Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Szeptember 10. Szerda

A napom egyenlő volt az unalommal kivéve tesin. Nyelvtanon Kardos végre hagyott élni tekintve hogy nekem volt nála a legtöbb és még nem is rossz jegyem annak ellenére hogy még csak egy hete járunk az iskolába ezért a többieket szadizta és feladott egy két oldalas házidolgozatot a helyesírás fontosságáról miután kideult hogy elég sokan keverjük a j-t és a ly-t. Hát ez van, vannak néhol lemaradások. Azon meg teljesen elszállt az agya hogy elfelejtek néha ékezetet tenni.

Kémián feleltem egyesre és Balu is egyest kapott mert miután kiröhögött Gondos azt mondta hogy ha neki jobban megy felelhet is. Nem ment jobban neki se, se Levinek. Legvégső elkeseredésében Marcira nézett az amolyan most mit tegyek kifejezéssel az arcán aki azt mondta hogy inkább haladjunk. Gondos hallgatott rá. Hivatalosan is ő Gondos legkedvencebb tanítványa ez nem kétséges.

Angol előtt a büfénél összefutottam Ricsivel aki meglepő módon egyedül volt és még meglepőbb módon a spice girls-től a wannabe-t énekelte. Mondanom se kell hatalmas sikert  aratott a büfében. Az már más kérdés, hogy engem is odarángatott hogy csináljuk együtt a koreográfiát. Cserébe meghívott arra amit akartam, nekem megérte.

- Bree te nem tudsz trombitálni?- nézett rám szünetben Dave.
- Mit szeretnél te tőlem?- kérdeztem vissza.
- Jó akkor nem és te Marci?- ugrott át a kérdésemen.
- Úgy nézek en ki mint aki szabadidejében bachot trombitál?- nézett rá amitől egy kicsit visszavett Dave és elmondta mit akar.

A bandának kell egy trombitás. El is felejtettem hogy van bandájuk.
- Nem értem hogy miért kérdezel körbe mindenkit ha már Ren mondta hogy adj fel netes hirdetést.- mondta Ricsi és széttárta a karját. - Amúgy Marci Csak gitározik meg dobol, ő már nem hasznos.
Edina tényleg tudsz dobolni mondata után inkább arrébbálltam mert szétrobbant a fejem már attól hogy megszólal. Bogi is hasonlóképpen tett és jelzett hogy menjünk be.

-Mizu a szemüveg témával?- kezdett bele óvatosan.
- Nem akarok.- mondtam kissé hisztisen. - veszünk csokit?
- Nem kaptál te már ma csokit Ricsitől?- kérdezte a büfé fele sétálva.
- De.- mondtam.
- Megvan?- kérdezte együttérzőn.
- Meg hát.- mondtam.
- Meghívlak.- majdnem elsírtam magam hogy milyen kedves gesztus volt tőle de tartottam magam miután megfenyegetett hogy akkor nem vesz nekem.
- Neked mikor lesz?- kérdeztem a padomban a csokimat majszolva

Szerencsére csak mi voltunk bennt szóval nyugodtan beszélhettünk a lányos dolgainkról.
- Jövő héten.- mondta elkínzott fejjel.- De annyira önállótlan hogy mivel most tudom hogy neked megvan simán lehet hogy holnap nekem is lesz.

- Létezik ilyen?- nevettem fel mire ő csak bólintott. Én meg jó barátnő lévén megkínáltam a csokimból, elfogadta.

Miközben fejtegettük hogy milyen borzalmas az életünk elkezdtünk szemüvegeket nézni de egyiket se bírtam elképzelni magamon.

Meglepő volt hogy csengő után senki sem jött be ezért rá kellett jönnünk hogy ez azért van mert mindenki angolon van, mi meg el vagyunk késve. Miután beestünk a terembe kizárólag angolul voltam hajlandó ismertetni a helyzetünket. Egyrészt azért mert az "emergency in the restroom" (veszhelyzet a mosdóban) eléggé utálat a női problémákra amitől totál zavarba jött a tanár férfi révén és be se írta a késést másrészt azért nem mert minek mondjam el magyarul hogyha csak angolul ért?

Miután helyet foglaltunk én csinálhattam azt amit akarok Bogi meg halgatthatta a zöldségesnél folyó diskurzust.

Az igazi túlélő: hol voltatok?
Rabszolgahajcsár: a terembe
simán elfelejtettük hogy angol van

Egyik liba: van fajdalomcsillapitod?   
Másik liba : a táskámban a cipzáros zsebben
Vedd ki van víz is
Egyik liba: imádlak
Másik liba: tudom

Bogival a nevünket facebookon az ominózus buta liba eset után változtattuk meg és mi viccesnek tálaltuk.

Buta liba esetről szólva. Az ikrek bosszúja elért Bálinthoz és nem is akárhogy. A nadrágot hátulról vágták ki olyan prfi módon hogy észre se vette öltözés  közben csak miután vagy szaz kep készült a szívecskés alsógatyájáról és felkerült Dave instagrammjára és twitterére.
Szekeres egy kissé meglepődött amikor az óra felénél észrevette Bálint nadrágját  és visszaküldte hogy öltözzön fel rendes nadrágba aztán álljon be kapusnak. Balint meg égő fejjel rohant az öltözőbe. És a kép nem került le Dave szociális médiájáról.

A tesin lefutott tizenöt kor után amit mert Korponay szeretettel meghívott minket Bogival atlétikára és jelezte hogy sokat számít a sport az év végi érdemjegyeknél. Nem tudom hogy kiképzőtiszt volt-e előző életében vagy tengerészgyalogos de tuti valamelyik a kettő közül.

Infón Tölgyessy osztályfőnöki tartott. Megmondta hogy már most van jó pár ember aki bukásra áll valamiből annak ellenére, hogy még nem is járunk ide csak egy hete és jó lenne ha beírnánk ezt az ellenőrzőbe is valamint felhívta a figyelmet hogy s telefon használat az órákon szigorúan tilos ezenkívül Máday külön kitért az öltözködési szabályokra. Nem csak az én öltözködésemet nem szereti, Levi és Peti grafikus pólói se a kedvencei valamint a skater stílus se jön be neki. Whoppsie daisy.
Ezen kívül az egymással szemben elkövetett atrocitásokat mellőzzük és hogy kéri az ellenőrzőm.
- De tanár bá'!- lóbálta meg a kezét Balu. - Miért tetszik elvenni Bree ellenőrzőjét?
-Bálint azt állítja hogy Brigitta rongálta meg a felszerelését.- mondta az ofő rám nézve.
- Hülyeség!- kiabálta be Marci, az ikrek meg bólogattak.
- Tudsz valamit arról hogy ki volt?- kérdezte az ofő.
-Igen.- mondta Marci mire az ofő kíváncsian nézett.- Nem Bree.- mondta mire párunkból akaratlanul is kitört a röhögés.
- Jó de akkor ki?- nézett körbe Tölgyi Bálint fejéről meg eltűnt az önelégült vigyor hogy bemárthat.
- Nem tudom de nem Bree.- szállt be Bogi is.- Mi úgyis csak unatkozó buta libák vagyunk Bálint szerint. Hogy tudtunk volna magunkról véghezvinni valamit?- kérdezte mire az ofő szája egy szabályos 'O' betűt formált.

- Igaz hogy ezt mondtad?- nézett Tölgyi Bálintra aki a fejét rázta
- Mindenki ott volt ne hazudj. - Morrant rá Marci.
- Megkérdezem Davet hogy van-e róla videoja.- mondta Tomi és írt valamit a telefonján.

- Nem szükséges.- mondta Tölgyi helyet foglalva a tanári asztalon miután visszaadta az ellenőrzőm.- Akkor ma senki nem kap beírást. Bálint két lány jár az osztályba kérlek beszélj úgy hozzájuk ahogy illik. Lányok kérlek ne hergeljetek senkit.- mondta és lezártnak tekintette a témát.

Francia kultúrán elkunyiztam Marci pulcsiját és azon feküdtem miközben Durand a táblára irt amiből semmit sem láttam.

Mivel nem akartam, hogy bárki is tudja hogy beméretem a szemem (Boginak még jó hogy elmondtam de ő azt mondta hogy ma nem tud jönni) ezért direkt sokáig pakoltam a suliboxomban.

Így szemtanúja lehettem az első Virág és vilagfajdalmas Emó találkozásnak. Legalább mostmár megértettem hogy múltkor mi baja volt. Szerencsére nem látta hogy a sötét lovagját Marci majdnem fellökte mert simán nem vette észre és a méltatlankodásra meg egy nemzetközi jellel felelt.

- Bevetésre kész vagy?- nézett rám mosolyogva miközben nekitámaszkodott a mellettemlevő szekrénynek.
- Nem.- mondtam idegesen és lecsúsztam a szekrény tövébe.
- Na mond el mi a baj aztán megyünk enni a francia kultúrásokhoz.- ült le mellém.
- Az holnap lesz.- mondtam. - És  atlétikára megyek.
- Ne röhögj már ki.- csaptam a karjára.
- Jó de mindig lustulsz, hogy jött az atlétika.
- Szeretek futni. Amúgy tök lusta vagyok.- vallottam be a végét.

- Nehezen tudom elképzelni.- mondta tűnődve.
- Most komolyan le akarsz kövérezni?- kérdeztem sértődötten.
- Mi? Dehogy. Szimplán azt hittem, hogy táncolsz azon a zöld cuccon meg ugrasz a gerendán.- mondta őszintén
- Mégis honnan vetted hogy gimnasztikázom? - kérdeztem nevetve

- Anya állandóan ezeket nézi a tvben. Aztán hasonlítasz rájuk.- mondta a fejét vakarva amin szimplán kiröhögtem.

- Na induljunk.- mondta és talpraált felem nyújtva a kezét amivel rohadtnagy lendülettel felhúzott. Hasra is estém volna ha nem kap el.
-Marcell!- jött egy süvítő hang a folyosón. Nagy meglepetésemre nem Máday volt az hanem Gondos.- Egy szóra.-mondta és rám nézett. - Te elmehetsz.

