Mindig is jóban voltatok Asanoval. De ez megváltozott azóta. Úgy értem még mindig barátok vagytok, de ő folyamatosan úgy viselkedik, mint egy felfújt hólyag. Azóta, hogy megtudta neked ez több mint barátság mindig jön a hülye poénjaival és egója csak egyre nő. Persze ebbe neked még beleszólásod se volt, mivel egy "barátnőd" fecsegte ki a kis titkodat, és egy héten belül már mindenki tudott róla, köztük maga Asano is. Amikor megkérdezte, hogy igaz-e te csak megvontad a vállad és megkérdezted: "És ha igen?". Persze legbelül nem voltál ilyen nyugodt, tomboltál amiatt mert megtudta, elárultnak érezted magad a barátnőd miatt, és csalódott voltál mert búcsút inthetsz annak is ami eddig volt Asano és közted (és most nem egy falra gondolok, hanem a barátságotokra). De meglepődésedre a barátságotok megmaradt, csak Asano azóta is piszkál. Eleged van belőle, már majdnem egy éve viseled el, de most már betelt a pohár. Tegnap este kieszeltél egy tervet, és ha minden jól megy megoldódik a probléma. A terved pedig nem más, minthogy féltékennyé teszed.

Egy osztályba jársz Asanoval, ez azt jelenti, hogy a legjobbak között vagy. Itt állandó a verseny és mindig teljesítened kell, de ma nem tudtál egy szót sem felfogni a hallottakból. Asano is megkérdezte, hogy jól vagy-e, de te csak bólintottál egyet, majd úgy tettél, mintha a füzetedbe mélyednél. Ennek az oka, hogy a délutánt tervezted, mert akkor kezdődik a terved.

---Órák után---
Te voltál az utolsó aki kiment a teremből, és most is lassan sétáltál a folyosón. Lehet a terved mégsem olyan jó, mint amilyennek hajnal 3-kor tűnt. Na jó valld be magadnak: csak túl gyáva vagy megtenni, de a terved attól még tökéletes. Épp mikor már megfordultál volna megláttad a személyt akit kerestél.Úgy érezted ez egy jel, így 'Most vagy soha' gondoltad majd megszólítottad:
-Karma!
A fiú megfordult, majd rád nézett. Zsebre tett kézzel állt és türelmesen várta, hogy elmondd amit akarsz. Csak vicceltem. A szokásos bunkó stílusában megkérdezte, hogy "Mivan?" mintha minden egyes pillanat amit rád pazarol fájdalom lenne neki. Persze ez téged nem tántorított el, sőt. Nem tudom, hogy mazochista vagy, vagy csak szimplán hülye de egy kihívásnak sosem állnál ellent. Így hát feltetted a kérdést:
-Leszel a pasim?
Pár másodperc csönd után rájöttél, hogy ez egy nagyon hülye ötlet volt, és elindultál a másik irányba. Hogy lehettél ekkora barom? De ekkor Karma megragadta a karod. Megfordultál, és elkezdtél volna átkokat szórni rá, de ő ahelyett, hogy az arcodba nevetett volna megcsókolt. Ez annyira megdöbbentett, hogy pár pillanatig mozdulatlan voltál, de végül visszacsókoltad. Kis idő múlva mikor szétváltatok felpofoztad volna, de ő elkapta a karodat és közelebb hajolt hozzád, és elkezdett a füledbe suttogni:
-Ha a barátnőm leszel, akkor ez természetes nem? Most nagyon megleptél <Név>. Sosem gondoltam volna, hogy ilyen nyíltan vállalod az érzéseidet irántam. Tulajdonképpen mindig is tudtam, hogy odavagy értem, és hogy a pletykák nem igazak rólad és Asanóról. Végre még egy dolog amiben jobb vagyok nála!
Elengedte a karodat, majd mintha semmi nem történt volna elsétált.
-Soha nem fogok belédszeretni, te barom! - ordítottad utána, de ő vissza sem fordult.

