülyegyerek.
-Öhm, mindenki a helyén ül nem értem mi bajod..-néztem rá furán, mire Jirou elkezdett nevetni, a szemüveges pedig motyogva visszaült a helyére. Perceken belül egy sárga hernyó (?) jött be a terembe. Most vagy valamelyik ökör valahogy drogot csempészett a szervezetembe, vagy tényleg ez egy hernyó. Körül néztem, és láttam, hogy mindenki nagyjából ugyanezen gondolkozik. Jó, nem csak én látom. Majd az "izé", ha szabad így kifejeznem, elkezdett levedleni. Hát bazdmeg, ha ez egy lepke lesz, én megfojtom magam!
-Sziasztok, Aizawa Shouta vagyok, az osztályfőnökötök.-nézett ránk egy drogos fejű vénember.- Ismerkedjetek, én addig alszok.-mondta, majd visszahúzta, a -mint időközben rájöttem- hálózsáknak a cipzárját. Hm. Praktikus. Majd én is kipróbálom.
Közben az emberek elkezdtek kimenni egyesével a táblához, és bemutatkozni. Név, mit szeret, mit nem, képesség, képesség hátránya stb... kész vicc az egész. Legelsőnek a szemüveges ment ki, asszem
Minda a neve. Őszintén, félfüllel zenét hallgattam, és nem nagyon érdekelt az osztályom bemutatkozása. Aztán jött a vattacukor hippi, majd a sértődős csaj( akit Sasuke után már nyíltan hívhatok Gravitációs biszbasznak), Majd egy madár ment ki a táblához.
-Tokoyami Fumikage a nevem. Képességem, a Sötét árnyék, mely egy különálló személyiségem.- Hm, más is Naara. Szemem a bal kezemen levő Fehér csuklóvédőmre esett, amibe belehímeztem a Naara klán szimbólumát. Talán...Lesznek barátaim..? Addig kondolkodtam ezen, míg a sor hozzám ért. Hátra löktem székemet, és odamentem a táblához.
-Aguri Komaeda vagyok. Aki a vezetéknevemen mer hívni, azt kibelezem. Ahhoz, hogy mit szeretek, és mit nem, nincs közötök, nem adok ki magamról információkat. Képességem az Árnyjáték. És csak hogy tudjátok, eszem ágában sincs hős lenni. Szóval nem vagyok a vetélytársatok. ennyit akartam mondani.- Hadartam el egy szuszra, mire Jirou tapsolni kezdett. Visszabattyogtam a helyemre, de útközben a lány odasúgta nekem: "Nem semmi. az egészet egy szuszra." Hidd el, nem volt könnyű. de a fulladást meg kellett kockáztatni. Utánam egy vörös hajú fura fazon jött.
-AZ ÉN NEVEM KIRISHIMA! SZERETEM A FÉRFIAS EMBEREKET! A KÉPESSÉGEMMEL A TESTEM BÁRMELY PONTJÁT KEMÉNNYÉ TUDOM TENNI!!!- ordított.
-Ne ordítsál, mert kibelezlek.-közöltem a leghátsó padból higgadtan, mire felkapta a vizet.
-BAJOD VAN, EMÓKÁM?!- Hjajj, de kellemetlen lesz ez nekem!
-Igen. Hangos vagy.-Dőltem rá padomra, de nem sokáig pihentethettem rajta fejem, ugyanis valaki erősen felrántott róla, hogy a szemébe nézzek.
-Most mondjad, mi bajod van..-vicsorgott rám fogaival. Tökre Kisame-s beütése van. Csak nem kék a bőre és a haja.
-Nahát, tudsz normális hangerővel is beszélni.-lepődtem meg. Igen, imádtam bajt keverni. Akkor tudtam a leginkább levezetni a stresszt. Egy alapos verekedéssel. Másik kezét ökölbe szorította, és bemosott nekem egyet. Hupsz...meg volt keményedve a keze...
