-Klaudia-
Épp csengetek fel a nővéremhez, nem tudja, hogy jövök, meg akarom lepni. Kivételesen nem szólt bele senki, csak be engedett. Furcsálva mentem fel és kopogtam be az ajtón. Senki nem nyitott ajtót, szóval be mentem. Be néztem Levente szobájába, de senki nem volt benn. Úgy látszik nincsenek itthon. Meg fordultam és menni akartam haza, de valaki megfogta a csuklóm. Hátra néztem és csak úgy lángolt az arcom és bizsergett ahol fogott. Bence full meztelenül állt előttem, férfiasságát csak egy sötétkék törölköző fedte.
-Te vagy a nagy szájú huga, ugye? - kérdezte fel húzott szemöldökkel
-I-igen.. - dadogtam és le szegeztem a fejem
-Talán valami baj van, hogy nem nézel rám? Más lányok már a karjaimba lennének. - itt tűnt el a zavartságom
-Ezt most fejezd be, hol a nővérem? - kérdeztem fel húzva magam és bele néztem furcsán csillogó szemeibe
-Elment a tesómmal, nem tudom, hogy mikor jönnek, de meg várhatnád. - közeledni kezdett felém én meg hátrálni, de bele ütköztem a kanapéba, szóval jobbra ki préseltem magam. Jött utánam és megint meg akadtam, most az asztalba amire fel rakott Bence. Hirtelen le fagytam, Bence ezt kihasználva közeledni kezdett felém. A kezemmel keresgélni kezdtem az asztalon és találtam is valamit. Fel emeltem oldalasan és hozzá vágtam. Egy teás kannát dobtam el, amiben volt tea és azt magunkra öntöttem. A szájával fejbe ütöttem Bencét. Fel üvöltött majd hátrálni kezdett és fogta a helyet ahol fájdalmat okoztam neki. Le ugrottam az asztalról.
-Nagyon fáj? - kérdeztem félve
-Rohadtul, örülj neki, hogy nem ütöttem vissza reflexból. - ordított rám - Most zuhanyoztam is, akkora egy.. - nem hagytam, hogy be fejezze, arcon vágtam és csöndbe maradt
-Ne merj engem szidni és hibáztazni meg végképp ne. Üllj le én meg hozok jeget. - rivaltam rá, ő meg az orra alatt duruzsolva le ült a kanapéra. Fogtam egy zacsit és a hűtőn lévő jég adagolóból raktam bele jeget. Oda mentem a duzzogóhoz és nyújtottam neki a jeget. Elvette és a halántékához nyomta, a fájdalomra fel is szisszent.
-Gyere, adok egy polót amíg a tied megszárad. - mondta semlegesen és ment a szobájához én meg követtem. Ki adott egy polót majd becsukta az ajtaját, gondolom ő is öltözik. Be mentem a fürdőbe és le cseréltem felsőmet. Meg éreztem Bence illatát, a polón és a fürdőbe. Vissza mentem a nappaliba, morgó a kanapén ült, szóval én is le ültem.
-Szörnyen szerencsétlen vagy. - szólalt meg egy kis csönd után cinikusan
-Most azt mondod, hogy az én hibám?! - kiáltottam rá
-Igen és ne üvölts, nem vagyok süket. - válaszolt flegmán. Türtőztettem magam, hogy ne öljem meg.
-Ha nem másztál volna rám, ez nem történik meg. - erre félre nézett és a padlót kezdte el tanulmányozni
-Az is a te hibád. - mondta halkan
-Mivan? Már, hogy lenne, meg minden az én hibám, hihetetlen vagy! - fakadtam ki és én is félre néztem. A könyökömet a karfának támasztottam és a tenyerembe helyeztem az államat. Ekkor hallotuk, hogy jön valaki. A tesóm és Levi ált lepődötten az ajtóba.
-Mi történt? - kérdezte félve Luca
-Ez egy hosszú történet. - válaszoltam, fél szemmel Bencét nézve. Ekkor jött egy férfi és egy nő. A fiúk aggódó tekintettel nézték őket.
-Fiúk itt mi történt? - kérdezte szigorúan a férfi
-Véletlenül levertem a teás kannát és a kiborult tea, elcsúsztam így a fejemet be ütöttem. - válaszolt mellőlem Bence. Csodálkozva néztem a fiúra, mire ő küldött felém egy kis sunyi fél mosolyt.
-Rendben, akkor Levente takarítsd fel, mert Gabriella majd csak este jön. Egy pár órára haza jöttünk addig csend legyen a lakásba! - szúrt le és be ment az egyik szobába
-Ezek a szüleitek? - kérdezte Luca
-Ja, Bence mosd fel amit ki öntöttél! - mondta Levente és le rugta a cipőjét
-Dehogy mosom fel! - kiáltott a tesójára
-Most mondtad, hogy te voltál, szóval fogd meg magad, de rohadt gyorsan és szájalás nélkül mosd fel! - szólt vissza ellent mondást nem tűrően míg az én tesóm le vette a cipőjét meg a dzsekijét
-Ne parancsolgass nekem, apa azt mondta, h.. - Levente oda ment és tarkón vágta az öccsét, majd valaki kijött a nappaliba
-Egy dolgot kértem és azt se tudjátok teljesíteni, tünnyetek el! - ordított ránk férfi
-De.. - a férfi le intette Bencét
-10 perc múlva senkit nem akarok látni a lakásba! - hátat fordított és elment. Míg Bence és Levente szemmel csatáztak addig, a nővérem és én be mentünk Levente szobájába. Luca ledobta a szatyrokat a kezéből és a böröndjéhez lépett, ki szedett egy polót és oda adta.
-Tessék vedd fel, a teás pólódat meg hozd ide és majd elmeséled, hogy mi történt. - bólintottam, ő meg kiment.
-Luca-
Gyors ki mentem mielőtt Levi bejön a szobába vagy megőli a tesóját. Meglepett, hogy Levi csöndbe állt az ajtóba Bence meg sehol. Oda mentem hozzá és közre fogtam az arcát.
-Minden rendben? - kérdeztem mosolyogva
-Ja, csak fel csesztek, azt se tudom, hogy hova kéne mennünk. - puffogott Levi és neki döntötte a fejét az ajtó félfának, mire át öleltem, a fejemet a mellkasának döntöttem. Levi a kezét a tarkómhoz rakta, ujjait bele vezette a hajamba és bele puszilt. Fel néztem rá nagy vigyorral és szájon pusziltam, mert lassan mehetünk, de Levinek ez nem volt elég és még vissza húzott a tarkómnál fogva egy csókba, ami elég hevesre sikeredett. Egy torok köszörülés zavarta ezt meg, amire hátra kaptam a fejem. Bence türelmetlenül álldogált míg a hugom döbbent arccal.
-Nos ha mindenki kész van, akkor mehetünk is. - szólalt meg Levi és kézen fogva ki siettünk a lakásból, mögöttünk a többiekkel. Úgy érzem ma még magyarázkodnom kell. Csöndbe mentünk az utcán.
-Ide menjünk be. - szólalt meg egyszerre Bence és Klau. Szóval be ültünk egy kávézóba. Levi mellettem és velünk szembe a tesóink.
-Szóval, ti együtt vagytok? - kérdezte a hugom, majd kevésbé finoman Bence is. Jó beszélgetésnek nézünk elébe.