- Purple Sight: Moya a szemei nem véletlenül lilák. Akire ránéz, annak lemásolja a képességét. Képes akár képeség faktorokba is nyúlni, de a legkülönlegesebb funkciója: A gyógyítás. Moya képes átvenni sérüléseket, és a teste rejtélyes módon szinte azonnal begyógyítja azokat. Moya nem csak fizikai, hanem lelki sérüléseket is képes begyógyítani. A sebeket nem csak saját magára, hanem másra is átruházhatja, így akár támadásokat is visszatükrözhet. Képes érzelmeket elterjeszteni erősíteni gyengíteni vagy átruházni azokat.

Moya-nak beugrott egy kis emlék:

"- Stain kezdett üzeneteket küldeni nekem. Először csak üres fenyegetések voltak, de aztán az üzenetei egyre személyesebbekké váltak. Elkezdett arról írni, hogy milyen fontos vagyok a céljai eléréséhez, hogy őszinte tisztelettel viseltetik irántam, és hogy velem akar lenni. Az egész elég ijesztő és zavaró volt.

A szoba csendes lett, miközben mindenki próbálta feldolgozni ezt az információt. Moya hangja reszketett, amikor folytatta:
- Nem tudtam, mit tegyek, hogyan reagáljak. Nem akartam válaszolni az üzeneteire, de attól tartottam, hogy ha teljesen figyelmen kívül hagyom, az még veszélyesebbé teheti őt. Folyamatosan megpróbáltam elterelni a figyelmét és számításba véve, hogy veszélyes, úgy gondoltam, hogy jobb, ha senkinek sem beszélek erről. Egy idő után már láttam is őt. A házam előtt, figyelt... volt hogy azt is láttam, mikor letette a házam elé a levelét, egy nagy csokor rózsával. Ezért is költöztem el olyan váratlanul. Aztán, két héttel ezelőtt, mikor elszabadult a képeségem... ő is ott volt. Csak a távolból figyelt, de ott volt. Aztán, amikor a szabadságom töltöttem, éppen hazafele tartottam a bevásárlásból, mikor berántott egy sikátorba. Nem bántott. Verset szavalt, aztán megsimogatta a fejem és távozott. - ekkor Hawks szorosan átölelte."

Az emlékből a telefonja rezgése szakította ki. Valaki hívta. Ránézett a telefonra. Nezu volt az, a U.A. Gimnázium igazgatója. Fogadta a hívást, és beszélni kezdtek.
- Én? Tanár? - kérdezett vissza Moya. Szerette a gyerekeket, de tanítani... 

Nezu hangja vidáman csendült a telefonban.
- Igen, Kayama-san. Rendkívül jól átlátod a hősök világát, és a saját tapasztalataiddal is segíthetnél a diákok fejlődésénen. Bízom benne, hogy olyan tudásod és elhivatottságod van, amire a U.A.-nek szüksége van. És ne feledd, All Might is rendkívül örülne, ha újra együtt dolgoznának.

Moya elgondolkodott, figyelte a körülötte lévőket, akik a történtek után is mélyen aludtak. Ez egy hatalmas lehetőség volt, és bár aggályok gyötörték...

-Pár nappal később-

Moya cipőinek kopogása megtörték a csendet a U.A. folyosóin. Vonakodva bár, de elfogadta az ajánlatot. Még mindig nem tudja felfogni, hogy ő tanár lesz. Tanár, abban a gimnáziumban, ahol a kezdődött a "karrierje". Mellette All Might lépked, izmos, hősiformájában, és éppen a diákokról mesél. Akárcsak régen, ő az apró, törékenynek tűnő, tehetséges hősnő, és a nagy, erős, izmos mentor és hős, All Might. Mintha újra összeálltak volna, a legyőzhetetlen, legendás duó.

Nezu egyből mélyvízbe dobta. All Might és ő éppen a béta gyakorlópályára tartanak. All Might és Nezu összebeszéltek, van valami ötletük erre az órára, de Moya-val nem osztották meg. Moya most fog először találkozni az 1-A osztállyal, először fog tanítani... De hát, ez a U.A... A Plus Ultra mentalitás.

- Várj itt egy kicsit. - mondta All Might, majd belépett egy ajtón. Ez az ajtó vezetett a Béta pályára.

- A mai nap csatlakozik a U.A. tanáraihoz egy különleges személy. Bizonyára hallottatok már róla de engedjétek meg, hogy bemutassam nektek Amethyst-sensei-t! - hallatszódott All Might hangja. Mikor befejezte a mondatot, kinyitotta az ajtót. Moya mosolyogva állt az ajtóban. Köpenyét a szél lengette, szemében lila fény csillant.

A diákok szemében meglepetés és csodálat csillant. A csendet egy zöld hajú fiú hangja törte meg. Izuku Midorya. All Might mesélt már róla Moya-nak. A fú volt a One for All örököse, All Might legújabb mentoráltja. 

- A-a-amethyst?! Az az Amethyst? Japán legfiatalabb önállósult hőse, aki a toplisták harmadik helyét osztja meg a szárnyas hőssel, Hawks-al? Amethyst, aki fiatal kora ellenére félelmetesen sok ügyet oldott meg, és jutatott rács mögé nem egy gonosztevőt? All Might egykori mentoráltja és szárnysegéde?

- Igen, ő az az Amethyst! - mosolygott All Might. - De a kérdéseket későbbre tartogassátok. A mai tanóra izgalmas lesz. - pillantott All Might Moya felé. - Mint tudjátok, a profik és köztetek sok különbség van, és a mai órán ezt a különbséget szeretném, ha megtapasztalnátok. A mai tanórán Amethyst-sensei-el fogtok megküzdeni - Moya és a diákok is meglepődtek.
- Hogy tessék? - suttogta vissza Moya.

A diákok elkezdtek egymás között suttogni, a meglepetéstől felfokozódott izgalomtól hangos lett a terem. All Might lassan a diákok felé fordult, majd halk, de határozott hangon szólt:
- Amethyst-sensei tapasztalt hős, aki számos nehéz helyzetben állt helyt. Az ő tapasztalatai sokat segíthetnek nektek a saját fejlődésetek során. Tíz percetek van a küzdelem kezdetéig, addig helyezkedjetek el és készüljetek fel. Mindent bele, fiúk lányok! - ekkor All Might megfogta All Might ezát, és odébb rángatta. Ez a jelenet meglepettséget váltott ki a diákokból, mégis csak, All Might több mint két méter magas és több mint kétszáz kiló, Moya meg... egy apró porszemnek tűnik a hatalmas hős mellett, mégis úgy rángatta odébb All Might-ot, mintha csak egy rongy lenne.

- Mi az, hogy elsőévesekkel küzdök meg? Erről miért nem szóltatok? És ha bajuk esik? - kiáltott Moya, mikor hallótávolságon kívülre értek All Might-al.

All Might komolyan nézett rá, majd bátorítóan mondta:
- Ne aggódj, Moya. Ezek a diákok sokat bírnak. A cél az, hogy megmutasd nekik, milyen különbség van a profi hős és a kezdők között. Ne fogd vissza magad, de természetesen vigyázz rájuk. De ha bármi baj lenne, közbelépek, nyugalom.
- Toshinori, ha bármelyikük is megsérül én esküszöm, hogy eláslak a kertbe! 

All Might szigorúan nézett Moya-ra, de a szemeiben egyfajta bizalom csillogott.
- Biztos vagyok benne, hogy minden rendben lesz. Bízom benned, Moya - mondta halkan, majd diákok felé nézett, és hozzátette: - Bízom benned. Tudom, hogy vigyázol a diákjaimra.

-A diákok közt-

- A Sensei most... erőlködés nélkül elrángatta... All Might-ot? - suttogta enyhén sokkoltan Ochaco Uraraka.
- Igen... - suttogta vissza Iida Tenya. - Amethyst-sensei hihetetlenül erősnek tűnik.
- Tch. Nálam biztosan nem erősebb! - kiáltott Katsuki Bakugo.
- D-de Kachan...! - kezdte Midorya.
- Pofa be, nyomi Deku! - kiabált rá Bakugo.

- Katsuki Bakugo... - szólt Moya, Bakugo felé lépdelve. Csizmája sarka nyomasztóan kopogott. Bakugo feszült lett, de nem mutatott gyengeséget. Moya megállt előtte, és komolyan tekintett rá. - Ne vedd félvállról ezt az órát. - Bakugo felemelte a fejét és tekintete összefutott Moya lila szemeivel. Ebben a pillanatban esett le neki, hogy a Moya nem csak egy szokványos tanár, hanem egy valóságos hős. Az arcán látható önbizalom lassan helyet cserélt a meglepettséggel és a tisztelettel.

- Én... én csak azt mondtam, hogy erős vagyok, Sensei - mondta, de már jóval alázatosabban. Moya megállt Bakugo előtt, majd halkan szólt:
- Egy kemény világban nem elég a testi erő. Kell a lélek is. - Moya hangosabban folytatta. - Plus Ultra, "Tovább azon túl!" ez a U.A. mottója, igaz? De mit is jelent a Plus Ultra? - kérdezte Moya végignézve a diákokon. - A Plus Ultra azt jelenti, hogy mindig tovább kell lépni, mindig többre kell törekedni. De ahhoz, hogy ezt megtehesd, először önmagaddal kell megbirkózni. Az önbizalom és a szív szükségesek a sikerhez. Nem csak fizikailag kell erősnek lennetek, hanem lelkileg is. Hiszek bennetek, és hiszek abban, hogy mindenkiben ott van a potenciál. - ekkor Moya hátat fordított a diákoknak. Hosszú haját, é köpenyét is lengette a szél, a nap miatt pedig szinte csak sziluettét lehetett látni. - Készen álltok megtapasztalni, mi is az a
"Plus Ultra"? - nézett vissza a diákokra.

Moya szavai a diákokban megerősítették azt a hitet, hogy bármire képesek, ha elszántan küzdenek érte. Lassan rájöttek: A "Plus Ultra" nem csak egy szlogen volt, hanem egy cél, amit meg szerettek volna valósítani.
- Igen, Sensei! - válaszolták a diákok egységesen, tele lelkesedéssel és elszántsággal. Moya mosolygott, majd hozzátette:
- Nagyszerű! Most pedig kezdjünk neki. Mindenkit a helyére!