Ha már karácsonyról van szó, hoztam nektek egy kis betekintést Halsey és Shawn régi karácsonyi emlékéről. Jó olvasást!

- Shawn ez így nem jóóó! - kapkodtam ki a  kezéből az üveggömböket. - Ezerszer megmondtam, hogy ez így le fog esni! - kezdtem egyesével felakasztgatni. 

- Hogy nektek lányoknak semmi sem tetszik! - rázza a fejét vigyorogva.

- Mert minden évben ugyanúgy tesszük fel őket, de te egyik évben sem raktad még fel normálisan! 

- Legalább lenne egy kis változatosság ezen a fán. - akaszt fel csillagot a fa közepére. Egy gyors mozdulattal lekapom onnan és átteszem a másik oldalra. Shawn egy csúnya pillantást vet rám. -Kíváncsi vagyok hogyan fogod felrakni a tetejére a díszt. - vigyorodik el és feltápászkodik a székről. 

- Most komolyan itt akarsz hagyni? - sipítok utána. - Shawn! - de ő csak megy mint aki meg sem hallotta volna hogy ordibálok utána. - Shawn! Halloood én ezt nem érem el! 

Felnézek a nagy fára és össze szorul a torkom. Régen apa emelt fel, hogy felrakhassam. De mióta Shawnnal felnőttünk ő teszi fel minden évben. 
Nagy elhatározásomban oda tolom az egyik kis széket és óvatosan felállok rá. Kicsit sem érzem magamat biztonságban rajta, de meg kell oldanom a problémát. Nyújtózkodom, de még így sem érem el eléggé a tetejét. Már szinte érzem, hogy mindjárt borulok, amikor egy erős kéz öleli át a derekamat és megemel. 

- Sokáig tartott! - dünnyögöm és felteszem a fára az üveg cseppet. Ahogy megtöri a lámpa fényét csillogóbb mint az igazi csillagok. Shawn letesz a földre és elneveti magát. 

- Hals, Hals....veled csak a baj van! 

- Mert veled nem? - nézek rá felhúzott szemöldökkel. Elneveti magát és megdörzsöli a homlokát.

A szüleink valszeg idén a szentestét a munkahelyükön töltik. Nekem pedig el kell készülnöm azzal a fránya bulival, amit idén én szervezek. Már hetek óta készülök rá, hogy hamarosan ellepik a házunkat a középsulisok. Ennyit a békés és csendes szentestéről. 

- Na minden rendben fiatalok? - jön be a nappaliba anya. 

- A fa készen van. A díszek nagyjából készen vannak. - bólogatok. - Oh istenem! A süti..

- A sütik a kamrában vannak. Az italok a kis fagyasztóban. Minden megvan Halsey! - mosolyog rám anya. 

- Huh, jó! - könnyebbülök meg. 

- Ne legyél már ennyire rástresszelve! - ül le a kanapéra Shawn. - Minden egyes évben van egy kis összejövetel nálatok. És minden évben valamelyik baleknál össze ugrik a fél suli. Itt sem lesz másabb a helyzet. 

- Köszi, Shawn! Ezzel halálira megnyugodtam! - nézek rá idegesen

- Shawnak igaza van, kicsim! Semmi idegeskedni valód nincs. Néhány barátotok átjön és ellesztek. Vannak társasjátékok, a hifi üzemel. Semmi gond nem lesz. 

Bólintottam aztán próbáltam összeszedni a dobozokat. 

- Oh Halsey, viszont a mézeskalácsokat nektek kéne kidíszíteni. 

- Shawnal megoldjuk. - az említett személy rám kapta a tekintetét és fintorgott egyet. Anyával egymásra néztünk és nevetni kezdtünk

- Ez így jó lesz! - ugráltam körbe  a konyhapultot. Shawn nagyon erősen koncentrált, hogy el ne rontsa a hóember sálának becsíkozását. Közel hajoltam, hogy én is nézhessem. 

- Hals, örülnék neki ha nem lehelnél a nyakamba és tudnék koncentrálni. 

- Dehát én is koncentrálok. - suttogtam és továbbra sem vettem le a szememet a kezéről. 

Még próbálkozott egy darabig amikor csúnyán rám nézett. 

- Ez így nem fog menni! 

- Jó bocsi! - hátráltam. Láttam, hogy fellélegzik. Benyálaztam az ujjamat, közelebb hajoltam és jól belekentem a fülébe. 

Shawn mint egy kislány elkezdett sikítozni. 

- Fúúj de gusztustalan vaaagy! Ezért most elkaplak! 

Mint a szélvész úgy sprinteltem be a nappaliba, hogy elbújhassak a kanapé mögé. De mint mindig most is hamar utolért a nagy lábainak köszönhetően. 

- Megvagy! - kapott ki a fotel mögül. Kapálóztam, hogy engedjen el, de semmi haszna nem volt. 

