Chào các bạn! Vì nhiều lý do từ nay Truyen2U chính thức đổi tên là Truyen247.Pro. Mong các bạn tiếp tục ủng hộ truy cập tên miền mới này nhé! Mãi yêu... ♥

Január 18. Hétfő

Hope you enjoy😘
xxx

-Új félév új én. - mondta Bogi a lépcső előtt reggel nekem és a leejtő irányába mutatott mire odafordultam és láttam ahogy egy ismerős autóból kiszáll két lány.
-Ez is lehetne Virág szlogenje.- suttogtam oda Boginak mielőtt Ricsit az érkező kény irányába fordítottam volna.

- Mit akarsz?- nézett Ricsi akit magam mellé rántottam az öccse mellől vigyorogva.- csak közelről akarom látni a reakciód.- vigyorogtam rá amit se ő se Marci nem értett.

Apropó hogy mi van Marcival? Azt jó lenne ha tudnám de mivel egy rohadt szót nem beszélünk így csak nézem  ahogy napról napra egyre jobban néz ki.
De mivel nem minden csak akörül az idióta majom körül forog ezért inkább arra koncentráltam hogy hogy ül  ki Ricsi arcára a döbbenet és a felismerés én meg vigyorogva néztem ahogy a két lány egymás kezét szorongatva megáll a társaságunk mellett.

- Sziasztok.- köszönt Reni. Mivel a közhangulat azt kívánta hogy úgy tegyenek mintha nem érdekelnék őket a lányok őket ezért mindenki úgy tett mintha nagyon el lett volna foglalva a telefonozással az activia évessel vagy a zene hallgatással és egyebekkel csak aztán tettek úgy mintha észrevették Virág stílusváltását.

- Ki vagy te és hova tetted Emót?- kérdezte Ricsi a hullámos barna hajú lánytól akinek nehogy a haja nem lógott a szemébe hanem kötött sapka alá rejtette a tincseit. Igazából a váltás elég pozitív volt egyreszt mert olyan ruhák voltak rajta amikén nem volt halálfej, csillag, pötty vagy csík se lánc se semmi egyéb emós cucc. Sőt hogyha őszinte akartam lenni láthatóan sokkal jobban állt neki a világos rózsaszín pulcsi kék  virágokkal.

- Én vagyok! Virág!
- Tényleg? Na nem mondod.- röhögött Zsolti.- mi történt veled ?

-Semmi sem csak izé.- kereste Virág a szavakat én meg pontosan értettem hogy szüksége volt rá a Dark Dorián korszak után hogy végre önmaga legyen. Ez ilyen lányos dolog lehet, gondoltam amikor láttam hogy Bogi rámosolyog a két lánytra biztatóan.

- Aha értjük.- mondta Dave mit sem értve az egészből de ez mellékes volt Virág pedig nevetgélve arrébbrúgott egy hódarabot a napocskás bakancsával én meg eltöprengtem azon hogy ilyen ruhákat mégis honnan szerzett be.

- Mi mentünk.- szólalt meg Bogi hirtelen és karonragadott amikor meglátta a közeledő Tomit.
- Na mond csak el szépen mi volt ez?- kérdeztem amikor a kérdő pillantásokra ügyet sem vetve bementünk a suliba és nem hallgathattuk meg Kinga Reni fele irányított reggeli fejmosását

- Hát csak annyi hogy...-kezdte Bogi de Máday üvöltése állított meg minket.
- Bartók Boglárka ha csak nem természetellenesen alacsony az oxigén szinted es emiatt lila a szád akkor ajánlom hogy szedd le a rúzst  magadról.-  Kezdte Bogival aki erre letörölte  a szekrényét egy zsepibe.
- Úgyis újrakenem nem mindegy neki?- morogta maga elé miközben éreztem hogy rám fog szólni Máday.
- Antai-Kelemen Brigitta, ha nincs normális nadrágod kislányom akkor itt maradsz iskola után varrni hogy legyen egy.- mondta rám mutatva a vonalazóját.
- Megtanít nagyi varni ne tessék aggódni holnap már foltozva lesz a nadrág.- bólogattam de szerencsére a mögöttünk érkező lány szoknyája jobban kiverte nála a biztosítékot mi pedig mehettünk a mosdóba hogy Bogi újra felrakja a szájfényt.

- Szóval Tomi...- kezdtem de Bogi a szavamba vágott.
- Szóval elképesztő hogy Zsolti belekezdett a diétába és úgy látom tartja is.- mondta miközben csücsörített a tükör fele.
- Ja persze majd el tudod terelni a figyelmem a témáról.- forgattam meg a szemem és elkértem a szájfényét.

