Sziasztok! Ahogy ígértem egy gyors összefoglaló és folytatódik a történet:
Jack és Dina egy pár lettek szinte de Dina még mindig nem tudja Jack kis titkát így nem is gyanakszik rá mi lehet. Egy bökkenő van amire nem figyeltek. A terhesség veszélye.
Hogy mi lesz ebből? Tartsatok velem és megtudjátok ;)
Jó olvasást ^^

-Jack..-remeg még mindig kissé a hangom de most a félelem miatt. Basszus ugye nem lesz gyerekem?! Istenem mond hogy nem!

-Igen?-hajol az ajkaimhoz míg mosolyog.

-Jack nem védekeztünk!

-Nyugi nem lesz baj. Ezt akartad nem? Végülis nem ellenkeztél mikor közel voltunk.-ad egy csókot majd kiszáll belőlem.

-Remélem igazad van.-csukom be a szemeim.

-Megvédelek akármi is lesz és ha van valami én mindig melletted leszek.-hallom még a hangját majd kezd elnyomni az álom így kis- és nagykifliként feküdtünk és aludtunk el.

Reggel a borzalmas csengés zavart fel az álmomból. Morogva elővettem a telefont és megnéztem hogy ki mer hívni reggel 6-kor.Nick.. Még mindig morogva de felvettem és még eszembe se jutott kimászni Jack karjai közül hisz egyrészt ha én is fent vagyok akkor legyen ő is (xd) másrészt pedig olyan jó volt így.

-Halo?-szóltam bele a reggeli szokásos kissé rekedtes hangomon.

-Végre hogy felvetted!

-Hé reggel van ne sipítozz már..-morogtam kissé.

Na igen ha reggel valaki felébreszt és az nem az ébresztő akkor nem ajánlatos velem beszélni se.

-Hallod vagy 10-szer hívtalak ha nem többször!

-Jól van, jól van.. Mit akarsz?

-Valamiért visszahívtak minket.

-Ahj.. Jó megyek..-mondtam majd kinyomtam hogy véletlenül se idegesítsen tovább.

-Naa.. Most komolyan itt hagysz?-kérdezi Jack szintén reszelős hangon lebigyesztett ajkakkal.

Istenem de édes így! ^^

-Tudod ha hívnak nincs kifogás menni kell.-adok egy csókot neki majd lassan de kikeltem a kezei közül és készülődni kezdtem amit nagy figyelemmel kísérelt.

-Szívtelen vagy.-duzzogot hátha meggondolom magam de sajnos nem olyan vagyok aki meggondolja magát így nem sikerült a kis terve.

-Jack nem változik a helyzet. Akkor is mennem kell ha nem akarok.. Sietek vissza igérem. Meg majd megbeszélem hogy ne kelljen Nickkel lennem.

-Hu várlak kis angyalkám. Nálam mindig lesz helyed.-megjelenik az arcán megint az a perverz vigyor amiről eszembe jut a múlt éjszaka.

-Nem felejtem.-mondom majd elindulok haza. Miközben megyek haza megcsörren a telefonom és Ashley neve jelenik meg a képernyőn.

Megint?? Az előbb beszéltem vele basszus..
-Igen most mi van?
-Dina baj van azonnal gyere vissza!-szinte üvölt bele a készülékbe. A hangjából egy kis félelem is hallatszik.

-Mért? Mi a baj?

-Valami de gyere már!

-Nyugi Ashley.. Most indulok Nickhez majd vele megyek.

-Ne menj oda! Elkapta egy démon és rengeteg alvilági ott van a házban és minden bizonnyal már ő is az lett. Gyere vissza kérlek..

-Jó rendben..-sóhajtom.

-Hogy jutok vissza?

-Ha jó emlékszem akkor a fülbevalóban a követ ha megnyomod.

-Rendben köszi. Fent tali a szokott helyen.

-Rendi.-letettem. Fogom a fülbevalót és megnyomom a követ majd minden elsötétül de egyből a szokott fényáradat köszönt.-Na akkor márcsak azt kellene tudni hogy merre vagyok és oda jutni..

Jack szemszöge:

A tervem mint mindig tökéletesen sült el. Bár ezen mar nem csodálkozok hisz mindent tökélletesen megoldottam és ez most nem nagyképűség. Nicket is.. Hu de utálom azt a gyereket de sajnos muszáj volt bukottá tenni.. Olyan jó volt vele basszus.. Egyszercsak csörögni kezd a telefonom. Nagy keresés után sikeresen meg is találom majd meglátom hogy Jorge az.

-Na mi van?

-Neked is cs.. Na hogy halad a terv?

-Mint ahogy az tőlem várható volt tökéletesen.

-Ebből még bajok lehetnek szóval szerintem vigyázz.

-Hallod mióta vagy az anyám?

-Inkább fogd be és tervezz tovább..

-Értettem anya.-nevettem.-Na cs holnap dumálunk.

-Oké.Cs..-bontjuk a vonalt.

-Dina hamarosan teljesen az enyém leszel..

Dina szemszöge:

Viszonylag gyorsan odaértem viszont amit már a távolból is láttam az Ashley meg Elenor volt egy idegen fickó mellett.

-Sziasztok. Egy: Mi folyik itt és mért kellett visszahívni? Kettő: Ki ez a fickó?

-Három: Mért fekete néhány tollad?-folytatta Ashley míg a szárnyamat figyelte.

-Fekete??

-Dina ugye nem voltál a lenti napokban egy bukottal vagy démonnal?

-Mi?! Dehogy is!

-Akkor mért feketedik egyre jobban a szárnyad?

-Ashley nyugi csajszi.

-Dina kénytelenek vagyunk elvinni így a tanácshoz.-szólalt meg az a fickó a rekedtes hangján.

-Ugyan minek? Nyugi már nincs semmi baj.-tiltakozok.

-Elhisszük Dina de akkor is. Ha tényleg nincs semmi baj amit remélek is akkor szabad vagy.

-Rendben..-sóhajtom majd elindulunk a tanácshoz. Igazából egy nagy régies épület ami micsoda meglepetés az is fehér!.. Komolyan ide más szín is jöhetne.. Mikor beértünk a nagyterembe 6 öregember ült egy asztalnál és pontban ajtónyitásunkkor felénk kapták tekintetük.

-Mit szeretnétek?-szólalt meg a középső míg a többiek elkezdtek sutyorogni.

-Dináról szeretnénk meggyőződni hogy nem lesz baja.-mondta a mellettem álló Ashley.

-Állj a kőrbe Dina.-folytatta az öreg és én tettem amit mondott. Elkezdtek mormolni valamit mire a kőr felvillant és alattam lett egy hatalmas jin-jang jel ami egy ideig rendes volt majd lassan kezdett a fekete része elhatalmasodni amin megijedtem hogy őszinte legyek. Ugye ez nem azt jelenti amire gondolok, hogy bukott leszek?? Mikor teljesen fekete lett az egész kőr egy villámlás szerűség csapott ki mindenfele és hirtelen mérhetetlen erőt éreztem magamban de egyben fájdalmat is. Olyan mintha marná valami a bőröm. Elaludt a kőr és minden megszűnt de egy valami nem.. A szárnyam megint feketedett pár tollal.. Mindenki hulla sápadt és megnémult volt az arcukon meg rémület látszódott kivéve Elenorén. Az ő arcán egyszerre volt sajnálat, szégyenérzet hogy ő a volt oktatóm.. Szégyelt engem mérhetetlenül de még mindig nem fért a fejembe hogy hogy lehet ez ha nem voltam egy pokolbélivel se?!

-Dina?-szólalt meg végre Ashley.

Istenem most ásom itt el magam! Ez ugye csak vicc?! Nem lehet! Nem! ><

-Ashley én ezt..

-Dina mivel bukott lettél így többé nem jöhetsz vissza a mennyekbe! Sajnáljuk de most távoznod kell!-jelentette ki az egyik tanácsos mire leginkább leütöttem volna de nem tudtam mozdulni.

-Nem! Kérem higgyék el nekem én nem vagyok bukott!-szinte nem láttam a könnyeimtől. Nem akarok hinni a füleimnek én itt akarok maradni!

-Egy mód van rá hogy maradj.

-Mi?!

-Zárják be!-szólt az őröknek mire 2 alak megragadta a kezeim és elrángattak míg a lányok próbáltak elkapni hogy ne menjek vagy valami de nem ment.

~~Olyan 2 óra múlva~~

Jack szemszöge:

-Hali Elenor.-lépek be a nappalijába ahol a kanapén 2 búslakodó lánnyal találom szembe magam. Egyik Ashley a másik pedig Elenor.-Mi történt?

-Dinát bezárták..

-Hogy mi?? Mért?!-kerekedett ki a szemem. Nem elengedni kellett volna?! Basszus!

-Jack, Dina bukott lesz!

-Van ötleted kitől lehet?

-Nem.-ráztam meg a fejem holott pontosan tudtam és azt is tudom hogy Elenor is de nem mondhatja el senkinek.-De most mennem kell. Sajnálom Dinát.

-Rendben szia Jack.

-Szia Ashley.-mosolyogtam rá de mikor Elenorra néztem csak egy dühös nézést kaptam amit szintén megmosolyogtam majd elmentem. Amint kiértem egybők visszamentem a Földre majd haza apámhoz akitől pedig engedélyt kaptam a tanácshoz. Mikor végre összegyűlt minden fontos személy elkezdtük a tárgyalást ami nagyrészt ordításból állt. Mikor már kezdett elegem lenni ebből az ordítozásból belekezdtem hát én is.-Elég legyen barmok!-ordítom mire végre viszonylag csend lesz a teremben és minden vörös és fekete szempár rám szegeződik.-Egy közülünk valót elfogtak az angyalok és bezárták. Az a valaki nem olyan jelentéktelen hisz hozzám tartozik. Valakinek valami értelmes terve hogy hogy szabadítsuk ki?-nézek szét majd olyan néma csend lesz hogy ha betennénk egy szöcskét az ehhez képest hangzavart okozna..-Na jó akkor mondom én mit találtam ki..-sóhajtom.-Megtámadjuk az angyalokat és így a védelem meggyengül fent így viszonylag könnyen kihozhatjuk majd őt. Valakinek valami kérdése?-nézek körbe de ismét semmi válasz. Bezzeg ilyenkor meg kuss van szarházik..-Pontban éjfélkor indulunk. Ha valaki hiányzik vagy késik kiderítem és megfizet.. Holnap ismételten az angyalok és a pokolbeliek összecsapnak és leverjük őket!-erre mind felujjongtak majd távoztam és még a csukott ajtón keresztül is hallottam hogy ujjonganak még mindig.

-Na hallom jól ment a megbeszélés.-hallottam meg apám hangját a hátam mögül.

-Ja.. És ha minden jól megy akkor egyrészt ismét elverjük az angyalokat másrészt én leszek a trónon Dinával.

-Aztán el ne szálljon veled a ló mint a bátyáddal aki belehalt..

-Ugyan már.. Én nem vagyok az a szerencsétlen féleszű..-megyek a szobámba majd lefekszek. Még kicsit tervezek hogy holnap biztosan jól menjen minden hisz a legutóbbi támadás óta rengeteg angyal lett még mi pedig néha ha gyarapszunk párral.. Elővigyázatosak nagyon.. Este 23:30-kor kopogtak hogy ideje készülnöm így felvettem a felszerelésem ami nagyrészt fegyverekből állt majd kimentem a kastély elé ahol egy nagy tömeg várt pedig még nem is volt éjfél. Mikor megérkezett mindenki már tényleg rengetegen voltunk. Az összes pokolbéli eljött és még hoztak pár foglyot is amit a fene tud honnan szereztek de mindenesetre jól jöttek.

-Ma megismételjük a 100 éve történt háborút amit apám vívott viszont most győzni is fogunk! Ha bárki meghátrál vagy megtagadja a parancsot azt bedobjuk a fekete tóba ahol a kínzó fájdalom és az öröklét vár rá! Ez alól nincs felmentett! Az angyalok semmit nem sejtenek odafent így mindenki csendben elfoglalja majd a helyét és a jelre támad! Elenort és aki vele van nem támadja senki csak ha ők is támadnak! A foglyokat kiszabadítjuk hisz nem véletlenül vannak bezárva! Indulás!-megdörren az ég és széttárul nekünk így könnyen átjutunk az emberek világába ahol néhány démonnak vagy bukottnak erősödnie kell. A sikítozó embereket elnézve pont jó helyre jöttünk hisz itt senki se imátkozik a fentiekhez és egy angyalt se látok aki élne már. Az ég teljesen elsötétül és villámok kezdenek mindenfele cikázni.-Basszus ezek honnan tudják ha nincs itt egy se aki értesíti őket?!-szétnézve megpillantottam Nicket aki épp a nyakláncához beszélt.. Hogy az a kis..! Fogtam a kardom és felé rohantam hogy kinyírjam de felrepült így utána repültem. Egészen a felhőkig repült bizakodva hogy átjut én pedig nem de sajnos megszívta hisz amint átrepült volna az egyik felhőn az visszaverte mintha falnak repült volna én pedig fogtam a kardot és átszúrtam rajta mire ömleni kezdett belőle a vörös folyadék ami fura volt hogy pont vörös volt..-Viszlát áruló.-nevettem még a szemébe majd elengedtem és élettelenül a föld felé zuhant majd idáig hallatszódott ahogy a beton elvégezte a megmaradt munkát és végleg végzett vele. Megint dörgött egy hatalmasat az ég majd egy ponton nagy fehérség szűrődött át és megjelentek az angyalok így megkezdődött hát a harc.

Sajnos közeledik egyre jobban a vége és nekem pedig egyre jobban szorúl össze a szívem hogy itt kell hagynom ezt :(
Ha ti is szeretnétek hogy ez folytatódjon akkor azt kérlek jelezzétek. A következő évadot azt nem tudom még kitől írom még.