El tudod képzelni azt az érzést? Azt az őrült érzést, amit akkor érzel, mikor megölsz valakit?

Igen, ez őrülten hangozhat, de ez az igazság. Fegyvert szegezni valaki fejéhez vagy mellkasához, netán közel tartani őket magadhoz, úgy, hogy a torkukhoz egy kést szorítasz. Boldoggá tesz.

Egy sikeres találat után feltöltődsz adrenalinnal, és nem tudod lemosni a vigyort az arcodról. A csöpögő vér érzése, és a fémes szaga. Az elégültség, a győzelem és az őrültség illata.

Ha karddal harcoltál, a legjobb érzés a harc után megnyalni a kardot, amin az ellenség vére van. A vér finom. Az átlagos emberek nem érezhetik ezt a boldogságot.

Vissza a gyilkoláshoz; ez egy nagyon kielégítő hobbi. Embereket ölsz, majd tudod, hogy a rendőrség már a seggedben van, fantasztikus érzés.

Nem te választod a fegyvert, az választ téged.

Amikor legelőször megfogsz egy kést vagy egy pisztolyt, az ujjaid bizseregni kezdenek. Onnantól kezdve tudod, hogy egy gyilkos vagy.

A halandóknak fogalmuk sincs arról, hogy a gyilkolászás vicces. Viszont, mikor valaki már ölt embert, a vér örökre a kezein ragad, soha a büdös életben nem fogja a nyomokat eltüntetni.

Ne feledd, nem születtél gyilkosnak, lassan válsz azzá.

De a legtöbb ember még mindig nem tudja, hogy ez milyen élvezetes dolog...

Soha nem fognak megérteni minket. S-O-H-A.

Ez a betegség még őrültebbé tesz...

Kerüld el a fegyvereket...