Csak zokogtam és zokogtam.Nem tudtam mit csináljak.A szüleim börtönben vannak.Vagyis csak a nevelőszüleim.Lily oda jött hozzám és átölelt.Ő volt az eggyetlen aki ezt átérezhette.Szörnyű érzés.
Aztán megfordítottam a levelet és ott volt egy cím.

Katie Ling
James Wood
Godrick's Hollow
Grenits utca 2.

Ez gondolom a szüleim címe.Aztán eszembe jutott valami.Kihozom őket onnan.Utána megkeresem az igazi családom.De csak egy köszönésre.Nem ők halották az első szavam.Nem ők láttak először járni.Nem voltak ott az életem fontos pillanataiban.Akik végig velem voltak azok "apa és anya".
Lassan lenyugodtam.
-Lily...-hüppögtem-el kell mennünk az azkabanhoz.
-Angelic ez őrültség.Dementorok őrzik.Nem lehet bejutni.
-soha nem tudjuk meg ha meg se próbáljuk.
Felpattantam.És elindultam az ajtó felé.
-Változott a terv.Előbb elmegyünk az igazi szüleimhez utána velük eggyütt az azkabanba.
-te tudod.

Megérkeztünk a Godrick's Hollow Grenits utca 2.szám alá.Minden porcikám remegett.Rátenyereltem a csöngőre.pár másodperc és az ajtó kinyílt.
-Jónapot.Miben segíthetek.
-A nevem...
-Mondja kedveském.
-Megkérdezhetem előbb az önét?
-ö...Persze.A nevem Katie Ling.
Megált bennem az ütő.Ő az anyám.
-Akkor jó.Az én nevem...Angelic Wood.
-Tessék?Az nem lehet.Kislányom?
-Anya!
Egymás karjába borultunk.Zokogtunk.
-Jame gyere ki gyorsan van egy vendégünk-rámkacsintott.
-jól van már jövök!-Egy széparcú vékony fitalos férfi lépett ki az ajtón-Ki az?
-jónapot az én nevem...Angelic Wood.