- Ne aszóval az van hogy Tomi szeretne ha náluk aludnék abban az értelemben hogy elég sokszor utal rá hogy pont üres náluk a ház.- mondta miután benézett mindegyik fülkébe hogy biztos egyedül vagyunk-e.
- De nem mondtad neki hogy nem állsz készen?- kérdeztem felülve a pultra.
- Nem mert mi van ha emiatt szakít  velem?- nézett rám mikozben idegesen fel ala kezdett járkálni
- Akkor nem érdemell meg téged.- mondtam őszintén és ez láthatóan nem tetszett neki.- ha nem tud várni rád akkor te miert tennél érte bármit is?
- Jó ez igaz de akkor is jó vele lenni és  nem akarom elveszíteni szóval lehet hogy még kéne tennem.
- Nem fogod elveszíteni. Bogi azt se mondod neki hogy szereted mert még  abban se vagy biztos, hogy lehetnél  abban biztos így hogy vele akarsz aludni.
- Szóval azt mondod hogy mondjam meg neki és utána le se szarjam ha szakít velem?- kérdezte kissé  hiszterikusan.- Tudtam hogy nem kéne elmondanom úgy se tudsz tanácsot adni.

- Bogi ne velem veszekdj ezen, én csqk segíteni próbálok.
- Mintha tudnál bármit is az ilyen dolgokról.- forgatta meg a szemét.
-Lassan túl messzire mész.
- Akkor is csak igazat mondok.- forgatta meg a szemet én meg leugrottam a pultról.
- Lehet hogy nem tudok az ilyenekről de attól még neked akarok jót és nem akarom hogy itt sírj egy hét múlva hogy lefeküdtél vele és nem volt jó vagy olyat csinált amit nem akartál vagy totál egyszerűen rohadtul nem voltál rá kész mert most mondtad el hogy nem vagy.- mondtam megfogva a kilincset.- De en vele ellentétben melletted maradok akkor is ha nem fekszel le vele szóval talán lehetnél normálisabb is.- mondtam és kimentem a wcből.

Egészen irodalom utánig tartott hogy nem szólunk egymáshoz Bogival és morci van. De a helyzet elég rossz lehetett mivel meg a fiúk is észrevették hogy baj van és nem piszkáltak minket miután szinkronban üvöltöttünk rájuk amikor hülyeskedtek aztán meg elfordultunk egymástól ahelyett hogy egymásra nevettünk volna.
- Bree gyere velem picit kérlek.  - mondta nekem Marci irodalom után nekem meg körülbelül a padlóról kellett felszedni az államat hogy egyrészt hozzámszólt másrészt meg hogy teljesen normálisan kért meg valamire.
- Hova?- néztem rá kérdőn de csak felrántott a helyemről.
- Meglepi?- nézett rám mintha nekem kéne válaszolnom a kérdésére.
- Akkor ha szeretnéd legyen meglepi de nincs kedvem ahoz hogy kioktass vagy szentbeszédet tarts mint Balu.- mondtam miközben felzárkóztam mellé.
- Nem fogok.- mondta miközben pötyögött valamit a telefonján aztán picit lefehéredett.- öhm álljunk meg egy pillanatra.- mondta és nagy lendülettel elfordított onnan ahova elméletileg tartottunk.
- Veled meg mégis mi van?- néztem rá mint egy felőrültre.
- Na semmi csak azt akartaaam mondani hooooogy....- nézett körbe valami téma után kutatva.
- Marci nem akarom azt mondani hogy furán viselkedsz de furán viselkedsz.- néztem rá felhúzott szemmel és megpróbáltam kikerülni de gyorsan elém  lépett. Ezt a kis táncot eljátszottuk vagy tízszer, én balra ő meg jobbra, én jobbra ő pedig balra lépett.
- Marci ha nem mondod el mit akarsz esküszöm fellöklek.- mondtam egy kicsit idegesen amikor a derekamnál fogva jutott vissza.
- Jojó csak nyugodjál már le egy kicsit.- vakarta meg a fejét és  a telefonjára  nézett.- Szóval azt akartam mondani hogy bocsánat hogy paraszt voltam  veled.- mondta a fejét vakargatva.
- Semmi baj már kezdem megszokni.- válaszoltam rohadtul búnkon de nehogy már azt higyje hogy majd egy bocsánat kérés után majd minden oké lesz.