- Shaaaawn! Enged eel! - sikítoztam. 

- Nem, nem hercegnő! - nevetett és feldobott a vállára, mint valami zsákot. Egyenesen a konyhába vitt. 

- Nemár, Shawn! - vergődtem. 

Fogta az egyik mézeskalácsot, felültetett a pultra és jól az orromba nyomta. Felkaptam egy marék mézeskalácsot és hozzá vágtam. Ennek hatására, Shawn megfogott marék mázat és jól a hajamba kente. Végig néztem magamon ahogy folyik végig rajtam a máz. 

- Jó, sajnálom! - néztem Shawnra. Shawn önelégülten vigyorgott. - Egy öleléssel kárpótolhatlak? - mosolyogtam rá ártatlanul. 

Szorosan magához ölelt én pedig úgy ahogy volt szét dörgölőztem rá a mázat. Egymásra néztünk és  hangosan kezdtünk nevetni. 

- Nevetségesen nézünk ki! - nevettem. 

- Csak te. - jelentette ki hangosan mire kapott egy mézeskalácsot a szájába. 

- Inkább edd meg, amit széttörtél. 

- Hogy én törtem szét? - akadt ki. - Szerintem nagyon is te voltál! Minek kellett felmásznod  a sütis pultra....

- Na jó ezt meg sem hallottam!  - csattantam fel. - Megyek lezuhanyzom, te pedig ezt takarítsd fel! - nevettem. 

- Utána film? 

Bólintottam és felsiettem a fürdőszobába. A zuhany alatt egész végig vigyorogtam, mint a tejbetök. Valahogy túlságosan is tetszett az előbb történtek. Olyan aranyos volt ahogy nevetett! És milyen feje volt amikor mérges volt rám! Úgy érzem ez az este hozhat még ilyen pillanatokat. 

- Ez egy szomorú film volt! - nézek magam elé könnyes szemmel. 

- Nem értem mi volt benne neked szomorú. - néz rám értetlenül. 

- Hát a kutya! Hogy megtalálta a gazdáját! És nem volt egyedül kint karácsonykor! Uram isten milyen érzés lehetett már neki? 

- Hals, ez csak egy film! 

- Neked csak egy film! De neki az életéről volt szó! Mi lett volna ha nem találja meg a családját? Én azt....

- Nem éled túl? - kérdezte

- Pontosan! - bólogattam. 

- Bolond. - rázta meg a fejét vigyorogva és a kezembe nyomott egy zsepit. 

A vendégek lassacskán kezdtek gyűlni. Mindenki mosolyogva köszöntött minket ahogy beléptek az ajtón. Voltak akik kis ajándékkal kedveskedtek. Shawnt megkértem, hogy maradjon az ajtónál amíg behozom a kókuszgolyókat. Azt se tudtam hol áll a fejem egész végig. A buli lényegében jól telt. Késő este a kanapén ülve felelsz vagy merszeztünk. Shawn a velem szemközti kanapén ült, én pedig odaültem az egyik srác mellé. Valahogy furán éreztem magamat,  hogy nem Shawn van mellettem. 

- Nos Halsey felelsz vagy mersz? - kérdezte Lauren

- Azt hiszem megkockáztatom a merszet. - húztam el a számat. A mellettem ülő fiú elterpeszkedett  a kanapén. Kezdtem már nagyon kényelmetlenül érezni magamat. A kólámért nyúltam és Shawnra néztem. A szemembe nézett, majd a gyerekre. Lauren egy darabig méregetett, majd a mellettem ülőre nézett. Shawn kézfeje ökölbe szorult. 

- A feladatod ennek a jóképű fiatalemberrel lesz. Csókolóznotok kell!  - vigyorgott. Shawnra nézett, akinek az arca valami teljesen más színt sugárzott. 

- Hogy mi? - néztem Laurenre. - És ha én nem akarom? 

- Nincs kivételezés Halsey! - rázta meg a fejét Lauren. Gondolhattam volna, hogy most is be akar tenni nekem, mint mindig. De az első csókomat kicsit sem valami vadidegen gyerekkel szeretném. 

A gyerek felém fordult és közelebb húzódott. Megérintette az arcomat én pedig már lesápadva néztem rá. Egyszer csak Shawn termet mellettünk és felrántotta onnan a gyereket. 

- Bocs! - mondta a gyereknek és arrébb lökte. Leült mellém. 

- Te mégis mit csinálsz Shawn?? - kérte számon Lauren. - Geraldot kellett volna megcsókolnia! 

A fejemet a srác irányába kaptam. Ott állt Lauren mögött és neki támaszkodott a kanapénak. 

- Megcsókolom mégis mit csinálnék? - kérdezte Laurentől mintha nem lenne egyértelmű. Oda vissza kapkodtam a fejemet a két fiú között. 

