1.Van még remény
Szóval 11 éves koromban jöttek rá hogy kvibli vagyok.Volt itt nagy sírás rívás, de ez akkoriban még nem érdekelt.Nem fogtam fel hogy ez most akkor mit is jelent.Ám azonban egyre nőttem és elkezdtek csúfolni mikor 13lettem.Akkoriban még Roxmortsz mellett egy kicsike faluban Volkafban laktunk.
Mindenki lenézett mert kvibli vagyok.Egy valakit kivéve.A legjobb barátnőmet Amáliát.
-Ne szomorkodj.Én mindig itt leszek veled és megvígasztallak.
De ezek sem vidítottak fel.Egészen addig mígegy szép napon mikor épp veszekedtem a kishugommal és dühös voltam rá egyszer csak felrepültek a kanalak a levegőbe..És ekkor éreztem hogy van remény.
-hugi ezt láttad????? Mond hogy láttad??
-Azonal szólok anyáéknak!!!!!!-sipította.
Mire megjöttek anyáék már nem voltak a levegőben a kanalak.
-jajj gyerekek ne szórakozzatok velünk!
-nem mond anya hogy nem hiszed el?
-nem Angelic nemhiszem el!!
-anya!! Beatrix is látta-mutattam a hugomra
-igen anya
-haggyátok békén anyátokat rendben van?
-de hát appa-kiáltottuk egyszerre beatrixel
-lezártuk a témát
Nem hiszem el őket. A lányuk kvibli erre kanalakat tud röptetni és nem hiszik el.
Másnap reggel olyan elmebeteg ötletem támadt hogy azt else hiszitek.Az én lüke kis agyam azt találta ki hogy én majd szépen beszélek dumbledorral (a roxfort boszorkány és varázslóképző szakiskola igazgatójával) hogy millenne ha idén ősszel ott kezdené a tanulást.Nem is értem hogy jutott ez eszembe.Mindenesetre elővettem pennát tintát pergament és írni kezdtem egy levelet.
Kedves Dumbledor!
Én Angelic Wood tisztelettel kérem önt először is arra hogy gondolja át mielőtt elhamarkodott döntést hozzna.
Másodszor pedig arra hogy bár egy 13éves kvibli vagyok de tegnap véletlenül kanalakat tudtam röptetni.
Az lenne a kérésem nem lehetnék e én is a Roxfort tanulója.
Üdözlettel:Angelic
A
zzal megkerestem a baglyomat Csőrit.Mikor megtaláltam a lábára kötöttem és útnak indítotttam.
Másnap mikor felkeltem ott ült az ágyamon a lábán egy levélle
Kedves Angelic!
Tisztelettel értesítem önt.
Mivel tudott kanalat röptettni kötelességünk felvenni magát a Roxfortba
Üdvözlettel:Dumbledor!
Bạn đang đọc truyện trên: Truyen247.Pro