-Akarsz még egyet?!-Nézett rám kihívóan, mire elmosolyodtam, és egybeolvadtam az árnyékkal, amit a sarok nyújtott nekem. Szinte azonnal hátrafordult, hogy majd onnan támadok...A kis naív... a saját árnyékából előtűnve, alulról ütöttem állkapcson, majd ismét eltűntem volna, csak megragadta a karom, és nekidobott a padomnak. Higgyétek el, nem kellemes, ha az akasztó beleáll a gerincedbe.
-FEJEZZÉTEK MÁR BE!!-ordított fel a szőke, és elrángatta a vörit. megtöröltem vérző szám, és elegánsan távoztam termemből. Azaz az ajtón át, ugyanis az árnyékba olvadás, sok energiát emészt fel. mondhatni, chakra-t.
Csak ballagtam a folyosókon, elhaladva a termek előtt, míg egyszer csak a tetőn kötöttem ki.
-Mért keltem mindig a feszültséget?-kérdeztem hangosan magamtól, mire a telefonom, mintha csak válaszolt volna, megrezzent. a Hugom írt..
Himiko: Szia Bátyus, hogy vagy? <3
Onii-chan -_- : áh, csak összeverekedtem egy új idiótával. Szokásos.
Himiko: Nem ma fogsz az új apádhoz költözni?
Onii-chan -_-: Fú baszki, nemár!!! :(
Himiko: Nyugi, majd együtt kivégezzük~ :) <333
Onii-chan: <3
Anyám már négyszer házasodott, ez lesz az ötödik. Csak a pasikkal törődik. Himiko a 2. férjének a lánya volt, és amióta megismertem, nem vagyok hajlandó lemondani róla. Tudom, bűnöző, de nem érdekel. Ha akarjátok tudni a véleményemet, Hamarabb leszek bűnöző, mint hős. Egek, most, hogy említette, elkezdtem sajnálni a faszit, akivel összejött. Anyám úgy váltogatja a férjeit, mint nők a cipőiket. Tsch, Nők. Én nem fogok megházasodni, az biztos!
Időközben sikeresen bealudtam a tetőn, és már csak a suli végét jelző csengőre ébredtem fel. Végre elhagyhatom ezt a sátán által megteremtett pokolt.
~~~~~~
-Ajánlom, hogy viselkedjél, büdös kölyök, vagy megint kapsz!- Fenyegetett meg anyám, úton a férje felé.- Nyuszikám-nak van egy veled egyidős fia. Ajánlom, hogy jóban legyél vele...- Ezeken a beceneveken mindig besírok. Nyuszikám, Mézescsuprom, Macikám... Nekem meg van a "Hiba", "Mocskos" "Fogyatékos", és még sorolhatnám. Nem ápolok jó viszonyt vele. Világéletemben nem ápoltam, és nem is fogok.
Anyám csengetett, én pedig felkaptam az összes poggyászt az árnyaimmal. " A csicska szolgálatára készen áll!" Amint kinyitódott az ajtó, a Barnára festett hajú nő rávetődött a pasasra.
-MACIKÁÁÁM!!!- jó, őszintén, csak szerintem vicces?
-KICSIKÉÉÉM!- amikor egy kontrabasszus hangú faszi kimondja a kicsikémet... szerintem az árnyaim is szakadnak, nem csak én( és nem az 50 kilós bőröndöktől..)
Miután sikeresen leszállt a férfiról, kezet nyújtott nekem.
-Szervusz, Én az új apukád vagyok. Szólíts csak apának.-Ez aztán a bemutatkozás...
-Üdv, Aguri Komaeda.- mutatkoztam be, majd később hozzátettem-Sajnálom, nem tudok kezet fogni önnel, mert SAJNOS tele van a kezem.
-Ezen könnyen segíthetünk! Ei, GYERE LE SEGÍTENI!- ordított be a házba a pasas, mire azt hittem, megsüketülök.
-JÖVÖÖÖK!!!-ordítottak, majd feltűnt egy vörös hajkoronával rendelkező fiú.-MIBEN KELL SE-majd meglátott engem...-TE?!!!
Hát igen....Tuti, hogy a karma műve, hogy pont Kirishima Eijiro-val kerültem egy házba, amiért nem néztem tovább a Noragami-t....
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro