◘ Ritsuka Uenoyama ◘

  A barátnőid mutatták be a játékot, és rögtön arra gondoltál, hogy ezt ki kell próbálnod a barátoddal, Uenoyamaval. Szóval mielőtt felmentél volna hozzá, beugrottál a közeli kis botlba venni megvenni az édességet. Most pedig az ágyán ülve magyarázod neki a játék menetét. Idegesen tördeli az ujjait, még a hülye is észreveszi, hogy rohadtul nem akarja kipróbálni a dolgot, de nincs szíve nemet mondani neked.

  - Szóval... Csak el kell kezdenem ennem ezt a részét? - bök a a mázzal bevont részre, ami a szádból lóg ki. Mosolyogva bólintasz, ahogy közelebb húzódsz Uenoyamahoz, hogy ne kényelmesebben bírjatok játszani. Merev mozgással hajol oda hozzád és harap rá a pockyra. Szemeddel figyeled a száját, ami egyre közelebb kerül a tiedhez, ahogy apró harapással megeszi az édességet. Szíved gyorsabban ver, amint meleg leheletét megérzed arcodon. Még közelebb hajolsz hozzá, türelmetlenül várva, hogy az utolsó falatot, centit is eltüntesse köztetek, ám mielőtt megcsókolhatna, elkapja a fejét.

  Aztán felordít.

  - Mégis mi a fenét műveltek?! - ront be a szobájába nővére csapzottan, mivel most szálhatott ki a zuhany alól. Ideges, viszont amint meglátja a kezedben a pockys dobozt, és a szádban azt az a picinyke darabot, amit most gyorsan eltüntetsz, megérti a helyzetet. Lemondóan és lesajnálóan tekint testvérére, mielőtt megszólalna: - Megcsókoltad már anélkül, hogy elájultál volna?

  - És te túl tetted már magad, hogy Kaiji-san dobott?! - vág vissza indulatosan Uenoyama, mire mindketten veszekedni kezdenek, míg végül nővére egy párnát hozzá vágva becsapja maga mögött az ajtót.

  Szórakozottan és kíváncsian pillantasz barátodra, aki rád pillant, majd rögtön elkapja a fejét és arca ismét paradicsom vörös lesz. Megköszörüli a torkát, miközben zavartan elmotyog egy bocsit.

  - Nem kell ezt játszanunk - mosolyogsz rá kedvesen, ahogy félre teszed az édességet. - Főleg, hogyha így zavarba bírlak hozni - incselkedsz tovább, és mielőtt bármit is reagálhatna, megcsókolod. Uenoyama száján egy sóhaj szökik ki, teste teljesen ledermed, mégis felforr minden porcikája. Elhajolsz tőle, pimasz mosoly ott húzódik az arcodon, barátodnak pedig teljesen elállítod a szavát. És végre lenne annyi bátorsága, hogy visszahúzzon és egy sokkal mélyebb csókba invitáljon, hogyha nővére nem rontana be ismét a szobájába.

  - Védekezzél, hülye gyerek! Nem akarok még nagynéni lenni! - vág hozzá egy óvszeres dobozt, és mint aki jól végezte a dolgát, magatokra hagy ismét.

  De ez alkalommal Uenoyama teljesen megsemmisülve dől le az ágyra, azért fohászkodva, hogy valaki végezzen vele.

◘ Mafuyu Sato ◘

  A szobájába ülve város, hogy befejezze a háziját. Pockyot majszolsz és a kutyusával, Kedamaval játszol, néha-néha pedig küldesz egy képet róla Ue-nek, hogy idegesítsd a fiút. Egészen addig, amíg barátod leül melléd a földre mondván, hogy egy kis szünetet tart. Válladra hajtja a fejedet, mire fürtje közé túrsz.

  - Kérsz? - kínálod meg az édességgel, amivel felkelted az érdeklődését. Kiveszel egy pockyt, azonban Mafuyu rendesen meglep. Arra az édességre harap rá, ami szádból lóg ki. Elakad a lélegzettel figyeled, amint lassan enni kezd, egyre közelebb kerülve hozzád. Barátod arca vészesen közel van hozzád, szíved őrült tempóban ver, ajkaitokat pár centiméter választja el, amitől összeszorítod a szemedet.

  Várod, hogy megcsókoljon, de semmit sem érzel. Sem a csókot, sem Mafuyu közelségét.

  - Finom volt - szólal meg, mire kinyitod a szemedet és azt látod, hogy barátod egy másik pockyt eszik, miközben mosolyog. Telejsen jól szórakozik azon, hogy húzhatja az agyadat.

  - Miért csináltad ezt? - biggyeszted le ajkadat csalódottan.

  - Mégis mit?

  - Miért nem csókoltál meg?

  - Meg kellett volna? - vonja fel a szemöldökét, amivel végképp elvágta nálad a szálat és dühödben és zavarodban inkább a telefonod nyomkodásába merülsz. Érzed magadon Mafuyu tekintetét, pár perccel hallod, hogy szólongat, míg végül az oldaladat kezdi el bökdösni, mire dühösen felkapod a fejedet. - Mit akarsz?

  Viszont válaszul csak egy édes, bocsánatkérő csókot kapsz, amitől teljesen elolvadsz.

  Így csattant el az első csókotok Mafuyuval.

◘ Haruki Nakayama ◘

  Ölébe ülve játszadozol a hajával, miközben próbálod megfűzni arról, hogy csináljatok valamit, mert már meguntad a film nézést. A pocky pedig pont kapóra jön, mivel némi nyüstölés után ráveszed barátodat, hogy játszatok.

  - És mit kap a győztes? - kérdezi, ahogy hajába túr, mire csípőből rávágod a választ:

  - A vesztes teljesíti a kérését. - És azzal a szádba rakod az édességet. Haruki zavart mosollyal az arcán néz rád, mielőtt megfogná arcodat és ráharapna a pocky másik végére. Barátod szemével figyeli a fogyatkozó édességet, orrodat csiklandozza kölnie illata, amitől mint a legelső alkalomnál, most is pillangók ébrednek a gyomrodban. Remegő kezekkel markolod a pulcsiját, szíved egyre őrültebb tempóban ver, aztán elolvadsz. Ajkai lágyak, gyengéden érinti a tiedet, a kellemes érzéstől pedig a lélegzeted is elakad. Haruki kezei hamar hajadba vándorolnak, hogy finoman masszírozzák tarkódat és közelebb vonjanak. Testedet elönti a forróság, megfeledkezel az édességről, átadod magad az intenzív érzésnek. Ám mielőtt elmélyülhetne még jobban a csók, Haruki hirtelen megszakítja azt és vigyorogva néz rád:

  - Ez azt jelenti, hogy nyertem? - kérdezi, ami csak egy perc után jut el csak a tudattodig, mivel a csóktól még mindig el vagy kábulva. 

  - Mi? - nyögöd ki, mert ezt a szót találod a legértelmesebbnek az adott helyzetben. Aztán hamar elpárolog a szenvedélyed, kitisztul a fejed és kissé mérgesen nézek barátodra, aki ünnepi mosollyal vigyorog rád. - Mégis mit szeretnél? Mit csináljak?

  - Csinálj egy adag pattogatott kukoricát, mert meg szeretném nézni ezt a filmet? - emeli fel a DVD-t, mire hitetlenkedve nézel rá.

  - Haruki, ne csináld ezt! Elegem van a filmekből!

  - Igen, viszont a vesztes teljesíti a győztes kérését. És én ezt kérem - magyarázza, és láthatóan semmi esetre sem fog megváltozni a véleménye. Így feladva és mérgesen mész ki a konyhába elkészíteni a popcornt. Szidva Harukit, amiért ilyen ügyesen kijátszott téged, viszont azt nem sejted, hogy amint elhagytad a nappalit egy párnába üvölti bele a frusztráltságát.

◘ Akihiko Kaji ◘

  Csendben figyeled, miközben Akihiko a hegedűjén játszik, teljesen elmélyül a zenébe, ilyenkor mindig kizárja a világot. Szenvedély lengi körbe, amivel újra és újra képes elcsavarni a fejedet, hogy jobban belé szeress. Nem bírod levenni róla a szemedet, amivel kirántod a transzából, és felvont szemöldökkel fordul feléd.

  - Ne is figyelj rám - mosolyogsz rá kedvesen, mialatt egy pockyt nassolva megtámasztod az álladat tenyereden. Viszont barátod úgy gondolta, hogy ideje lenne egy kis szünetet tartani, így félre rakja hegedűjét és leül melléd a kanapéra. Megkínálod az édességgel, amiből el is fogad egyet, de azzal nem számolt, hogy amint a szájába teszed, ráharapsz a pocky másik végére. Megszerette volna kérdezni, hogy mégis mi a fenét csinálsz, azonban a csintalan fény a szemedben és az egyre közeledő ajkaid ezt a kérdést elnyomják benne. Azonban az utolsó falatnál elhajolsz tőle, hogy bosszantsad.

  - Amit az előbb játszottál... - Nem bírod befejezni a mondatodat, mivel Akihiko a következő pillanatban a tarkódnál fogva húz vissza és csókol meg. A csók egyáltalán nem olyan ártatlan, mint amilyen a heccelésed indult, barátod azzal a szenvedéllyel fűti fel, ami nem rég a hegedülés vette körbe. És ennek egyáltalán nem is tudsz ellen állni, elgyengülve karolod át nyakát, hagyod, hogy végig döntsön a kanapén. Kezei pedig hamar a pólód alá siklik, mire elszakadsz tőle. - Mégis mit tervezel, mit csinálsz? - kérdezed szigorúan, holott csak a vicc kedvéért állítottad meg. Akihiko mosollyal az arcán közelebb hajol hozzád, egyenesen a szemedbe néz, éreztetve veled azt, hogy egy nyitott könyv vagy a számára, miközben gyengéd köröket rajzol a hasadra.

  - Csak folytatom azt, amit te elkezdtél - válaszolja, mielőtt megcsókolna és a pockyt félre rakja a kezedből, hogy legközelebb is tudjatok vele játszani.