- Most kérek bocsánatot ha nem vennéd észre.- mondta kissé ledöbbenve hogy nem bocsájtottam meg azonnal.
- Észreveszem de ha azt hiszed hogy egy rohadt bocs hogy paraszt voltam majd kiengesztel azért mert a buli óta keresztülnézel rajtam de még ha csak annyi lenne talán azt mondanám hogy jó oké semmi baj de nem hanem még volt pofád azt mondani hogy én vagyok a hibás mert te mászol rám miközben barátnőd van.- kezdtem.- utána meg hagyod hogy Balu kioktasson engem és amikor a barátnőd azt hiszi hogy beszólogathat nekem akkor még őt véded utána hogy a csunya gonosz Bree  hogy bantotta szegény védtelen szentéletű Ivettkét.

- Jó beleátom hogy nem voltam teljesen fair.- mondta egyik lábáról a másikra állva.
- Elképesztő megfigyelési képességekkel rendelkezel.
- Oh persze, csak te vagy töröltetés ed nem teszel semmi rosszat de azért téged se kell félteni egyből rohansz Ricsihez vigasztalanódni meg smárolni ha bármi van veled.- röhögött fel gonoszan.
- Hogy lehetsz ennyire barom hogy nem fogod fel hogy nincs semmi köztünk?
- Ja, Szilveszterkor is eltűntetek vagy két órára utána meg nálad aludt.
- Mert rohadtul Cortezzel kellett mennünk valahova amit nem mondhatok el mert kinyír és azért aludt nálunk mert egyedül nem tudtam volna hazatamogatni a bátyám.

- Ja persze.- forgatta a szemét.- hiszem ha látom hogy nincs közöd hozzá.
- Én amúgy minek vesztegetem az időmet melletted? Elképzelésem sincs minek vagyok még itt.- mondtam arrébblökve  kicsit hogy indulhassak csak arra nem számítottam hogy visszaránt.
- Én is kérdezhetném ugyanezt magamtól, hogy mi a francot keresek itt.- mondta szemforgatás és a telefonjára nézett.- végre.
- Mi végre?- kérdeztem tőle de elindult a lanywc fele.

- Remélem vele eredményesebb lesz a békülésed.- forgatta meg a szemét Marci is azzal a lendülettel kinyitotta a lanymosdó ajtaját engem pedig beperdített a mosdóba.
- Marci ez rohadtul nem vicces.- csaptam rá az ajtóra ami nem akart kinyílni.
- Hasztalan.- jött egy hang a pult felől  amitől hálára rémültem.
- Atya Úr Isten.- tettem a szívemre a kezem.- te mit keresel itt?

- Kábé fél perce lökött be ide Balu.- vonta meg a vállát Bogi nemtörődöm stílusba.- gondolom feltűnt nekik hogy hisztizel.
- Vagy az hogy beszóltál francia közepén nekem.- forgattam a szemem és közben hívtam Marcit aki csodálatomra felvette.

- Mégis mi a jó édes anyámért zártatok be minket?- kérdeztem a telefonba köszönés nélkül de kihangosítottam a telefont hogy Bogi is hallja mert mégse vagyok ekkora paraszt.
- Mivel kibaszott ijesztőek vagytok úgy döntöttünk a fiúkkal hogy nem várjuk meg amíg összeverekedtek.- válaszolta egyszerűen.- szerencsés kibékülést vagy akármit.
- Kibékültünk már.- mondta Bogi a telefonba.
- Ja persze Bogica, én minfent beveszek.- röhögött bele a telefonba és lerakta.
- Ekkorra egy faszfejt..- néztem a telefonra.
- Mondtad már rá párszor.- vont vallat Bogi.
- Most is az volt képzeld...- kezdtem volna de aztán rájöttem hoyg most épp nem beszélünk.- mindegy.- mondtam és leültem a csempére.
- Ne ülj már oda fel fogsz fázni.- nézett rám Bogi.
- Aha.- modtam és elővettem a telefonomat.

- Jolvan sajnálom, hogy azokat a dolgokat mondtam.- mondta Bogi egy rövid idő után.- De tényleg félek tőle hogy szakít velem.
- De szerinted ha velem veszekszel emiatt akkor nem fog szakítani ha nemet mondasz?
- Nagyon jól tudod hogy azért voltam seggfej mert ideges vagyok. Te is szoktál ilyet.
- Mert lányok vagyunk.- vontam vállat.- talán mindketten túlreagáltuk. Te azt hogy nem azt mondtam amit hallani akarsz én meg azt hogy beszóltál.
- Dehoogy.- mondta Bogi egy mosollyal.
- Mi soseee.- kontráztam rá mire felnevetett.
- Sajnálom.
- Én is.
- Akkor szent a béke?
- Igen.

Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro