still_pinklight kérésére.
Ez se lett a leghoszabb, de nagyon lusta vagyok gondolkodni, ezért remélem tetszeni fog.

Victorral épp a két hetes nászutunkat töltöttük, úticélként Mallorkát választottuk és annak környékét. A harmadik napot is még az eldugott szálláson  töltöttük.
A nap nagyrészében kint voltunk a privát strandon napozni, grillezni, fürödni nameg elkészítetni egy fotóssal a kötelező, jólmegszokott homokbanülős, a vízben csókolózó szerelmespáros, jeggyűrűs képeket.
Az estét már viszont valami ócska romantikus drámával töltöttük el, amit Vitya hamar meg is únt és az arcomat, a nyakamat vslamint a vállamat kezdte belepni mézédes csókokkal.
A kellemes érzés miatt lehunytam a szemem és vissza emlékeztem, hogy hogyan is jutottunk el idáig.

Vityaval 5 éve találkoztunk  egy korcsolya balesetemnek hála.
Eredetileg Magyarországon  éltem, de miután elkezdtem korcsolyázni és 17 évesen lázadni kezdtem eljöttem onnan és ilyen "ott alszom ahova a szél visz" elven elkezdtem Európát bejárni, mindenhol  alkalmi munkákból tartottam el magam. Kisebb hotelekben szálltammeg, míg éttermekben, bárokban dolgoztam 2-3 hónapot korcsolyázás mellett, gyakran jelentkeztem kisebb versenyekre, és ha csekket is lehetett nyerni szerencsém volt, mert ha azt sikerült elnyernem kicsit munka terén lazábbra vehettem a gyeplőt.
Három évnek kellett eltelnie ahhoz, hogy végre nagyobb versenyekre is merjek jelentkezni.

Az egyik ilyen verseny miatt kötöttem ki Novoszibirszkben, Oroszország harmadik legnépszerűbb városában.
Két hetem volt a versenyig, így amint becsekkoltam a szállodába már taxival mentem is az egyik legközelebb lévő koripályához. Az első hétben és az utána következő egy két napban semmi probléma nem volt, a verseny előtt kb négy nappal kezdett el fájni a bal bokám.
Verseny előtti nap pihentem, remélve, hogy megszűnik a bal bokámban a fájdalom, reggel már nem éreztem a bokámban a kellemetlen fájdalmat így vidáman mentem el tusolni, reggelizni, majd a melegítő alá felvettem a versenyre szánt ruhát majd elkészítettem magamnak egy gyors frizurát és már taxiztam is a kijelölt csarnokhoz.

Melegítésnél és nyújtásnál egyre idegesebb lettem, de próbálkoztam elterelni a figyelmem, így kezdtem el megfigyelni a többi versenyzőt.
Mikor átnéztem a vállam fölött, akkor pillantottam meg a férfi versenyzőket, de a szemem egyből kiszúrta a platina hajkorona és a gazdája, nem kellett  gondolkodnom, hogy ki lehet ő, hisz egyből felismerten, ő Victor Nikiforov.
Régebben mindent megadtam volna, hogy találkozhassak vele és ha csak pár szót is, de beszélhessek vele.
Abban mindigis hittem, hogy találkozhatok vele, de már jó ideje lemondtam arról, hogy beszéljek vele.

A korcsolyázó stíröléséből a hangos bemondó hangja rántott vissza miszerint az előttem lévő lány mehet fel  a jégre.

Mikor én következtem gyomorgörcsel siklottam fel a jégre, féltem, hogy rontok és leégek előtte.
Talán a program felénél jártam, mikor Lutz-ot ugrottam, de a bokám a túlerőltetés miatt begörcsölt így elestem, ezzel viszont nem lett volna semmi baj, ha nem olyan szerencsétlenül esek. Oldalfekvésbe érkeztem, de mikor megpróbáltam felnyomni magam a  szemem megakadt a lábamnál amin egy vágás  és a véres jégen, a vér látványától szinte azzonnal szédülni kezdtem miközben egy kisebb pánikroham jött rám. A látásom homályos volt, de még így is láttam, hogy valaki egy fekete, csillogó ruha volt rajta. Besiklott elém és letérdelt, a végtagjaim a pánik miatt hiába voltak görcsben, ő az arcom a vállához nyomta,  egyik kezével  szorosan fogott míg a  másikkal a fejem simogatta.  Mikor elengedtem az izmaim, átvezettem a karjai alatt a sajátjaim és bele kapaszkodtam a vállába. Észre se vettem mikor jöttek fel, csak arra kaptam fel a fejem mikor  sebösszehúzóval elkezdték ideiglenesen összehúzni a sebem, a fájdalom miatt csak egy keserves nyöszörgés hagyta el a szám, mire csak vissza fordította a fejem az a illető  aki elsőnek hozzám sietett. Szemeim elkerekedtek ahogy megláttam a gyönyörű íriszeket, a platina szürke hajat, ahogy realizáltam, hogy a bálványom térdel előttem vissza temettem a fejem a vállába és hozzá bújtam, hiába  feküdtem a jégen a testemet még így is kellemes melegség árasztotta el.

-Nincs semmi baj, Dorogoy. Ne figyelj arra, hogy mit csinálnak. Nem lesz semmi baj.-  suttogta miközben újra simogatni kezdte a fejem, én csak aprókat bólintottam miközben magamba szippantottam leginkább az orosz mályvavirágra hasonlító illatát.

Percek elteltével már az öltözőben ültem egyedül a mentősöket várva mert mivel a versenyt szüneteltetik Victor elrohant valahova.
Két perc telhetett el mikor nyílt az ajtó őt pillantottam meg, laposakat pislogva néztem fel rá míg a rámterített plédet összébb húztam. Odajött hozzám majd a kezembe nyomott egy pohár forrócsokit  és az ölemberakott egy szendvicset majd legugolt elém.

-Hogyan érzed magad?-

-Rettenetesen fáj és gyengének érzem magam, hiába nem vesztettem sok vért.-

-Nem lesz semmi baj, mindjárt jönnek a mentősök, bevisznek, összevarják a sebet, pár hét pihenés és jobban leszel.-

-De így nem tudok dolgozni és így a szállást se tudom fizetni.-

-Emiatt ne fájjon a fejed,  elviszlek Szentpétervárra hozzám és amíg ott vagy segítek. Amúgyse hagynálak itt szívesen.-

-De-

-Nincs semmi de. Segíteni szeretnék.-

Végül nem szálltam vele vitába, míg meg nem érkeztek a mentősök beszélgettünk, rendesen bemutatkoztunk a másiknak és telefonszámot cseréltünk.

Végül minden úgy  lett ahogy azt mondta, még aznap elment a szállodába, és mindenem átvitte Szentpétervárra magához, másnap a korházból is felvett  és elvitt a lakásához.
A nála töltött idő felért egy álommal, szinte mindig igyekezett a kedvembenjárni, videójátékoztunk, leültünk  filmet nézni, miután lábra álltam sokat jártunk el sétálni várost nézni, egy barátja által még munkát is kaptam egy neves étteremben mint pincér.
Volt olyan is, hogy egy-egy filmnél egymás karjaiban aludtunk el vagy épp random puszikat kaptunk a másiktól, úgy viselkedtünk mint egy pár, csak a csókok és a szex hiányzott a képből.

Victorral végül egy idő után randizni kezdtünk utána pedig kérésére végleg beköltöztem hozzá és most petig már a nászútunkat töltjük.

Az emlékekre lágyan elmosolyodtam mire a férfi csak megcsókolt, az ágy végéhez ment  és a lábamon a nagy heget kezdte el csókolgatni mire én elkuncogtam magam.

-Na mi ilyen vicces, Moya lyubov'?-  nézett rám lágyan miközben újra  az arcomhoz hajolt miközben az egyik kezét a combomhoz vezette.

-Csak viccesnek tartom, hogy ez a baleset kellett ahhoz, hogy most férj és feleség legyünk.- nevettem el magam míg az egyik kezem az arcára tettem.

-Én jobban örültem volna, ha nem kell hozzá, de ez így alakult. Ezzel a heggel is gyönyörű vagy és ugyanúgy szeretlek vele.- nyomott egy puszit a számra.

-Én is  úgy szeretlek.- néztem könnyezve a szemébe mire ő megcsókolt és az eddig a combomon pihenő kezét átvezette a fehérneműmhöz majd azon át kezdte el cirógatni a nőiességem.

Egy kicsit eltoltam magamtól majd elpirulva a szemébe néztem.

-Victor...-

-Mi lenne ha bele kezdenénk a baba projektbe?- nézett mélyen a szemembe miközben egy pillanatra se hagyta pihenni az újjait.

-Dehát tudod jól, hogy nekem nem- itt félbe szakított egy csókkal majd pár miliméterre elhajolt.

-De attól még próbálkozni lehet.- erre nem szóltam semmit csak a tarkójánál visszahúztam és megcsókoltam amit csak egy hümmögéssel díjezott.

Huh, hát remélem tetszett, nem terveztem ilyen hosszúra, és a vége miatt bocsánat, tudom hogy nem lett valami jó, de nekem ez nem annyira megy még.😅