A nyugalmat hozó halál nem jött el. Hallottam egy irrtózatos reccsenő hangot. Mikor kinyitottam a szemem rájöttem mi volt az a hang. A Kapitány eltörte Dan karját, majd egy jól irányzott jobb horgossal leterítette.
Lassan felém fordult. Ha eddig zavarodottnak éreztem magam, akkor nem tudom hogy ez az érzés ami bennem életre kelt micsoda.
-Jól van?
Nem válaszoltam, a sérüléseim fájtak, úgy éreztem a bordáim megrepedtek. Nem adtam hangot fájdalmaimnak. Nem lehetek gyenge, előtte nem. El kezdtem le fele csúszni a padlóra, az adrenalin csökkenése miatt megrogytak lábaim. Tudtam ha most leülök a padlóra, az üveg darabkák össze fognak vagdosni, de nem bírtam tartani magam. Mikor pedig elérkeztem volna a célomhoz meleg erős kezeket éreztem a derekamon.
-Hó..hó,tartom.
- Jól vagyok.
-Igen, azt látom.- jegyezte meg. Tekintete végig futott az arcomon, ami már bizonyára feldagadt. Majd a szeme megakadt a karomat borító kötésen. Össze szorította állkapcsát, valamivel pedig jóval erősebben tartott.
-Nagyon fáj?
-Már mondtam jól vagyok, kaptam rosszabbat is.
-Nagyon sajnálom. Elragadott az indulat.
A cipőm orrát tanulmányoztam, de mikor kimondta szavait megdermedtem. Nem hittem a fülemnek. A válaszom pedig elmaradt. Rogers Kapitány megköszörülte a torkát, majd így szólt.
-Jöjjön elviszem Dr. Bannerhez.
Elengedte a derekam, a jól eső érzés pedig elmúlt. De akkor hirtelen az ölébe kapott.
-Rogers Kapitány maga mégis mit művel?-sipítoztam. Szinte biztos voltam benne, hogy el is pirultam. Mi a jó ég van velem?
-Orvosi ellátásra van szüksége.
- Azt értem, de mi a jó fenének visz, tudok járni.
Elmosolyodott. -Vigyázzon a szájára.- korholt le.
-Rogers, engedjen el, nem vihet végig így, látni fognak a S.H.I.E.L.D. ügynökök. Mi lesz Fletcherrel? Különben is nem vagyok hercegnő, engedjen már el.
-Nem,maga tényleg nem az.- mosolygott tovább, láthatólag jól szórakozott.
Befordultunk egy folyosón épp egy szobából lépett ki Clint.
-Clint!-kiálltottam fel-Segíts!
-Mégis mi a jó fene történt veled?-ért elém.
Kivett a Kapitány karjaiból , majd lábra állított. Megtámaszkodtam rajta.
-Banner, most!- parancsolt rám,majd egy lift felé terelgetett. Beléptünk, de Clint nem engedte, hogy velünk tartson Rogers.
-Később számolunk.- intézte neki szavait, a lift ajtó pedig bezárult.
-Ki tette ezt kislány?- nézett végig rajtam.
-Nos itt nem mindenki szeret, mellesleg senki nem olyan megbocsátó, mint te. De nem akarok beszélni erről. Vigyél Brucehoz, aztán kérj nekem altatót.
-Egyszer hagy itt Nat. Mond, hogy aki ezt tette rosszabbul járt.
Nem néztem rá.
-Abby.
-Nem volt jogom bántani, és nem is akartam.
A lift padlózata hirtelen nagyon érdekesnek tűnt.
-De védekezni védekeztél nem?
-Ha hárítottam volna, akkor szerinted így néznék ki?
-Abs. Azokat a dolgokat nem te tetted. Játszottak már az elmémmel és hidd el..-fogta két keze közé az arcom-...nem a te hibád, ha gonosz lennél, ha egy cseppnyi gyilkos szándék is benned maradt volna a támadód már rég nem élne.Felfogtad?
Aprót bólintottam. A lift ajtó pedig egy csipogás után ki is nyílt. Egy dühös tátott szájú Amerika Kapitány állt a lift előtt. Nem értettem miért van zavarban, majd észre véve a jelenetet, ahogy Clint közel áll hozzám és fogja az arcom félre érthető lehetett, annak tudatában hogy felesége és gyermeke van. Gyorsan hátráltam Clinttől, ő pedig Rogers felé fordult.
-Megmondtam Kapitány, hogy majd én intézem Abbyt.
-Azt látom Barton, de Bowman az én katonai kiképzésen alatt áll, az én felelősségem. Leléphet.
-Rogers, ne beszéljünk felelősségről. Vagy inkább meséld el hogy mi történt a karjával.
Felkaptam a fejem rá. -Nem mondtam, hogy ő okozta.
-Abs maradj ki ebből. Nat azért adta át az edzést, mert dolga volt és úgy gondolta te majd tanítasz neki egy-két trükköt. Nem pedig ezért.
Rogers megindult felé, ahogy Clint is, gyorsan el kaptam a karját, hogy ne tegye, amikor megérkezett köreinkbe Tony.
-Buli van fiatalok? Túl teng a tesztoszteron? Ha?
Beállt a Kapitány elé. Rogers nem akarom elrontani a csete patédat de Fury hivat, valami küldetésre kell menned Carterral. Jézusom veled meg mi történt angyalkám? Leestél a mennyből?- nézett hátra.
Stark jót derült a saját poénján.
-Tony merre van Bruce?
- Én már nem is vagyok jó neked? Buksz a nagy zöld izére mi?- kötekedett.
- Fájdalom csillapító kéne.
-Whiskey nem jó?
- Stark!-szólt rá Clint és Rogers egyszerre.
-Nyugi Barton, Bruce a laborban van. Te még itt vagy Steve mire vársz? Kell egy fuvar vagy egy járó keret? Te velem jössz drága Abigail, én is Brucehoz igyekeztem éppen.
Elengedtem Clintet és Tonyval tartottam. Clint még utánam kiabált, hogy ő tartja holnap az edzésem. Rogers mormogott valamit, hátranéztem és láttam, ahogy a két férfi ellenkező irányban elhagyja a folyosót.

◼◼◼

Tony a labor előtt megállított. Megfogta mutatóujjával az állam és jobbról balra megmustrálta az arcom.
-

Jól helyben hagytak.-elfintorodtam.- Rogers tette?
-Nem ő volt.
-Megkapod a gyógyszered és haza viszlek.
Bruce ellátta a sebeimet.
-Bruce, kérhetek egy szívességet?
-Hallgatlak.-fonta keresztbe karját.
-Mostanság elég rosszak az éjszakáim, rosszabbak, mint általában.
-Mit szeretnél Hulk nyugtató dalát?
-Bruce...
-Adok altatót, de ne minden este vegyél be.
-Köszönöm.
-Ugyan.-vette le a szemüvegét, majd a halántékát kezdte el masszírozni.
-Baj van?- ugrottam le a székről.
-Nem, csak mostanság elég nyugtalan a másik fickó. De ne aggódj menj haza és aludj.
-Banner!-szóltam rá.
-Nincs baj,tényleg. Keresd meg Tonyt és menj haza.
-Jézus mintha öt éves lennék.
Kifelé indultam , amikor utánam szólt.
-Maradjon kettőnk közt jó?
-Csak ha szólsz ha valami van.
Bruce bólintott. Elindultam megkeresni Tonyt. Hazavitt én pedig használatba vettem az ágyamat. Az első nyugodt éjszakámat éltem át a nyugtató hatása által.