- Akkor hajrá! - vigyorgott Gerald. Ha csak nem beszari a kiscsaj! 

Shawn megérintette az arcomat és maga felé fordított. 

- Ezek itt elevenen megesznek téged Hals! -suttogta. - Ha nagyon nem szeretnéd elküldjük őket. - nézett a szemembe. Nagyot nyeltem, de megszólalni nem tudtam. Ha elküldjük őket az egész iskola megdobál majd a folyosón. Megráztam a fejemet. Próbáltam minden erőmet össze szedni és nem remegni Shawn karjában. Bólintott és lassan közelíteni kezdett. Legszívesebben felsikítottam volna. De annyira belém dermedt a hang. Shawn  a szemembe nézett én pedig még levegőt is elfelejtettem venni. Szépen lassan közelített, míg végül össze nem ért a szánk. A szája olyan puha volt, mintha egy selyem anyagot érintettem volna meg a számmal. Aztán megéreztem szájának édeskés ízét. Lassan csókolt, majd gyorsabban és gyorsabban. De valahogy nem éreztem azt a felemelő érzést amit vártam. Mindig is úgy képzeltem el, hogy Shawn önszántából fog megcsókolni és nem egy hülye játék miatt. És hogy az a csók különleges lesz. 

Shawn elengedett és felállt a kanapéról. 

-  A bulinak most már vége! Kérlek szépen titeket, hogy amilyen gyorsan tudjátok hagyjátok el a házat! Jó volt veletek, de most már vége! 

Lauren szemébe néztem, aki vigyorogva méregetett. 

- Gyere, G menyjünk! - kapta el a srácot és a talpnyalóival együtt távoztak a bejárati ajtón. Én pedig ott ültem megsemmisülve, átgázolva. A konyhába mentem és próbáltam nem sírni. Valahogy összetörtem belülről. Lauren mindent tönkre tett. Felmentem lezuhanyozni és pizsamába bújni. Úgy mentem le mint akinek épp a fogát húzzák.  Shawn nagyban pakolászott. Egy szót sem szólt hozzám. Leültem a karácsonyfa mellé és próbáltam vissza emlékezni azokra a karácsonyokra mikor minden oké volt. Pontosan ezért nem szeretem, ha felrugják a megszokott dolgokat. Abból mindig valami rossz dolog sül ki. Shawn lépett oda hozzám. 

- Sajnálom, hogy így alakult az este. 

- Tudtam, hogy nem fog sikerülni. - mosolyodtam el enyhén. 

- Ez nem a te hibád volt.  Lauren húzta ki a gyufát. De ne aggódj, már rajta vagyok az ügyön. 

- Ne! Hagyd! És többet ne is beszéljünk erről, jó? - néztem a szemébe. Shawn nyelt egyet és elmosolyodott. 

- Nem hagyhattam, hogy az a balek taperoljon. - feszült meg az álla. A zsebébe nyúljt és elmosolyodott. - Gyere ide! - a mai este után vonakodva léptem oda. - Csukd be a szemedet! - a pulzusom megnőtt egyből. De ahelyett, hogy megcsókolna mögém lépett és oldalra emelte a hajamat. Egy nyakláncot akasztott a nyakamba. 

- Nyugi nem csókollak meg. - suttogta. Arcon puszilt és azt mondta. - Boldog Karácsonyt Hals! 

Kinyitottam a szememet és akkor láttam meg mi az. Egy aranyozott virág volt rajta. Megérintettem és akkor láttam, hogy az oldalába a monogramunk volt gravírozva. 

- Emlékszel a virágra amit az egyik nyaralásunkkor annyira óvtál? Még az idegenvezető mondta abban a síparadicsomban, hogy irtó ritka virág. És csak a hely tetején lehet megtalálni a sziklákon, ahova elér a napfény. Te pedig egészen véletlenül találtál egyet. Az idegenvezető azt mondta a tied lehet, mert úgy sem fog sokat élni a havas részen ahol kinőtt. De te erősködtél, hogy élni fog. Aztán amikor nem figyeltél én elhoztam. Sokáig élt még amikor haza hoztuk. Valami buta nevet is adtál neki...

- Lucy. - vágtam közbe mosolyogva. - Annyira szomorú voltam, amikor elpusztult.  

- Hát most itt van! - mosolyog rám. 

- Köszönöm, Shawn! - vágódok hozzá, hogy megölelgethessem. 

- Nagyon szívesen! - szorít magához és a kanapéhoz húz. Mellé kucorgok és mélyen beszívom az illatát. Bekapcsolja a tévét és fél karral magához ölel. 

- Boldog karácsonyt, Hals!

- Boldog karácsonyt, Shawn! - mosolygok vissza rá és hirtelen már nem érzem olyan szomorúnak magamat, mint ez előtt. 

És most én is szeretnék nektek Békés Ünnepeket Kívánni! 

Puszi, Calipso!