- Hát... Jobban áll, mint gondoltam volna - vigyorodott el Minhyuk, miután már néhány csendes másodperce csak újra és újra végigmért engem a kihívó alsóneműben.

- Nem valami kényelmes - nevettem el magamat kínomban, miközben igyekeztem úgy igazítani merev férfiasságomat, hogy a lehető legkevésbé okozzon kellemetlenséget.

Azt gondoltam, hogy erre mondani fog még valamit, de ez nem így lett, alsó ajkát beharapva fogta meg csuklóimat, felállított az ágyról, hogy hátat fordíthassak neki. Lesütött szemekkel vártam, hogy tegyen valamit, őszintén szólva, nagyon ismeretlen volt nekem ez az egész, de... Valamilyen szinten még ingerelt is a szűk fehérnemű. Párom nem késlekedett tovább, combjaimat és fenekemet cirógatta ujjbegyeivel, majd lassan ölelt át hátulról, ágyékával egyenesen hátsómhoz dörgölőzve. Jólesően sóhajtott a fülembe, majd egész egyszerűen térdre kényszerített engem az ágyon.

Persze, egyértelmű volt, hogy most kíméletlenül a magáévá fog tenni, viszont... Részemről volt egy különös tényező. Azt éreztem, hogy most nem is akarom igazán, hisz fejben nem tudtam itt lenni, akaratom ellenére is a mai nap folyamán megismert férfin járt az eszem, ugyanakkor... Hyunwoo és a vele kapcsolatos piszkos fantáziám miatt mégiscsak felforrósodott a testem. A szexi öltözet, mely merevedésemnek hála még erotikusabb hatást keltett, pedig még egy okot adott arra, hogy beleéljem magam ebbe az együttlétbe.
Arcomat a lepedőnek nyomva csúsztattam szét térdelő pozícióban lévő lábaimat, így egészen felkínálva magam a szőke szépségnek, ahogy pedig hosszú ujjait és tenyerét besimította heréimen keresztül erekciómig, egy szemforgatással nyíltak szét ajkaim.

- Istenem... - sóhajtottam fel, ahogy újra megismételte ezt a mozdulatsort, de most sokkal lassabban, így kínozva engem még jobban.

- A csipke szorítása miatt még intenzívebbek az ingerek, nem igaz? - nevetett halkan, szabad kezével megpaskolva fenekemet, majd forró csókokkal követte végig az alsónemű vonalát.

- Ühüm... - nyüszítettem fel halkan, erőteljesen összerezdülve, mert valami kegyetlenül őrjítően masszírozta makkomat a vékony anyagon keresztül, hogy testem hevesen reagált rá.

Annyira hamar éreztem azt a bizonyos bizsergést, hogy szinte forgott velem a szoba, hagytam, hogy azt csináljon velem, amit akar. Egy ideig csak lágy puszikat adott a fehérnemű mentén kilátszó bőrömre, aztán combom közepéig lehúzta az egyetlen textilt, ami engem takart, így pedig akadálytalanul hozzáférhetett bejáratomhoz. Miután ujjaival igyekezett felkészíteni a behatolásra, nyelvével biztosította azt, hogy nyála gondoskodjon a síkosságról.

- Nem is mondom ki inkább, hogy mi jutott eszembe rólad, ahogy itt terpeszkedsz előttem, azt várva, hogy végre betegyem - kuncogott halkan, miközben már makkjával dörzsölte bejáratomat.

- Csak... Csináld - nyögtem fel halkan, görcsösen megmarkolva a lepedőt magam mellett, kivörösödött, égő arcom pedig továbbra is a matrachoz nyomódott.

Amikor először lefeküdtünk, akkor is ebben a pózban juttatott a fellegek közé, így... Már előre görcsbe rándult a gyomrom. Miután stabilan letérdelt mögém, egyetlen mozdulattal csúszott belém tövig, magas hangú nyögésre késztetve engem. Minhyuk is milyen édes volt, ahogy hangot adott élvezetének... Várt egy kicsit, hogy megszokhassam méretét, majd mély lökésekkel kezdett mozogni. Úgy tudattam volna vele szavakkal is, hogy mennyire jól esett minden egyes pillanat, amikor újra és újra teljes hosszával kitöltött, de... Egyre gyorsabb mozgása közben egyik kezével csípőmet szorította, másikkal viszont tarkómra fogva nyomta le fejemet még jobban az ágyhoz, így tehetetlenül, kéjes, túlságosan is hangos nyögéseimet többé-kevésbé visszafojtva hagytam, hogy szinte már a játékának használjon. Kicsit reménykedtem benne, hogy bele fog még férni egy pozícióváltás, hogy... Ráülhessek, de... Még csak alig lendültünk bele így, muszáj volt odanyúlnom férfiasságomhoz, különben már az előváladékommal eláztattam volna a szállodai ágyneműt.

- Megőrülök érted... - ziháltam, miközben már én is belemozdultam az utolsó néhány erőteljes lökésbe, amibe szinte már az ágy is belemozdult, összerándulva élveztem el.

A következő másodpercben nem csak azért éreztem magam mocskosnak, mert éppen a párom ondója folydogált ki belőlem, vagy mert én pedig a markomba élveztem, hanem mert... Miközben az előbbi dolgot közöltem Minhyukkal ebben az önkívületi állapotban... A fejemben éppen azt képzeltem el, hogy Hyunwoo fektet meg. Még alig tértem magamhoz az erős orgazmus után, már hálálkodtam magamban azért, hogy nem lehet olvasni mások gondolatait. Bele sem merek gondolni, hogy hogyan reagálna, ha megtudná a kis titkomat... Végtére is, nem tettem semmi komoly dolgot, egy kis ártatlan fantáziálgatáson kívül.

- Szeretlek - duruzsolta elvarázsoltan a fülembe, miután kimerülten dőlt rá hátamra. Én... Hirtelen fel sem tudtam fogni a szavait. Nem emlékeztem rá, hogy az együtt töltött öt hónap alatt mondott-e valaha ilyesmit nekem, de... Így most még jobban elszégyelltem magam. - Most kivételesen. - tette hozzá egy játékos vigyorral, mielőtt bármit is válaszolhattam volna neki, majd fel is tápászkodott rólam, ráérősen sétált be a fürdőszobába.

Valamelyest megnyugtatott, hogy nem pont ebben a bűnös pillanatomban készült vallomást tenni nekem, de aggasztó is volt egyben. Ha most kivételesen szeret, az azt jelenti, hogy máskor nem? Hát rendben van. Szótlanul fordultam a hátamra, mivel ekkorra mindegy volt már, hogy összekenem-e a lepedőt, nagy levegőket véve, kicsit szédelegve bámultam a baldachin tetejét. Hallottam, hogy Minhyuk zuhanyozni kezdett az izzasztó menet után, így volt időm rendesen kifújni magam. Meg hát... Néhány dolgot átértékeltem magamban. Már nem is éreztem akkora bűntudatot, amiért a buta ábrándozásomat hagytam felülkerekedni rajtam szex közben. A partnerem úgyis csak alkalomadtán, néha szeret engem...

Körülbelül öt perc után nyílt ki a fürdő ajtaja, így első teendőm az volt, hogy lehúztam a kissé összekoszolt alsóneműt combjaimról, majd lassan vánszorogtam be a párás helyiségbe. A ruhadarabot a mosdókagylóba hajítottam, majd rögtön beálltam a zuhany alá. Alaposan tisztálkodtam, el is tartott egy ideig, mire teljesen kényelmesen éreztem magam a bőrömben, majd belebújtam a puha szállodai köntösbe. Az én kis párocskám érzéketlen megszólalása után egy porcikámnak sem akarózott visszamenni a szobába, így elidőztem még a kihívó alsónemű kimosásával a csap alatt. Kiakasztottam száradni, majd egy felfedező útra indultam a fürdőszoba kellékes szekrényében. Az ott talált törlőronggyal a kezemben tértem vissza hálószobánkba, neki láttam a lepedő megtisztításának is. Teljesen érzelemmentes arccal ültem a folt mellett, körkörös mozdulatokkal törölgettem, miközben fel sem néztem az időközben pizsamába öltözött Minhyukra. Már megtanultam a leckét. Hiába történik meg közöttünk a legintimebb dolog, nem szabad beleélnem magam, akkor sem fogunk úgy viselkedni, mint egy rendes pár. Bár ha jobban belegondoltam, én sem éreztem szükségét ennek. Csak... Kielégültünk és ennyi.

- Most... Valami baj van? - kérdezett rá óvatosan, de közben csak a telefonját nyomkodta.

- Nincs semmi - válaszoltam szűkszavúan, majd miután meggyőződtem róla, hogy a hófehér lepedő már sehol sem ragad, a mosdókagylónál kimostam a rongyot.

Még mindig el voltak gyengülve a lábaim, szerettem volna csak ledőlni a helyemre, összebújni Minhyukkal, megnézni valami filmet, vagy csak hajnalig beszélgetni, csókolózni, de... Már rögtön az első vágyamtól elment a kedvem, ahogy ránéztem a frissen bevizezett területre a fekhelyem közepén. Egy halk szusszanás után, nem szólva semmit kerültem meg az ágyat, egyenesen a teraszra nyíló ajtó felé vettem az irányt, a köntöst jobban összehúztam magamon, ahogy megéreztem az enyhén hűvös esti szellőt. Ellépdeltem egészen a korlátig, felkönyökölve néztem a sötét, hullámzó óceánt, miközben a földszinti bárok felől kellemes zene, emberi nyüzsgés hallatszott fel. Elképesztően jól esett kiszellőztetni a fejem. Egy halvány mosollyal az arcomon álltam lábujjhegyre, hogy jobban láthassam a medencéknél önfeledten bulizó vendégeket, de... Megakadt a szemem valamin. Innen, a mi erkélyünkről egészen jól látható volt az alattunk lévő emelet két lakosztályának erkélye, az egyiken pedig egy ismerős férfialakot véltem felfedezni. Rögtön hevesebben kezdett dobogni a szívem, elmosolyodva könyököltem vissza a korlátra, ábrándosan figyeltem Hyunwoot, ahogy a mai vacsoránál látott szettjében támaszkodott, ugyanazt tette, amit én. Csak csodálta az éjszakát.

Ezekben a pillanatokban nagyon sok gondolat száguldott végig az agyamon. Hogyan történt egyáltalán, hogy ekkora vonzalmat éreztem valaki más iránt? És annak ellenére, hogy tudtam jól milyen undorító dolog más után sóvárogni egy párkapcsolatban, nem küzdöttem ellene? Sőt, inkább szokásommá vált győzködni magam, hogy nem is csinálok semmi elítélendőt. Jelenleg egy borzalmas embernek éreztem magam, aki nem is érdemli meg Minhyuk szeretetét, de aztán... Megint eszembe jutott, hogy amiket a kis szöszi mond nekem, az a sok-sok bántó dolog, úgy teszi, hogy fogalma sincs a titkos vágyaimról.
Nem is akartam tovább őrlődni magamban, egy dologban voltam csak biztos. Sodródni fogok az árral.

Addig levegőztem odakint, amíg Hyunwoo vissza nem tért a lakosztályába, egy halvány mosolyt erőltettem magamra, amikor Minhyuk-ah végre rám emelte tekintetét. Nem akartam mára semmilyen konfliktust, szóval próbáltam a lehető leghitelesebben megjátszani magam.

- Olyan kellemes az idő kint... Nagyon hangulatos - mondtam csak úgy valamit, miközben előkerestem pizsamámat, ezúttal alsónadrág nélkül bújtam bele, a fürdőből pedig hoztam egy száraz törölközőt, hogy magam alá teríthessem. Nagyon kényelmetlen lett volna nedves felületen aludni... A lámpák leoltása után heveredtem le a fekhelyemre.

- Idebújsz? - tette le telefonját az éjjeliszekrényre, karjait nyújtotta felém, mintha alsó ajkát is kibiggyesztette volna egy kicsit. Ilyen hosszú ismeretség után valószínűleg tudta jól, hogy amikor azt mondtam, nincs semmi bajom, az egy hazugság volt.

- Hmm, most nem. Nagyon meleg van - rúgtam le magamról a takarót, nagyokat szusszanva bámultam ki a fejemből.

Hányszor volt már ilyen, hogy visszautasítottuk a másik összebújásra való invitálást, de eddig egyszersem volt belőle sértődés, azonban most... Néha játékosan rá szokott ütni a fejem tetejére, ezen jót szoktunk nevetni, ezúttal viszont kicsit erősebb volt a szokásosnál, utána pedig valamit az orra alá motyogva fordított nekem hátat.

- Holnap remélem teljesül a vágyad, és az óceánt látod meg először - tettem hozzá enyhe gúnyossággal a hangomban, majd miután én is hátat fordítottam, igyekeztem elszundítani.

Nagyon bosszantott a tény, hogy még itt, az első közös nyaralásunkon sem tudunk békében nyugovóra térni... Reggel, amikor már viszonylag korán nyitogatni kezdtem szemeimet, sokkal szebbnek láttam a világot, szerencsére kialudtam a sérelmeket, egyszerűen csak... Nem éreztem semmit. Mivel egyértelmű volt számomra, hogy Minhyuk sokáig lustálkodni fog még, halkan, a lehető legnesztelenebbül választottam ki a mai szettemet, majd beosontam a fürdőszobába. A reggeli rutinom után picit hezitáltam ugyan, de... Elsőként a csipkés alsóneműt vettem fel magamra, első megállapításom az volt, hogy normál állapotban egészen kényelmesnek is mondható. Az ajkaimat összeszorítva néztem magam a tükörben, miután felvettem a farmernadrágomat, a csábító fehérnemű sokat sejtető szegélye pedig kilátszott. Izgultam, hogy mi lesz ebből, de... Igyekeztem minden félelmet magam mögött tudni. Felsőnek egy lenge pólót választottam, így az takarta a nadrágom szegélyét, abból a célból, hogy csak az láthassa, aki miatt felvettem ezt a szexi ruhadarabot. Vagyis Hyunwoo. Nem akartam annyira elidőzni, de ma különös figyelmet fordítottam a halvány sminkemre is, illetve a hajamat is gondosan megfésültem. Az ajtó előtt állva vettem még egy mélylevegőt, majd miután visszamentem a szobába, belebújtam cipőimbe, utoljára vetettem egy pillantást a mélyen alvó, halkan horkoló páromra, és már indultam is le a földszintre. Minden megtett lépésnél körbepillantottam, abban reménykedve, hogy valahol meglátom Őt, de mivel ez nem történt meg, utolsó esélyem a medencéknél volt. Az aulába érve jutott eszembe, hogy még csak rá sem néztem a telefonomra, hogy mennyi lehet az idő, így hirtelen fordultam egyet a tengelyem körül, hogy megnézzem a lépcső mellett lévő fali órán, akkor viszont éppen szembe találtam magam azzal, akit kerestem. Hyunwoo egy fehér rövidujjút viselt, ami tökéletesen rásimult mellkasára és bicepszére, ehhez egy farmer térnadrágot vett fel. Ma is elképesztően jóképű volt.

- Szép jó reggelt kívánok - nevetett rám halkan a teljesen üres folyosón, szélesen mosolyogva vártam, hogy közelebb érjen hozzám.

- Jó reggelt - biccentettem. Annyira bíztam abban, hogy ez a furcsa vonzalom nem csak egyoldalú...

- Ilyen korán ébren? Csak nem kávézni indultál? - támaszkodott neki a falnak, miközben azt éreztem, hogy le sem akarja venni rólam a szemeit. Zavaromban félrepillantva kuncogtam el magam.

- És reggelizni. Örülnék, ha nem kéne egyedül mennem - néztem fel rá, egyenesen szemeibe, nagyokat pislogva vártam válaszát, miközben gyengéden hozzáértem alkarjához, mutatóujjam hegyével végigcirógattam puha bőrét. Mintha... Hezitált volna. Vagy talán csak meglepődött az érintésem miatt? Nem tehettem róla, egyszerűen természetesen jött magától minden...

- Ez nem egészen reggelimeghívásnak hangzott - mosolyodott el egy kicsit megilletődötten, majd még közelebb húzódott hozzám. Megint úgy éreztem, hogy minden gátlás elhagyja a testemet, és... Még meg sem tettem, amire készültem, de már nagyon-nagyon rossznak éreztem magam.

- Akár... Más is lehetne - suttogtam sejtelmesen, egy pillanatra sem megszakítva a szemkontaktust ragadtam meg kezeit, a magasságkülönbségnek köszönhetően pedig alig kellett megmozdítanom azokat, hogy csípőm két oldalára irányítsam érintését.

Mivel Hyunwoo készségesen állta a történéseket, együttműködően, szavak nélkül fogott rám, ahová helyeztem kezeit, végül bátorkodtam ettől is tovább menni, csuklóinál fogva vezettem kézfejeit a lenge pólóm alá, kicsit hátrébb, így pedig irányításommal végigsimította azt a bizonyos csipkés szegélyt. Töretlenül figyeltem reakcióját, egy halk szusszanás után megnyalta kiszáradt ajkait, de meg sem mozdult, forró érintéséből viszont arra következtettem, hogy kezdett kimelegedni. Hát... Én is így voltam ezzel.

- Kihyun-ah... Neked van párod? - kérdezett rá egy torokköszörülés után, közben hüvelykujjával újra és újra megcirógatta derekamat a póló alatt. Ezt a kérdést már el is könyveltem egy félsikernek.

- Nincsen - hazudtam szép, melegséget árasztó sötétbarna szemeibe rezzenéstelen arccal, miközben szinte megremegtem gyengéd érintései miatt. Az egyébként hamis információt tudomásul vette, alsó ajkát egy pillanatra beharapva bólintott, majd egy hirtelen, eszméletlenül vonzó és férfias mozdulattal fogta össze hátul a felsőmet, hogy így elölről is felhúzódjon a textil a köldökömig.

- Te jó ég... - sóhajtott halkan, ahogy most már vizuálisan is megcsodálta a fekete csipkét.

Fogalmam sem volt, hogy mire készül, de a szemei szinte izzottak, mintha csak fel akart volna falni, de mielőtt bármi is történhetett volna, röviden megcsörrent a telefonja. A szemeit lehunyva vett egy mély levegőt, miközben teljesen elengedett, és hátralépett.

- Vacsora előtt egy órával, ugyanitt - mormolta halkan, majd intett, és elindult a lépcsőn visszafelé a lakosztályok felé.

Hogy mi? Nem is akartam hinni a füleimnek. Úgy éreztem, hogy a gyomrom liftezett egyet, a derekamon pedig szinte még mindig éreztem kezeit. A torkomban dobogott a szívem, megszeppenten néztem utána, amíg csak tudtam, majd szinte futólépésben indultam el az étterem felé, hogy reggelit vegyek. Csak hogy alibivel térhessek vissza, ha esetleg Minhyuk már ébren lesz. Amíg sorban álltam a kajáldában, újra és újra megborzongtam, közben pedig folyton leszidtam saját magam. Hazudtam neki, felkínáltam neki a testem... Végül is... Nem egy életre szóló kapcsolat kezdetéről van szó, hanem csak egy egyszeri alkalomról. Már csak azt kellett kitalálnom, hogy milyen ürüggyel fogok tudni meglépni egy órácskára a megbeszélt időpontban...