A város újra a fejére állt. Nem tudtam úgy elmenni a boltba se, hogy ne rohamozzanak le a kérdésekkel. Figyelembe sem véve őket haladtam, míg nem már elfajultak a dolgok. Idegesen vágtam be magam mögött az ajtót. Nagyjából az egész Mendes família nálunk ült. 

- Elegem van ebből a felhajtásból. Egyszer viszem el a híres seggedet és már mindenhol az én arcom van felplakátolva! - bököm mellkason. 

- Hátra az agarakat! - szól rám apa. - Erről egyikőtök sem tehet. 

- Már beszéltünk a menedzserével rajta vannak az ügyön. Igazából ez egy két nap alatt köddé válik. 

- Mint legutóbb? - néztem Karenre szúrós tekintettel. 

- Az más volt Halsey. - rázta meg a fejét. 

- A legegyszerűbb az lesz ha most egy pár napig egyikőtök sem mozdul ki. Nincsenek haverok, külön koncertek, feltűnéskedés....és ez leginkább rád vonatkozik Halsey. - nézett rám anya. 

- Nem tudom mire gondolsz. - mosolyodtam el halványan. 

- Arra, hogy egy időre nincs buli Geralddal amíg nem megy el ez az egész. 

- Azt leshetitek! - mondtam ki haláli nyugodtan 

- Ugye tudod, hogy ez most itt nem csak rólad szól? - szólt közbe Shawn. - Az egy dolog, hogy a neved újra felkapott lett. De most akármit teszel az rám is fényt vet. És ha rád támadnak a nyílt utcán nem lesz olyan kellemes. És még sorolhatnám mennyiféle gond felütheti a fejét egy ilyen kis kiruccanásod alkalmából. 

- Mire gondolsz? - húzom fel a szemöldökömet ellenségesen 

- Csupán csak arra, ha magadon kívül vagy esetleg és észre veszik könnyen bekerülhet a tévébe is. 

- Azért álljon meg a menet. Lehet sokat jár el itthonról, de azért drogos az azért nem! - csap az asztalra anya

- Én csak azt mondtam, úgy tűnhet hogy magán kívül van. De ez tök mindegy. A sajtó azt mond amit csak akar. 

Próbáltam nyugodtan a lábamon állni. Shawn tudja. Biztos vagyok benne, hogy látta. Az nap este...tényleg ő volt a klubban. Megvártam amíg mindenki lecsillapodik és felmentem a szobámba. 

- Mit csinálsz ma este? - kérdezem a telefonba köszönés kép. 

- Pár haver átjön. Aztán olyan hajnal körül utazok. 

- Utazol?  

- Van pár elintézni valóm. 

Hátra dőlök az asztal szélén és félre húzom a függönyt. Shawnék házára nézek. 

- Itt hagysz a szar közepén egyszerűsítve. - Gerald mély levegőt vesz, tisztán hallom a telefonban. 

- Meg kell értened...nem kerülhetek bele ebbe. 

- Ha jól emlékszem te ráncigáltál bele ebbe az egészbe. A bulik...az éneklés. mondcsak valójában miért kellett koncerteket adnunk abban a klubban! - emelem fel a hangomat. 

- Ha már így kérdezed jól tudod a válaszomat. - mondja halkan. 

- Hát persze! Csak vigyázz véletlen ki ne derüljön! - azzal rá nyomtam a telefont. Anyu kopogtatott be. 

- Szívem, el kell mennünk egy pár órára. Hívtak a cégtől. Reggelre már itthon is vagyunk. 

- Rendben! Vigyázzatok magatokra! - mondtam letörten. 

- Minden rendben? - állt meg anya a bejáratban

- Persze! - néztem az utcát. - Minden a legnagyobb rendben! - mosolyogtam vissza rá. 

- Rendben.  - csukta be maga után az ajtót. Perceken belül már el is hajtottak a ház előtt. Nem hitt nekem. Jól ismer. Tudja, hogy baj van csak nem avatkozik bele. Én tettem ezt vele. Régen ha valami nyomta a lelkemet az első akinek elmondtam az ő volt. Most pedig ő lenne a legutolsó. 

Úgy egy óra múlva csengettek. Arra számítottam, hogy Shawn jött át valami béna kifogással. 

- Na mond, mit hagyott itt Aaliyah! - nyitottam ki mosolyogva az ajtót. 

- Nem rám számítottál, igaz? - lépett be Gerald.  

Hátra léptem és próbáltam a lehető legnyugodtabban közelíteni hozzá. Meg akartam csókolni, mire ellökött magától. Neki dőlt a kanapénak és úgy nézett rám. 

- Azt hittem dolgod van ma este. - mondtam halkan. 

- Úgy volt. Csak kicsit el kellett tolnom a dolgot, hogy észhez térítsem a kis pajtimat. 

- Pajtidat? - szűkült össze a szemem. - Ez a jelző nagyon új a számomra. 

- Miért...tán a barátnőm vagy? A csajom? Annak mondod magadat? - lépett közel hozzám. Megfogta az államat. - Vagy csak a játékszered vagyok? - szorított meg

- Te be vagy lőve. - néztem rá.Próbáltam ellökni magamtól. Nagy erőlködés árán sikerült is. 

- Csodálkozol? A telefonban nemrég megfenyegettél. Azt hitted ezt csak úgy elnézem? Azt várhatod Halsey! Ennyire még engem sem tehetsz a talpnyalóddá! 

- Még én csodálkozom? - háborodom fel. - Mindvégig a kis üzleted része voltam! Amit én szívvel csináltam, te átváltottad azzá az ocsmány porrá. 

- Csak azért mondod mert még nem próbáltad. Vagy lehet, hogy mégis csak akkor már mindegy volt mennyire vagy magadon kívül. 

- Csak blöffölsz. - ráztam meg a fejemet. 

- Mikor blöfföltem én, Halsey? - Soha

- Te idióta! - löktem meg. 

- Ugyan Halsey! Nem volt jó? Sokkal jobb volt a kedved. A bulik jobban teltek, megnyerted magadnak az embereket. Én megkaptam a jutalmamat a produkcióért és én is jól éreztem magamat. Neked elindult a karriered. Pár jó éjszakát töltöttünk el egymás ágyában...mi van abban? - itt arcon vágtam

- Azt hiszed ennyire egyszerű ez? - nyomott a falnak. - Egyszerű volt úgy ágyba bújni veled, hogy tudom mindvégig Mendes jár a fejedben? Hogy tudom sosem leszek elég jó neked? 

- Ezt még is honnan vetted? - ordítottam az arcába. 

- Nem volt nehéz,  hidd el! Nem érhettem hozzád kedvemre. - simogatta meg arcomat. Elhúztam magamat tőle.- Te irányítottad a kapcsolatunkat. Már ha lehet nevezni annak ezt. - szorította meg a karomat. 

- Még is mit képzelsz magadról? - ordítottam. - Nem kenheted ez az egészet az én nyakamba! Soha nem mondtam, hogy tégy az én kedvemre! Soha nem vártam el tőled semmit! És hogy nem értél nekem annyit, hogy ne hozzá hasonlítsalak az egyedül a te hibád! Hisz most is hogy jöttél ide? Nem az az ember vagy már mint akit megismertem. 

- Ahogy te sem vagy már az az ártalmatlan kislány, Halsey! Gratulálok! Pontosan olyanná váltál, akitől kislánynak rettegtél. Nézz végig magadon! Azt hiszed a külsőd miatt mindenki elnéző lesz veled? És ebben az a legszörnyebb, hogy azt hiszed tied a világ! Hogy úgy viselkedhetsz az emberekkel ahogy neked kedved tartja! De ez nem így van! Átléptél egy határt kislány! Rosszabbá váltál mint én. Élvezzed csak a rivalda fényt, mert garantálom még nagyon sokáig ott maradsz. - röhögött fel. - A tévések előtt fogsz nekem könyörögni, hogy fogadjalak vissza! 

- Nem érsz te annyit! - köptem szemen. 

Fel sem fogtam a következőket, olyan gyorsan csattant az arcomon. Hirtelen kicsapódott az ajtó és Shawnt láttam meg. Ahogy meglátott minket lefehéredett. 

- Takarodj el innen! - ordibálta és fenyegetően Geraldhoz közelített. 

- Ne feledd kislány...ha elszólod magad mindketten a szarban ülünk majd. - suttogta a fülembe. Shawn mellett elhaladva arrébb lökte. - Nem hiszem, hogy ma este készen lenne egy kis etyepetyére. De ha van jó anyagod belemegy mindenbe. - azzal becsapta maga mögött az ajtót és el is tűnt. 

Szépen lassan csúsztam le a földre. Nem fogtam fel a történteket. Mindenről én tehettem. Hagytam, hogy pokollá váljon minden körülöttem. Geraldnak igaza volt, alábecsültem mindvégig. 

- Hé! Jól vagy? - guggolt elém Shawn

- Elcsesztem mindent. - töröltem meg az orromat. Csak akkor vettem észre, hogy vérzik. 

- Bármiről is volt a vita, akkor sem szabadott volna megütnie. - segített fel. - Bemenjünk a kórházba? 

- Nem kell, jól vagyok! - indultam a konyhába. A nyakam sajgott, ahogyan a csuklóim is. Biztos voltam benne, hogy meg fog maradni a kézlenyomatai. 

- Ezt jelentened kéne a rendőrségen. - mondta Shawn. 

- Inkább felejts el mindent ami ma este itt történt! - néztem a szemébe

- De...

- Nincs semmi de! - szóltam rá erélyesen. Megint ezt csinálom....de nem tehetek mást. - Kérlek szépen Shawn! - néztem a szemébe 

- Nagyon nagy bajban lehetsz, ha már kéred. Ugyanis te nem kérsz szépen semmit. - váltott át ellenségesbe. - Akkor igaz? Függő lettél? 

- Dehogy lettem! - háborodtam fel. 

- Akkor ez mégis mi volt? Nekem nagyon is úgy tűnik! - szűkültek össze a szemei. 

- Nem tudom hányszor mondjam el, hogy megértsd....nem fogyasztok semmit és utoljára mondom....ne..kotnyeleskedj...bele...a...dolgaimba!

- Te pedig mikor veszed észre, ha az ember segíteni akar? Én megértem, nem vagyunk a legjobb cimbik...

- Cimbik sem vagyunk. - szólok közbe

- Igen, persze. Ezt már világosan a tudtomra is adtad nem egyszer. De azért egy kis udvariassággal sok mindennel előrébb lennél. Most egy hajóban evezünk akár tetszik akár nem! És azzal, hogy azt mondtuk ne keveredj az utcán bajba, nem arra gondoltunk, hogy az idegbeteg barátodat ide hívod őrjöngeni a házatokba.

Itt nem bírtam többet elviselni. Kifakadtam. Nem pont előtte akartam feladni. De ezzel a beszólásával mindennek vége lett. A kilátástalanság hirtelen jutott el a tudatomig.  A könnyeim patakokban folytak. Shawn nem tudta mit kezdjen a helyzettel. Közelebb lépett és nagy habozás után magához ölelt. Olyan szorosan simultam hozzá, hogy szinte minden levegőt kipréseltem magunk között. A vér vasas ízétől csak még nagyobb elkeseredettség járta át a szívemet. 

- Sajnálom! - nyögtem ki nagy nehezen. 

- Ugyan mit? 

- Hogy ilyeneket mondtam neked. Tudom, hogy segíteni akartál. Csak a mai világban...- toltam el magamat tőle. - annyira nehéz észre venni az igazi segítséget. 

- Csak jó helyen kell keresni. - rázta meg a fejét. 

- Mintha már lenne olyan, hogy jó hely. - tartottam oda az orromhoz egy konyharuhát. 

- Nem mondom el senkinek a mait...egy feltétellel. 

- Nyögd ki gyorsan Mendes! Elegem van a mai félrebeszélésekből! 

- Ha baj van elmondod nekem. És amennyire te engeded megpróbálok segíteni neked. - nézett rám bizalmasan. 

Bólintottam. 

- Biztosan ne maradjak itt? - kérdezte

- Nem kell. Egyedül szeretnék lenni. - Ne hagyj itt kérlek!

- Akkor jó éjszakát! Tudod hol találsz, ha baj van! - mosolyodott el és elment. 

Vártam, hogy elmúljon az a nyüzsgés a fejemben és kabátot ragadtam. Ki az a hülye aki ezek után kíváncsiságból még elmegy arra a helyre ami egy órája úgy megváltozott a szemében? Hát még jó hogy én. Jól tudtam, hogy nagy hülyeség amit csinálok. De ehhez értek. Gerald is megmondta. Veszélyes vagyok. Ezért vagyok veszélyes. A vakmerőségem miatt. 

A klubba beérve a hátsó színpad fele vettem az irányt. A főnök fogadott mint minden fellépéskor. 

- Halsey! - nézett rám rosszallóan. - Mit keresel itt csillagom? A pasid talán nem értette meg, hogy kiszállok a piszkos kis üzletéből? 

- Nem ezért jöttem. - futott össze a szemöldököm. 

- Nem tudja, hogy ide tévedtél angyalom? - lépett közel hozzám. Össze rezzentem ahogy megéreztem a piától büdös leheletét a fülcimpámon. - Jó tanács! Én bírlak téged Halsey! Ezért mondom el neked ezt a jó tanácsot. Tudod mi történik azokkal akik vakon játszanak a tűzzel? Könnyen megsérülhetnek...tanácsos megnézetni magadat nem -e ért agyrázkódás. A hülye is látja, miért vagy itt. Vigyázz vele! Nem véletlenül te vagy mellette hivatalosan. 

- Hivatalosan? - kérdezek vissza. 

- Azt hitted csak te nyúlhatsz félre a Mendes gyerekkel? Ááhh. Ma a másik lány lett volna soron. Csak kettőtök közül ő húzta volna a rövidebbet. 

- Milyen másik lány? - kérdezem kapásból vissza, nem is törődve azzal, hogy az ürge elhitte a tévében zajlottakat Shawnal. 

- Az a bokszoló csaj. Mostanában nagy híre van erre. Zárt körű lett volna a buli, hogy ne derüljön ki. De a pasid nagy számban megnövelte az adagot. 

Kellett egy kis idő, hogy felfogjak mindent. 

- Ha ezt élve megúszod szívesen várlak téged továbbra is. 

- Kösz, de azt még átgondolom! - azzal leviharoztam a lépcsőn.

Otthon még bevágtam magamat az ágyba.

Reggel arra keltem, hogy valaki veri az ajtómat. Anyu toporgott a szobaajtóban, hogy azonnal adjak magyarázatot. Én meg azt sem tudtam milyen napszakot írunk. 

- Miről beszélsz? - néztem rá érthetetlenül. 

- Gyere és nézd meg te magad. Még időben leértem a sztárhírekre. Már szinte meg sem lepett, hogy én vagyok rajta. Egyedül az  a kép ami ki volt vetítve a közvetítő mellé. Ez este készülhetett amikor haza jöttem. A szemeim be vannak esve. És görnyedten nézek magam elé. 

Vajon amit látunk az annak az eredménye, hogy a fiatal hölgy kilátástalan? Megbánta volna félre lépését? Vagy ennyire felzaklatta volt barátja új barátnője? Igen jól hallották! Új tagja lett ennek a nézeteltérésnek! - itt bejött egy kép ahogy egy bárban egymást falják Laurennel. Pont azzal a lánnyal akivel ki nem álltuk egymás a gimiben. Mindig  alám akart tenni. Akármennyire is próbáltam vele kedves lenni sosem nyugodott. - Innen persze már a hülye is kitalálja, hogy Halsey miért csapta szét magát az éjjel. De a másik kérdés az...hogy ez milyen fényt vet a fiatal lányra? Ő az áldozat ebben a kapcsolatban? Vagy az egész megrontója. A legfrissebb hírekről itt hallhattak. További szép napot! - mosolyog a kamerába a srác           

Hogy nekem mennyire hányingerem tud lenni ezektől a pletykafészkektől. Pontosan ezért utáltam mindig is a hírnevet. 

- Szóval mit kerestél te az utcán? 

- Szerintem elég nagylány vagyok ahhoz, hogy oda menyjek ahova akarok.   

- De ahhoz nem, hogy így beszélj velünk. - nézett rám idegesen anya. - Itt betelt a pohár Halsey! - ekkor ránézett a nyakamra. Villámgyorsan takartam el a köntösömmel. 

- Szóval mi a büntetésem? - tereltem a szót.                                                                                    

- Pakolj! Utazunk Mendesékkel! 

- Hogy mi? - tágult nagyra a szemem. 

- Jól hallottad!

Sziasztok! Itt is lenne a következő rész! Remélem tetszett! Visszajelzéseket várok! 
Puszi, Calipso!