4.rész
Futok az erdőben valami vagy valaki elől egy barátnőmmel Ashleyyel. Hát igen nem túl jó ötlet volt elvállalni ezt a területet ellenőrzésképp..
-Ashley ideje lenne felszállnunk!-ordítom hátra barátnőmnek mikor meglátom a mély szakadékot amibe nagy bizonnyal hamarosan bele zuhanunk
-Hát hajrá ha menni fog Dina!
Próbálok felszállni de nem igen sikerül de persze mért is sikerülne.. Mikor elérem a szakadék szélét megállok nehogy bele essek de kedves barátném sikeresen nekem megy ezzel együtt mind a ketten a szakadékba zuhanunk.
-Ashley azt hiszem itt a vége!-ordítom neki mire átöleljük egymást majd elengedjük.
-Szerinted hova kerülünk?-kérdi sírva.
-Nem tudom de remélem jobb helyre mint a pokol.-mondom. A fenébe nem akarok meghalni!! Ebben a pillanatban Elena jelent meg és megragadta Ahsley és az én csuklómat majd próbált felszállni amit nem értek hogy hogy mehet neki.
-Öregem de nehezek vagytok!
-Hé!-akadtunk egyszerre ki Ashleyyel xd
-Kettőt nem bírok! Jack hol a picsában van?!
-Honnan tudjam?! Folyton eltűnik!
-Jack te féreg gyere ide vagy szétrúgom a tollas segged!
-Elena engedj el!-döntöm el.
-Hogy mi?! Nem! Dina ne menjen el az eszed!-akad ki Ashley. Kezdünk megint zuhanni..
-Elena!
-Elena el ne engedd!
-Sajnálom Dina és hugi.-mondja szomorúan és elenged. Bakker nem gondoltam komolyan! Elena!!
-Nee!!-kap utánam Ashley de nem sikerül neki. Látom ahogy elszállnak ketten miközben én tartok a vég felé. A szemeim előtt látok pár emléket felvillanni.
Láttam ahogy kikészítem Elenát a sok gyerekes dolgaimmal meg hogy soha nem tanulok a hibáimból xd, ahogy megismerkedek Ashleyyel, meg mikor mindenki cserben hagy ők ketten mindig ott voltak.
-Istenem, végtére is soha nem unatkoztam velük.-ezen kicsit nevettem majd hirtelen elsötétült a kép de éreztem hogy zuhanok még majd egy éles fájdalom.. Mikor kinyitottam a szemem rengetegen vettek körbe és néztek nagyot. Ezzel semmi baj de az már az hogy démon gyerekek és bukottak!
-Anya mért fénylik?-kérdezte az egyik az anyja ruháját ráncigálva.
-Gyere menjünk..-mondta az anyja és mikor rám nézett felismerést véltem felfedezni a szemeiben. Elmentek ahogy még pár lény is. Mikor indultam volna el valamerre éreztem hogy valami állat közeledik felém. Hátra pillantottam és megláttam hogy hatalmas lovak futnak felém rajtuk pedig bukottakkal. Egyből futni kezdtem bár őszinte legyek azt se tudtam merre fussak. Soha nem voltam még ezelőtt a pokolban. Hirtelen lángok csaptak fel előttem így megálltam gyorsan nehogy abba bele fussak.
-Na most lesz végem..-lassan hátra fordultam mikor megálltak a lovak mögöttem tisztes távolban.
-Ki vagy angyal?-kérdezte a legelöl lévő aki mögött voltak V alakban a többiek.
-Ezt én is kérdezhetném..-nem láttam az arcukat valamitől pedig akkor ki tudtam volna deríteni.
-Nem vagy te itt senki hogy kérdezősködj..-morogja a jobb oldalán lévő szőkeség.
-Dina Lavigne..
-Mit keresel itt?-kérdezte a bal oldalán lévő fekete hajú.
-Lezuhantam és itt találtam magam.
-Nincs helyed itt. Menj vissza..-mondja a legelső majd vissza irányba áll a lovával együtt.
-Szerinted ha sérült a szárnyam akkor hogy fafej??
-Honnan tudjam.. Angyal vagy. Megoldod.. Vagy itt pusztulsz meg.-az utolsó mondatánál egy kis mosolyt láttam rajta. Hu rohadjon meg! Mikor elmentek úgy éreztem tényleg itt ragadtam.
-Nem! Vissza fogok jutni!-mondtam bár leginkább magamnak. Elindultam valamerre.-Biztos van valami portál vagy valami.. Nem tudom meddig bóklászhattam mikor belementem egy srácba. Mikor felnéztem rá nyelni se tudtam. Teljesen olyan volt mint Jack csak fekete szemekkel és hollót megszégyenítő fekete szárnyakkal!
-Jack?!-nem bírtam magamban tartani.
-Milyen Jack?-kérdezett vissza amiből azt vettem le hogy nem ez a neve és hogy nem is ismer egy Jacket sem.
-Bocsánat..-ráztam meg a fejem. Pedig biztos voltam benne hogy ő az.
-Semmi kis angyalka.-fogta közre a csípőmet.
Mi a?
-Mit keres itt egy ilyen szépség?-tolt a falnak és a kettőnk közötti távolság egy hajszálnyira csökkent. Éreztem édes illatát de ahogy a szemébe néztem ismét inkább menekülni volt kedvem.
-Pont azt..-morogtam.-És ha az a szándékod hogy visszajuttass a mennybe akkor jobb ha elengedsz vagy csúnya vége lesz..-sziszegtem.
-Oh de kis harcias itt valaki. Ez tetszik.-hajolt közelebb és megcsókolt. Elkezdte piszkálni a szárnyaimat így belenyögtem a csókba. Próbáltam eltolni magamtól de nem ment. Fenébe hogy itt lent gyengébb vagyok!-Felesleges ezzel bajlódni az enyém vagy aranyom.-lihegte majd folytatta. Mi van ha igaza van? Ha itt ragadok vele? Már nem tart vissza semmi.. Becsuktam a szemeim és inkább élveztem ami élvezhető volt. Viszonoztam a csókot mire a falnak lökött teljesen de most már semmi nem maradt köztünk. A fájdalom a szárnyamban is elmúlt és valamitől el is tűnt. Teljesen sötét lett előttem minden. Tudtam mi lesz ebből de már nem annyira érdekelt a következménye.-Mennyei vagy Dina.-nyögte a srác mikor vett levegőt. Durva mégis valamilyen szinten szenvedélyes volt a csókja. Egyszer csak hallom a nevemet. Hallom Elenát, Ashleyt és látom ahogy csalódottan tekintenek rám ahogy a szüleim is.
-Tényleg ezt akarod Dina?-hallottam Ashley szomorú hangját. Éreztem ahogy benyúl a pólóm alá a srác és halad a melltartóm felé. Nem tudtam mi legyen. Melyiket válasszam?!
Szerintetek hogy dönt? Úszik a vágyakkal vagy küzd azért hogy visszajusson? A válaszokat nyugodtan leírhatjátok :)
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro