FONTOS! A BSD továbbra sincs a kérhető animék között, csak a lelki világom nincs a toppon, így úgy éreztem, hogy muszály valahogy kiírnom magamból ami szétmarcangol bellülről.
Reader élete, mentalítása valamint lelki problémái leginkább engem tükröznek.

❗️FIGYELMEZTETÉS❗️
A rész káros dolgokat tartalmaz depresszió, alkohol, gyógyszerek, drogok és öngyilkosság.

A nevem (T/N), 17 éves vagyok és Yokohamaban élek, vagyis az élek szó erős szó inkább csak töltöm a napjaim.  Elmondhatom magamról, hogy nagyrészt az utca nevelt, hiszen elég gyakran lógtam ki suliból és otthonról.  Apámmal és az egyik testvérével élek együtt, mióta az a korcs akit más anyának hív elhagyott.
Amiatt a nő miatt nagyon rossz kapcsolatot ápolok a női rokonaimmal, képtelen vagyok velük meglenni, nem sikerül valami egyből leüvöltik a fejem, rendszeres szidást kapok amiért nem vagyok olyan amilyen ők  akarják, hogy legyek.
Az ilyenek miatt  léptem le a leggyakrabban otthonról. Az egyik teherhajó dokhoz közeli  Hostess bárban dolgoztam, és egy a bárhoz közeli olcsó apartmanban béreltem egy szobát magamnak ha nem akarnák haza menni.

Félre értés ne essék, hostessként nem az a feladatom, hogy lefeküdjek a kuncsaftokkal, viszont fizetett randikon részt veszek.
Főként az a feladatom, hogy cigarettát gyújtsak, italt töltsek, flörtöljek és karaokézzak a vendégekkel szórakoztatásukra, gyakran minden éjszaka együtt italozok a vendégekkel. Az alkalmak döntő többségében ők hívtak meg alkoholmentes (narancslé, gyömbérsör), és így a vendég megvásárolta az osztatlan figyelmemet az elkövetkezendő 30–45 percre.

De mikor már azt hittem, hogy az  életem sosem jön helyre, de belépett Ő az egyik éjszaka a bárba.

Épp félig meddig a pulton fetrengtem miközben egy kehely fagyit  ettem a lehető legkúltúráltabb módon.

-Jól áll a vörös-fekete ombre haj, de el fogsz hízni (N)...- nézett rám Hailey miközben felült mellém a bárszékre.

-Ez a legutolsó dolog ami ma érdekel...- néztem szőke lányra.

-Huh, valaki megint ballábbal kelt fel.- kuncogott  fel majd elvette előlem a kelyhet és oda csúsztatta a csaposnak, mire én csak morcosan néztem felé.

Percek teltek el  mikor az ajtó nyílt és egy magas, barna hajú srác lépett be az ajtón mellette egy alacsony morcos  vörös hajú fiú aki velem lehetett  egy idős. Az utóbbin talán több ideig tartottam ott a tekintetem mint kellett volna, hisz arra lettem figyelmes, hogy Hailey egy önelégült mosollyal lengeti előttem a kezét.

-Na végre, hogy figyelsz. Főni szerint  ők fontos  vendégek szóval mi kapjuk őket. Tiéd a morci törpe, durcázzatok együtt.- ezzel elindult a magasabbik felé, míg én elhúztam a szám, máig nem értem mit eszik a zsiráfokon, de végül nagyot sóhajtva a kezembe vettem egyet a legjobb boraink közül és végül én is megindultam a sarok asztal felé, ahol a barátnőm már oldalasan a colos ölében ült.

Ezután az este után a vörös visszajáró vendég lett, mindig engem kért az asztalához vagy a privát helyiségbe, sosem tett semmi olyat amivel kényelmetlen helyzetbe hozott volna csupán csak beszélgetni akart.
Ahogy telt az idő munkán kívül is egyre gyakrabban futottam össze vele vagy csak szimplán fizetett egy randiért és elmotorozgattunk Yakohama területén.

Boldog voltam, amiért találkozhattam valakivel aki megért és nyugodtan leereszthetem a falaim, de minden jó mögött van valami rossz és sötét.

Otthon kezdtek egyre jobban elfajulni a dolgok ami végül teljesen összetört, anyámmal végleg összevesztem, apum testvérével megromlott a kapcsolatom így heti szinten vesztünk össze amikor részegen esett haza.

Ez vezetett  a mostani  veszekedésünkhöz is aminek az lett a vége, hogy csúnya dolgokat vágtunk egymás fejéhez és én ezután leléptem otthonról. Fejem  zsongott a kimondott szavaktól, szinte hallottam ahogy a lelkem összeroppan.
Utam végül az egyik panellakáshoz  vezetett ahova Chuuyaval mindig mentünk, a háztömbhöz érve a tetőterére másztam tűz létrát használva, ott leültem és a zsebemben kotorászva elővettem egy kis tégelyt amiben gyógyszer és drog tabletták voltak vegyesen, valamint a telefonomat is elő halásztam. A zárat feloldva egyből a vörössel folytatott, félbehagyott beszélgetésünk fogadott, keserűen elmosolyodva írtam meg neki, hogy hálás vagyok amiért megmutatta, hogy milyen is boldognak lenni, és milyen egy megbízható társ. Az utolsó mondatnál kicsordult  a könnyem: -"A szokásos helyünkön megtalálsz, de addigra már lehet késő lesz,  meglehet arra már a lelkem már rég távoljár. Szeretném ha ezt az egy szót megjegyeznéd: SZERETLEK!"- végül fájdalmas tekintettel elküldtem neki az üzenetet.
Fél percbe se telt, de a telefonom vad rezgésbe kezdett miszerint hív valaki és pillanatok alatt a vörös neve jelent meg a képernyőmön.
A tégely tartalmának egy részét a kezembe burítottam, majd a lehető legtöbbet lenyeltem, elfeküdtem  és a csillagokat kezdtem el bámulni.
Percek alatt kezdtek elernyedni az izmaim és nyugodtság járta át az egész testem, a szememet lehunyva kezdett lassan tompulni a város nyüzsgő hangja, de azt még így is tisztán hallottam, hogy egy helikopter szállt le a tetőn, és  azt, hogy az eddigi boldogságom oka, a nevemet üvölti torta szakadtából, miközben több ember bakancsának a hangját hallom közeledni. Viszont csak egy valakinek az érintését éreztem magamon miközben a fejem az ölébe  fekteti, orromba egyből belekúszott a büdös szivar és a bor megtéveszthetetlen aromájának az illata mire egy alíg látható mosoly kúszik az arcomra és kinyitom a szemem, hogy mégegyszer had láthassam a hibátlan arcát és az óceánra hasonlító szemeit amik most tömény fájdalmat sugároztak.

-(N)...-

-Hát eljöttél...-

-Persze, hogy eljöttem te világi idióta!-

A kezemet megpróváltam megemelni de mivel már nem éreztem így Chuuya maga emelte az arcához a kaezem és csókolt bele, majd az arcára simította.

-Nem akarom, hogy meghalj. - nézett rám keserűen.

-Sajnálom.- végül csak egy kedves mosolyra húztam a szám. -Remélem találsz még valakit aki mellett teljes életet élhetsz. Szeretlek.-

Ő csak bekönnyezett jobban, a kezem elvette az arcától, majd rászorított és összekulcsolta az ujjainkat, végül lejjebb hajolva életem első és egyben utolsó csókját is elvette tőlem amit csak erőtlenül viszonoztam  miközben kicsordultak a könnyeim.

-Ígérem te leszel az első és utolsó nő aki mellett kitartok addíg amíg a halál az én lelkem is elragadja. Én is szeretlek és továbbra is foglak.- végül csak magához ölelte az immáron elgyengült testem.

Szemeimből folytak le a könnyek és hagytam, hogy a fejem  a mellkasának dőljön miközben a szemeim végleg lecsukódtak. Megnyugtatott az illata és a teste melege, nem féltem átadni magam a halálnak, bíztam benne, hogy a sorstól mindketten kapunk egy új esélyt amiben tényleg boldogan öregedhetünt meg a másik mellett.