---Otthon---
Hogy lehettél ilyen féleszű? Miért őt választottad? Választhattál volna akárki mást, valami normálist, de neeem, te neked mindig a legnehezebb utat kell választanod! És ha már itt tartunk: ő hogy lehet ekkora barom? Miért csókolt meg? Annyira gyűlölöd, hogy az leírhatatlan, de az a csók olyan... De az ilyenek gondolatokkal csak problémát kreálsz magadnak. Inkább a terved folytatásával kéne törődnöd. Igen, az lesz a legjobb ha el is kezdesz gondolkodni....

---Idő ugrás---
Már két hete jártok Karmával. A véleményed nem változott, még ugyan olyan paraszt, mint volt, de mintha egyre jobban kedvelnéd. Van ennek értelme? Legszívesebben megfojtanád egy kanál vízben, vagy megcsókolnád... És ezek a gondolatok nem a terv sikerességét mutatják. Asano azóta feléd se néz, olyan mintha idegenek lennétek egymásnak. Amikor megpróbáltad volna megkérdezni, mégis mi a problémája csak a szemedbe hazudott a 'semmi bajom nincs' szövegével, amivel bárkit be tudott csapni, kivéve téged. Végül úgy döntöttél, hogy szakítasz Karmával, mert semmit nem értél el, talán azt, hogy most már ő is összezavarta az érzéseid. Nem verted nagydobra, úgyse tudta senki, hogy jártatok. Legalábbis ezt hitted.

---Az udvaron---
Már mentél volna haza az iskolából, amikor megláttad a nagy tömeget. Rossz érzésed volt, szóval odamentél, és két ismerős hangot hallottál.
-Nem értem mi bajod van.
-Szállj le róla!
-Hú, de kis erőszakos valaki. Nem a te dolgod, hogy mit csinálok vele. És senki nem mondta, hogy a tiéd lenne. Vagy a kis Asano szerelmes lenne?
Végre átfurakodtál a tömegen, pont időben, hogy lásd, ahogy Asano bemos egyet Karmának. Majdnem odarohantál, de Nagisa megállított, és a fejével nemet intett.
-Az nem a te dolgod-mondta Asano.
-Szóval szerelmes vagy <Név>-ba. Ez szomorú, tekintve, hogy túllépett rajtad.
-Az nem számít, hogy túllépett rajtam, de hogy olyannal járjon, mint te, azt nem fogadom el.
-Dehát láttad amikor megcsókolt. Ez egyértelműen azt jelenti, hogy nem érdekli, hogy mit gondolsz.
Asano már majdnem behúzott volna még egyet Karmának, de közbeléptél.
-Hagyjátok abba!-mondtad, majd odasétáltál a két döbbent fiúhoz. Mintha csak most fogták volna fel, hogy nincsenek egyedül. Két hülye.
Megálltál előttük, majd rájuk néztél magyarázatot várva. Természetesen mindketten csendben maradtak. Sóhajtottál, majd Asanora néztél. Nyilvánvaló, hogy ő volt az értelmesebb, és megkérdezted tőle:
-Szóval mi is ez az egész?
Egy ideig állta a tekinteted, majd elfordult.
-Mennyit hallottál?-kérdezte halkan.
-Épp eleget.
Pár pillanatig csönd volt. Már éppen megfordultál, hogy elsétálj, de végre megszólalt Asano.
-Csak hogy tudd, most először és utoljára mondom el: szeretlek. Azóta érzek így, amióta megismerkedtünk. Nem vallottam be, mert nem voltam biztos, hogy te hogyan érzel. És igaz, hogy elterjesztették, hogy te is többet érzel, de te sosem mondtad, hogy igaz-e. És most már mindegy is, úgyis tudod. Én meg tudom, hogy te nem viszonzod, hiszen Karmát választottad. De hogy tudd, én küzdeni fogok érted. Soha nem hagyom, hogy tönkretegyen.
-Már nem járok Karmával-mondtad.
A fej amit vágott leírhatatlan volt. Majdnem el is nevetted magad, de ekkor észrevetted Karma megvető tekintetét.
-Nagyon szép, hogy a szerelmes herceget játszod, de ne feledd, hogy én is itt vagyok. És ne hidd hogy feladom a harcot-nézett mélyen a szemedbe, majd elsétált.

A továbbiakban már csak rajtad áll, hogy mihez kezdesz...