Egy hűvös szeptemberi nap, megállt egy busz. Először Daichi szállt le. Utána Asahi  majd Suga, Nishinoya, Tanaka, Tsukishima, Yamaguchi, Hinata, Kageyama és végül Takeda sensei és Ukai edző.
Tokióba jöttek hogy megmérkőzzenek a Nekoma  ellen.
Lepakoltak, átöltöztek majd bementek a nagy terembe.

Szurkolók ezrei ülték körül a pályát. A Nekoma csapata már a pályán volt. Az emberek heves kiáltozásba kezdtek amikor meglátták a fekete mezes csapatot.
Mindkét csapat felállált a helyére, a két kapitány kezet fogott egymással, majd elkezdődött az első forduló.

------

Az állás 13-15 a Nekoma javára. Hinata a Karasuno 10-se szervál. Beleüt és a labda nekiszállt a hálónak.
Hinata arca lefagyott. Kageyama pedig leüvöltötte ahogy azt szokta.
-Hinata te szerencsétlen!
-Hey, hey nyugalom! - csitította őket Tanaka.
A Nekoma csak nevetve nézte a történteket.

Kuroo szervál. Nekifut és beleüt a labdába, ami átszáll a túloldalra de Asahi kezére esik, így megakadályozva a labda leesését.
Kageyama felütolötte és Hinata egy erős ütéssel a túloldalra száműzte a labdát.
De az nem a földre hanem Kuroo arcába esett.

A teremben az emberek lesokkolódtak. Kuroo orra vére megeredt. A Nekoma menedzsere elkisérte Kuroot a gyengélkedőre.

-----

A csapatok addig szünetet tartottak.
Tsukishima elment a mellékhelység felé.
Szemben Kurooval találkozott akinek az orrába zsebkendő volt beletömve.
-Tsukki! Hát te? Csak nem értem aggodtál? -  Kuroo arcán perverz mosoly ült ki.
-Persze! Téged akartalak megnezni minden rendben van-e veled. - Kuroo meglepetten nézett a szemüveges srácra. Majd az orrában lévő zsebkendő egyre pirosabb lett.
-Hé! Csak vicceltem, baka! Mellesleg megint vérzel! Visszakéne menned! - tolta fenntebb szemüvegét.
-Ügye elkisérsz?
-Na ne nevettes! - nézett rá mogorván.
-Na gyere! - fogta meg a csuklóját és elkezdett futni a gyengélkedő felé.
-De te is tudod hogy hol van akkor én minek kellek? Eressz el! - Tsukki ketdett ideges lenni. De a feje pirosabb lett, mint ahogy a zsebkendő is ami még mindig Kuroo orrából lógott ki.

Beértek és az orvos ellátta Kuroo orrát, azaz látta volna ha az el nem kezd újból vérezni.
Tsukki még mindig ott állt, mivel Kuroo nem engette hogy elmenjen.
-Ezt nem értem! Nem akar elállni a vérzés! Pedig az előbb sikerült. Amikor kimentél mit csináltál hogy megint vérezni kezdett?
-Összefutottam Tsukkival és elkezdett vérezni majd elkisért ide mert látta hogy újból megeredt.-mosolyodott el halványan.
-Ez nem igaz. - ő ráncigált ide.
-Értem! Tsukishima! Kimennél egy kicsit? Majd szólok ha gyere vissza.-mondta neki a menedzser.
-Oké! - kiment Tsukki, és Kuroo orra vérzése egy idő után elállni.
-Ez érdekes, elállt! Gyere be! - szólt neki, és Tsukki visszajott a szobába.
Kuroo orrában lévő fehér zsepi piros lett megint.
A szőke arca elvörösödött amikor látta a pirusoló zsepit. Rájött hogy a vérzés ő okozza. De erre nem csak ő jött rá.
A menedzser is, aki csak szó nélkül kiment.

Kuroo felállt és odament Tsukishimához.
-Mit tettél velem? Meg akarsz ölni? - játszotta a halálát. - Még az összes vérem kifolyasztod a kinézeteddel.
Mindketten egyre vörösebbek lettek.
A hely kezdett megszűnni köztünk. Arcuk vészesen közelített egymáshoz, majd összefortak és csók csattant el köztük...

Amikor szétváltak Tsukki csak némán a földet kémlelte, Kuroo pedig mosolygott.
-Szeretlek, Tsukishima!
-É-én..... én is szeretlek....... Baaaka!

Sziasztok! Ez is egy kitalált kis story lenne. Nyugodtan kérjétek történeteket. Puszi! 😘