Marci elengedett, még mindig fogta a kezem meg a derakam abba a pozba ahogy elkapott es egy néma várj meg a suli előttel elköszönt és megindult a végzet.. ízé Gondos fele.
Én meg az ellenkező irányba a lehető leggyorsabban.

A suli előtt leültem a lépcsőre és úgy vártam Marcit aki majd megpukkadt a röhögéstől.
- Mi van?- neztem rá értetlenül.
- Lehet hogy a Nagypapád azt hiszi meg akarlak rontani de az ő beszédje semmi se volt Gondoshoz képest.- mondta és meg kellett támaszkodnia a korláton.

- Rossz hatással vagy rám szerinte.- mondta mire én is elkezdtem röhögni.
- Én egy angyal vagyok.- kértem ki magamnak.
- Hát szerinte nem.- foglalta össze és felhúzott a lépcsőről.

- Tehát meg sose voltál szemészeten.- nézett rám az Ofotértben dolgozó nő.
- Nem.-ráztam a fejem.
- Rendben, most bemegyek előkészítem a gépet, majd jövök érted .- mondta és egy pillanatra elgondolkozott. - Ha szeretnéd a barátod is bejöhet.
- Nem fontos.- mondtam.
A nő elment hátra én meg Marcira neztem.
- Mit fognak velem csinálni?- kérdeztem.
- Nyugi belenéznek egy géppel a szemedbe te meg egy kis házikót fogsz nézni vagy hőlégballont. Lényeg hogy azt nézd amit mond. Nem kell félni  túléled.- simogatta meg a karom. - Skate shopban leszek, gyere oda ha végzel.- mondta és kiment a boltból

Hirtelen nem értettem miért hagyott ott de a nő már mögöttem is állt.
- Aranyos barátod van.- mondta és egy székre mutatott ahova be kellett ülnöm.- Mióta vagytok együtt?
-  Ööööö, ő nem úgy a barátom, csak haver.- próbáltam tisztálni a helyzetet kissé feszengve.
- Elnézést csak úgy tűnt..- kezdte de inkább abbahagyta.- kezdjük inkább a vizsgálatot.- mondta én meg bólintottam.

Először tenyleg az elé a  gép elé kellett ülnöm amit mondott Marci és nekem kis házikó volt amit nézni kellett. Utána egy másik gépet is elém tolt amibe ilyen fénybe kellett nézni de semelyik sem volt vészes.

Megállapította amúgy hogy rövidlátó vagyok és hogy már sokkal hamarabb ki kellett volna derülnie mert a jobb szemem mínusz három és feles a bal meg majdnem mínusz négyes.
Mutatott ilyen ábrákat is amin elmagyarázta mi a baj és hogy javítja meg majd a szemüveg a látásomat utána meg felrakott a fejemre ilyen fém szemüveg keretet amit csavarokkal igazgatott a fejemre.

A végére már egész komfortosan éreztem magam a nő társaságában mert mindig nevetett amikor tippelni próbáltam a számokat de a végére  csak eltaláltuk, inkább ő hogy mi kell.

Amikor kikísért mondta hogy segít dönteni a kerettel kapcsolatban de nekem semmi sem tetszett.
- Egy pillanat.- mondtam és hívtam Marcit.
-Sup?- vette fel a tőlem tanult mondtattal.
- Segíts nem tudok keretet választani es mindjart kiakadok.- hadartam bele a nő meg mosolyogva figyelt.
- Ott vagyok mindjárt.- röhögött ki jókedvűen. 

Azt az öt percet amig vártuk is azzal töltöttük hogy próbáljunk valami keretet tálalni de semelyik se tetszett továbbra se.
- Úgy nezek ki mint Harry Potter.- nyavajogtam amin a nő felnevetett és elvette a félhold alakú szemüveget.

- Ezt próbáld fel.- nyomta az epp érkező  Marci a kezembe az első szemüveget amit ő választott.
Es meglepő módon nagyon jól állt.

- Te Marci.- mondtam megrökönyödve miközben a tükörképemet néztem.
- Jojo hozok másikat.- indult  volna de megállítottam. - nekem ez tetszik.
- El nem hiszem.- monda röhögve . - De amugy szerintem is marha jo.- dicsért meg miután szembe fordultam vele

- Jó de ettől még szeretnék kontaktlencsét is rendelni.- mondtam az optikásnak. Marci lemondóan legyintett és tovább nézegette a szemüvegeket amíg én fizettem és mondták hogy kapok smst ha kész a szemüveg a kontaktlencsére viszont várnom kell vagy egy hetet mire megjön és akkor betanítás is lesz.

Még jó ideig ottmaradtunk a plázában utána pedig hazakísért és megígérte hogy eljön velem a szemüvegért és a betanításra is.
- Megölelhetlek?- kerdezgem tokre gázul de valahogy meg akartam hálálni hogy segített.
- Gyere.- tárta szét röhögve a karjait.

- Köszi mégegyszer.- mondtam amikor kibontakozzam az ölelésből.
-Nincsmit megegyszer. Holnap talalkozunk.- mondta es elindult hazafele.



Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro