Február 25. Péntek
Pósa Richárd megváltoztatta az állapotát single-ről kapcsolatban Bencze Virággal.
Gratulálok!
Ez azért kategória csúszás mondjuk 10/10-ról 10/2-re
Ki ez a csaj egyáltalán?
Nem is az hogy ki de nézz már rá... cortez huga kategóriákkal jobb volt
Grat
Ez a csaj Ricsivel? Hogy?
Mivel zsarolja hogy vele legyen? :DD
Gratuu
Gratulálok!
Ez csak vicc lehet :D
Grat
Mi lett Breevel?
Gratu
Ilyen és ehez hasonló kommentekkel, több száz darabbal volt tömve a facebook üzenőfalam Ricsi bejegyzése alatt tegnap ezért még este írtam Davenek.
Antai-Kelemen Brigitta: sziaa pls nem törölnéd csípőből inkább azokat a kommenteket amikben meg vagyok említve, már úgyis elég neked veszekedni a hülyékkel ahogy látom
Falmayer Dave: ha akarod törlöm :)
Antai-Kelemen Brigitta: köszii
Falmayer Dave: nm
- Szép jó reggelt mindenkinek.- lépett oda hozzánk reggel Ricsi Marci társaságában rettentően boldogan.
- Veled meg mégis mi van?- nézett rá Cortez Ricsire mire Marci lemondóan megrázta a fejét.
- Tegnap óta nem tudom lelőni, hagyd.- mondat fejcsóválva.- ma akarja bemutatni anyának Virágot.
- Te se ismered igazán csak látásból.- emlékeztette Ricsi az öccsét.
- Amennyit beszelsz róla már úgy érzem hogy igazi családtag.
- Érkező családtag.- mondta Bogi mellőlem vigyorogva mire Ricsi Virág és Reni felé kapta a fejét.
- Sziasztok!- köszönt Reni amire mindeféle szia, csá, jó reggelt válaszokat kapott. Virág csak motyogott valamit majd esetlenül odaállt Ricsi mellé totál zavarban de Ricsi egxáltalán nem érezte kellemetlennek a helxzetet hanem átkarolta a vállát a barátnőjének azzal jelezve hogy ők egy pár. Aranyos jelenet volt.
- Ma reggel is ment rátok komment.- fontoskodott Dave.
- Feldobhatnál valamit akkor lenne új téma.- javasolta Cortez aki a lejátszóját nyomogatta csak ne kelljen Renire néznie. Ezek szerint akkor most megint mosoly szünet van.
- Van egy képem ahol Zsolti nutellával eszi a húslevest.- mondta és megkereste a szobán forgó képet amivel röhögést váltott ki a fiúkból a lányokból meg egy kollektív fújt.
- Karcsi de jó hogy jössz!- kiáltott az érkező fiúnak Bogi amire Karcsi úgy nézett körbe maga körül mintha mást keresne. - igen te, segíts már. Mit mondott Durrand hogy írjuk a végét?
-Volt házink?- szegezte nekem Marci a kérdést miközben Karcsit nézte aki olyan sokkban volt Bogi pattogásától hogy a biciklijét se tudta normálisan kikötni a remegő kezével.
- Én azt megis honnan tudnám?- kérdeztem a mellettem álló fiútól.- ügy ismersz mint aki otthon van ebben a témában?
- Hát na nem gondolkoztam mielőtt kérdeztem, viszont nekem ez soknak tűnik szóval menjünk be mielőtt Potter infarktust kap Bogitól.- nézte tovább azt hogy Karcsi elég messzirol is jol lathatoan remegett az izgalomtól hogy Bogi minden figyelmét csak és kizárólag ráirányította.
- Ne nevezd már Potternek.
- De he egyszer úgy néz ki.
- Menjünk inkább házit másolni.- csóváltam a fejem amire egy kisfiús mosolyt kaptam.
Amíg felértünk a terembe kiderült hogy amúgy egy négy oldalas francia kultúra házidogát nem írtunk meg és az első óra nem más mint francia kultúra.
- Nem lesz időm megírni ha nálad van a füzet.- ellenkeztem amikor Marci lerakta a két füzetet maga elé a füzetet hogy másolja.
- Akkor hozz ide egy széket vagy valami.- vonta meg a vállát.
- Észrevetted már hogy a pad a székkel együtt mozog?- álldogáltam egy helyben mellette.
- Ahj gyere már.- mondta és egyszerűen lehúzott maga mellé a székére. - ketten is elférünk olyan pici vagy.- engedett el a kérdő tekintetemet látva.
- Nekem aztán mindegy csak másoljuk.- próbáltam leplezni a vazaromat azzal, hogy úgy tettem mintha nem érdekelne hogy ennyire közel van hozzám bár lehet hogy a vörös fejem nem erről árulkodott.
Ez nem lesz életem legjobb házija mert egyrészt kapkodtam hogy legalább egy oldalt összehozzak csengő előtt Bogi es Karcsi füzetéből ami nem is lett volna nagy baj mert nincs baj a franciámmal siman ment volna de az hogy félig Marci ölében ültem aki a bal kezét még át is fonta körülöttem az igazán nem tett jót a kis tini lelkemnek mert majd elájultam annyira ugrált a gyomrom attól hogy végülis átölelt.
- Minden oké?- kérdezte miközben egy sort tanulmányozott hogy Karcsi mégis mit írt oda.
- Aha. Miért kérded?- kérdeztem a hajam mögül amit függönyként használtam hogy ne lassa az arcom.
- Nem írtál le egy sort se vagy 3 perce.
- Whoopsie daisy elbambultam.- néztem magam elé amire egy mosolyt kaptam és mégjobban magához húzott gondolom azért hogy legyen helyem.
- Hogy fértek be egy padba?- jött a következő kérdés kb fél perc múlva Petitől aki érdeklődve nézte hogy hogy ülünk.
- Pill ezt befejezem még.- írta le Marci az utolsó mondatot majd felnézett Petire.- Bree kicsi.- jelentette ki.
- De ez akkor is lehetetlen.- mondta és oldalra döntötte a fejét hogy tanulmányozza az ülőpózom.
- Biztos hogy nem ülök be melléd így, nem vagyok meleg.- mondta Levi aki mintha kitalálta volna a barátja gondolatait.
- Akkor Bogi gyere te mert én ezt nem értem.
- Nem.- jelentette ki Bogi.
- De.- ellenkezett Peti.
- Harmadszor rontom el ezt a rohadt mondatot ebben a káoszban.- panaszkodtam amikor mar három és fél oldalnál jártam és úgy döntöttem ennyi elég lesz. Végülis ez már majdnem öt nem?
- Egy öröm veled házit másolni.- mondtam Marcinak miközben ki próbáltam kászálódni a padjából.
- Maradj már és fejezd be. Segítek ha kell.- ajánlotta miközben megint visszarántott de most az ölebe estem, én pedig azt hittem, hogy lábon kihordtok egy infarktust.
- Köszönöm.- vigyorogtam rá kábán mire egy mosolyt kaptam.
Másik liba: gondoltam megörökítem
Egyik liba: már kétszer megállt a szívem és újraindult de köszi hogy harmadszor is sikerült XDD
Másik liba: cukik voltatok :D
Egyik liba: naon
Am én nem birok nem vigyorogni
Láttad hogy átölelt?
Másik liba: cicám már lassan nyáladzol de igen azért csináltam képet:D
Egyik liba: már jó napom van emiatt
Ez a mondatom meddig tartott? Hát addig amíg Ivett be nem repült francia kultúra után a termünkbe hogy Marcira akaszkodjon.
- Menjünk már le a büfébe vagy valami.- mondtam Boginak aki bólintott.
- Rühellem.- mondtam egyszerűen.- a műkörmeitől kezdve a hangján át a stílusát a ruháit. Mindenét. Rühellem ahogy van.- panaszkodtam hangosan Bogi meg elkezdett mutogatni hogy halkabban mert láthatóan hallgatóztak páran mellettünk.
- Utáld Ivettet halkabban mert a végen még azt hiszik hogy Virágról van szó.- suttogta oda nekem mielőtt népesebb helyre avagy az aulába érkeztünk.
- Igazad van de akkor is.
Miután vettem a büfében egy mentes vizet és Bogi vett egy forró csokit úgy gondoltuk ideje volt felvonulni a terembe.
- Nem kérsz tényleg?
- Nem fáj tőle a hasam.
- Mostanában mindenre ezt mondod.
- De ha tényleg nem vagyok jól a tejes cuccoktól akkor tényleg nem. Don't worry.- mondtam de láthatóan nem nyugodott meg tőle Bogi.
- Antai-Kelemen, Bartók milyen kedves hogy megtiszteltek minket.- mondta gúnyosan Kardos amikor beléptünk a terembe és mindkettőnknek bevésett kemény egy perc késést.
- Ha jól látom rá fér ezekre a jegyekre a javítás.- nézett végig a jegyeimen kegyetlenül.
- Pedig igen bőkezűen osztja Tanár Úr nekem a jegyeket.- mutattam rá hogy seggfej.
- Akkor felelhetsz is.- mondta dülledő érrel a homlokán és elkezdett kérdezni.
Az igazi túlélő: sosem fog igy megkedvelni :D
Rabszolgahajcsár: nem is célom
De ha ez az egyetlen öröme az életben hat legyen
Az igazi túlélő: de laza valaki :"D
- Pósa látom a telefon jobban szórakoztat mint az óra.- szólalt meg Kardos hirtelen. Ezt nem hiszem el hogy mindig észreveszi ha Marci telefonozik.- mit mondtam az előbb.
- Elképzelésem sincs.
- Röpdogozat!!!- üvöltött fel ezen mondát után Kardos.
Az irodalom után elég punnyadt hangulatba került az osztály és csak azt vártuk hogy haza lehessen menni így az osztályfőnöki óra sem igazan hozott minket lázba.
Viki: csá neked jó a ma?
Bree: mire?
Viki: meg kéne szervezni Cortez buliját
Bree: mikor akarod?
Viki: próba után?
Bree: felőlem
- Pont erről beszélek!- fakadt ki hirtelen Tölgyessy és fel kellett néznem a telefonomból.
- Nem figyelték órákon a szaktanárok ki vannak kelve magukból mert valaki a phalanx helyett falloszon nevet úgy hogy le se tud felelni, a másik telefonozik Kardos Tanár Úr óráján a harmadik plafonra ragaszt puskát... édes fiam hogy gondoltad hogy nem veszik észre hogy papir van a plafonra ragasztva meg azt se hogyha leesik?- nézett Ádámra.
- Még nem tanultuk a gravitációt.- adott szerinte értelmes választ Ádám.
- Ezen kívül mégis ki az aki jó ötletnek tartja a baseballozást az osztályteremben?- temette a fejét a kezei közé Tölgyessy.
- Határozottan tagadom, hogy ilyen nem történt.- jelentette ki Balu.
- Duplán tagadtál.- szólt közbe Bálint.
- Mert a macska is fel van mászva a fára és az se zavar senkit.
- Te mégis milyen bolygón élsz?- kérdezte Bálint Balutól hitetlenkedve.
- Érted mit mondok az a lényeg, nem? Ha igen akkor visszabújhatsz a könyvedbe.- intette le Balu Bálintot.
Azt hiszem itt lett Tölgyessynek elege belőlünk de hősiesen végigtűrte az osztályfőnöki órát.
- Bree te miért vagy még mindig itt?- kérdezte Cortez aki meglepődve látta hogy Viki mellett ácsorgok utolsó óra után. Valljuk be ez nem mindennapi látvány.
- Megígértem hogy próba után elmegyünk Douglasba sminkeket venni meg Yves Rocherbe sminklemosóért és ha már ott vagyunk...
- Oké, értem. Pláza. Nem kell tovább részletezni.- bólintott a bátyám es simán bevette az amúgy tök átlátszó indokunkat.
A próbájuk amúgy jól sikerült csomó számot már nagyon jól tudnak és viszonylag hamar megtanulják az újakat is. Kis szépséghibája volt a dolognak hogy pontban négykor Zsolti előszedte uzsonnáját a számot igy a középen abbahagyta szóval akkor volt egy kényszer szünet meg akkor is amikor Ricsinek írt Virág és nem bírta ki hogy ne válaszoljon de amúgy jól ment minden.
- Sziasztok!- köszöntem el vikivel együtt a srácoktól.
- Hova?
- Starbucks vagy valami ilyen jó lesz.
- Nem tudtam hogy kávézol.
- Ritkán szoktam mert felpörget de ha iszok akkor csak olyan feketén mint amilyen a lelkem.
- Na akkor helyszín időpont oké. Megvan hogy ki hozza a piát, kap tortát és díszítést meg én szervezem.- foglaltam össze az elmúlt két es fél óra történéseit.
- Aha. Az eseményt is megcsináltuk meghívom majd én az embereket.- mondta kisse túl lekesen de mivel már fáradt voltam ezért nem tulajdonítottam neki nagy jelentőséget. Biztos izgatott ő is.
- Oksi.- álltam fel az asztaltól.
- Akkor elég vagyok én adminnak.
- Felőlem.- rántottam meg a vállam.- Na mentem, öröm volt.
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro