Moya óvatosan kinyitotta a borítékot, és egy apró papírdarab esett ki belőle. Rápillantott a szavakra, majd olvasni kezdett.

"Drága Amethyst,

Mint már azt oly' sokszor mondtam, te vagy az én egyetlen, szertett Tiszta Szívű Hősnőm. Te és én olyanok vagyunk, mint a sötét és a világos. Talán egyszer, ha a közös célért küzdenénk, az erőnket összeadva elérhetnénk, amit mindketten akarunk. Ezerszer is, de még mindig szeretlek:

A te Stain-ed" - olvasta. Elgondolkodott Stain szavain, de érezte a veszélyt, ami vele jár. Na meg, Stain érzéseit sem viszonozta. Szívét hűvös óvatosság töltötte el, ahogyan elrakta a levelet a borítékba. Egy ideig állt ott a sikátorban, a köd szelíd fényében, gondolataiban mélyen elmélyedve. Aztán a döntést hozott. A város biztonsága mindig az első helyen állt. Lassan összeszedte magát, és tovább folytatja a figyelést a bejárat felé, éberen és készen arra, hogy a veszélyt megtörje. Stain még ráér.

Észre sem vette, de a visszaszívott köd óriási sebességgel szivárgott a bőréből. 
- Mi a..? De hisz.... nem telítődhettem túl, vagy... mégis? - suttogta, miközben próbálta visszaszívni, vagy leállítani a köd szivárgását, de az csak egyre gyorsult. Moya képessége sokszor telítődik túl, hiszen a köd automatikusan képződik benne, és ha nem használja egy (önmagához
képest) hosszabb ideig, akkor túltelítődik, és szivárogni kezd. - De hisz... ez nem lehet..! nem volt ideje túltelítődni... - morfondírozott, de a köd tovább szökött a bőréből, mintha valami sürgető okból menekülne. A helyzet egyre súlyosabbá vált, és Moya egyre nehezebben tudta féken tartani a köd elszabadulását. Kapkodva elővette a kommunikációs készüléket.

- Van egy kis probléma... - szólt a készülékbe. A köd már égette a bőrét. A szavai között érezhető volt a szorongás és az aggodalom. Rövidesen Present Mic szólt a készülékbe.
- Halló, M'ya! Mi történik? Hallani a hangodból, hogy valami gond van.
-Hát... a képességem... valami nem oké... de... - kezdte Moya, de a fájdalom miatt nem egyszer megakadt. Itt bekapcsolódott Shouta és Nemuri, Moya nővére is.
- M'ya, nem telítődhetett túl? - kérdezte Nemuri.
- Nem, egészen biztosan nem. - szólt Moya. Látta, ahogy a köd megégeti a bőrét. A fájdalom egyre erősebben tört elő, ahogyan a köd tovább szivárgott a testéből.

Shouta aggodalmasan halgatta Moya szavait.
- Ez valami más lehet... valami, amivel még sosem találtunk. Midnigh, Hizashi, szóljatok a Képesség-kutató egységnek és Recovery Girl-nek, talán nekik van valami ötlete, hogy hogyan lehet ezt megállítani

Moya a fájdalomtól és a gyengeségtől legyengülve küzdött tovább a köd ellen. Még mindig a bejáratot figyelte, de most már a saját teste gyengeségét is le kellett küzdenie. Az árnyak között, a lila fényben lassan körvonalazódott egy újabb alak, akit már a homályba felismert. Hawks, a szárnyas hős volt az. Valószínűleg feltűnt neki az a nagy mennyiségű köd a házak fölött.

Hawks odalépett Moya-hoz, arcán az aggodalom látható jeleivel.
- M'ya, minden rendben van? - kérdezte, megint pillantása a ködre esett, ami még mindig szivárgott a lány testéből.

Moya erőt vett magán, és mosolyra erőltette az arcát.
- Igen, minden rendben csak egy kis... technikai... probléma - mondta, de ekkor a köd még gyorsabban kezdett szivárogni. Moya szemei világítani kezdtek. Ekkor beugrott neki valami. Egy régen eltemetett emlék...

- Moya-shoujo! - szólt All Might, szigorúan. Moya nem használta a teljes képességét, mind ezelőtt szinte mindig, és ez feltűnt a mentorának. Ekkor még senki sem tudott Moya Purple Sight képességéről, hiszen eltitkolta azt. Moya a földre nézett, mivel elégedetlen volt magával.
- Elnézést, All Might... Nem éreztem magam elég erősnek... - suttogta. All Might lehajolt hozzá, és kedvesen megsimogatta a hajat.
- Moya-shoujo, ne felejtsd el, hogy a hősök is csak emberek. Fontos, hogy folyamatosan fejlődj és erősödj, de ne hagyd, hogy a kételyek megtörjenek. Bízom benned.
- Én... - ekkor Mona felhúzta az ingje ujját, a jobb karján, majd szivárogtatott egy kis ködöt. A köd azonnal megégette a lány bőrét, nem is kicsit, bár a sérülés lassan, de begyógyult, Moya még mindig érezte a sérüléssel járó fájdalmat, igaz erről All Might nem tudott. Ahogy arról sem, hogy Moya képes gyógyítani a sérüléseit főleg nem ilyen hatékonyan. Ekkor felhúzta az ingje ujját a bal karján is. A karján folyamatosan megjelentek, és eltűntek súlyosabbnál-súlyosabb sérülések. Ezek más emberek sérülései voltak, amik átkerültek Moya-ra, igaz ezek is azonnal begyógyultak, de a fájdalmat még mindig érezte. Moya ezt évek óta titkolja. Nem véletlen, hogy csak pulcsit, és hosszú nadrágokat hord, hiszen a lábai is hasonlóan néztek ki. Ekkor All Might aggódva, ijedten és értetlenül szólt.

- Moya-shoujo, mi történik veled? Miért okozol magadnak ilyen sérüléseket? - a mentor szemében látszott, ahogy próbálta felfogni, hogy miért teszi mindezt a diákja. Moya arcán szorongás és szégyen látszott, ahogy próbált válaszolni All Mightnak.
- Én... - mondta halkan, a köd pedig lassan szivárogni kezdett a testéből. All Might aggódva megfogta Moya vállát, és szemébe nézett.

- Moya-shoujo, ne titkolj előttem semmit. Ahogy mondani szoktam, a hősöknek erőseknek kell lenni nemcsak a külső harcokban, hanem a belső küzdelmekben is. Ha van problémád, bízhatsz bennem, és segíteni fogok neked. Nem kell egyedül küzdened.
- Van még egy képességem. Eddig titkoltam, de már nehezebb elrejteni... A szemeim ​​nem véletlenül lilák. Akire ránézek, annak lemásolom a képességét. Képes vagyok akár képeség faktorokba is nyúlni, de a legkülönlegesebb funkciója: A gyógyítás. Képes vagyok átvenni sérüléseket, és a testem rejtélyes módon szinte azonnal begyógyítja azokat. Nem csak fizikai, hanem lelki sérüléseket is képes vagyok begyógyítani. A sebeket nem csak saját magamra, hanem másra is átruházhatom, így akár támadásokat is visszatükrözhetek. Képes vagyok érzelmeket elterjeszteni, erősíteni, gyengíteni vagy átruházni azokat. De eddig elnyomtam, most pedig nem lehet irányítani... legalább is a gyógyítást nem. - húzta le Moya az ingje ujjait.

All Might szemeiben aggodalom és érdeklődés tükröződött, ahogy Moya szavait hallgatta. Lassan megértette a diákja titkát és azt, hogy milyen terheket hordoz.
- Moya-shoujo, azt mondod, most már nem tudod irányítani a képességedet? - kérdezte All Might komolyan, de még mindig meleg mosollyal. - A legfontosabb most az, hogy ne ess pánikba. Az ereidben egy hatalmas erő feszül... - All Might-ot itt Moya félbe szakította.
- Akárcsak az ön ereiben. - súgta Moya. 
- T-tessék? Mire gondolsz? - kérdzte All Might zavartan.
- A One for All. Ez az ön képessége. - Moya elgondolkodva és komolyan nézett All Might szemébe. A pillanatban, amikor említette a "One for All"-t, látni lehetett a mentora arcán a meglepetést és az értetlenséget. Moya azonban tovább folytatta:

- Tudom, hogy a One for All a képessége. Mint mondtam, ha valakire ránézek, annak lemásolom a képességét. Mikor először ránéztem önre, lemásoltam a képességének egy kis részét, igaz egyáltalán nem szándékosan. De mikor valakire ránézek, és másolom a képességét, akkor a képesség tulajdonosa hangját hallom meg a fejemben, és információkat oszt meg a képességről. Az első furcsa dolog az volt, hogy mikor másoltam a képességének töredékét, nem az Ön, hanem egy másik férfi hangját hallottam. A férfi Yoichi Shigaraki ként mutatkozott be. Elmesélte a képesség történetét, és egy kis idővel minden korábbi használó megjelent. Azóta pedig nem egyszer látom, vagy érzem a jelenlétüket. Volt, hogy beszéltek is hozzám. De az ön képességét sem használom hiszen nem szerettem volna lemásolni, ahogy a többi képességet sem.

All Might arcán az értetlenség és meglepettség váltakozott, ahogy Moya beszélt. Az egész helyzet hihetetlennek tűnt számára, de látta, hogy a lány komolyan beszél, és egy olyan képességet használ, amiről korábban fogalma sem volt.
- Tehát... azt mondod, hogy a tekinteteddel lemásolod mások képességeit és hallod a képesség tulajdonosának hangját? És ezzel a One for All képességének részét is lemásoltad, de nem használod? - Moya bólintott válaszul.

- Igen, így van. Próbálom blokkolni ezt az aspektusát a képességemnek. Az első alkalommal, amikor megtörtént, nem értettem, mi történt velem, és tartottam tőle... Aztán sikerült elnyomnom a képességem, viszont mikor találkoztam Önnel, újra előtört. Sokkal másképpen viselkedett, mint szokott. Az Ön képesége is... a többi képességgel ellentétben... egyszerűen szinte örömmel érintkezett az én képeségemmel... Mikor ez a képességem bekapcsol, lilán látok, és az emberekben egyfajta ködöt látok. Ez a köd a képességük... A legtöbb képesség ragaszkodik a gazdájához... de az Öné... a képességének az a része önként lépett hozzám. - ahogy All Might hallgatta Moya magyarázatát, és minél többet megtudott a lány képességéről és annak viszonyáról a One for All-hoz, annál inkább megértette a helyzet komolyságát és különlegességét. Elgondolkodott néhány pillanatig, majd megszólalt:

- Moya-shoujo, ez mind valóban hihetetlen és komoly dolog. De úgy tűnik, hogy te rendkívül okosan és felelősségteljesen kezeled ezt a képességedet. Az, hogy nem használod a One for All-t, annak ellenére, hogy megvan rá a lehetőséged, nagy bátorságról és felelősségről tanúskodik. Ahogy korábban mondtam, a hősöknek nemcsak az erejük, hanem a szívük is erősnek kell lenni. És te minden bizonnyal ebbe a kategóriába tartozol. - ezen a napon két fontos dolgot is megtanultam: ne félj megosztani a terheidet és hidd el, hogy nem vagy egyedül.

- És ez azért is veszélyes, mert ha a Moya egy másik képességet átvesz, és azt is elkezdi szivárogtatni, akkor az még komolyabb problémákat okozhat - kiáltott Hawks, Moya körül repülve. Időközben Shouta (Eraser Head), Hizashi (Present Mic) és Nemuri (Midnight) is megérkeztek. Hawks tudott Moya második képességéről és éppen a három másik hősnek magyarázta. A lány egyedül All Might-nak, Recovery Girl-nek és Hawks-nak mondta el a másik képességét. Éppen ezért se a nővére, se pedig a nővére barátai sem tudtak erről a képességéről.
- Nem tudom törölni! - szólt Shouta. Moya már pár métert meg is emelkedett.
- Sikerült! Elértem Recovery Girl-t! - kiáltott Hizashi majd gyorsan felvázolta a helyzetet Recovery Girl-nek. 

- Mikor pihent utoljára? Itt nem arra gondolok, hogy visszamegy az ügynökségér és leül két órára. Mikor volt utoljára szabadságon? - kérdezte Recovery Girl a kommunikációs készüléken keresztül.

- Ami azt illeti.... Nem is emlékszem, hogy valaha kivett volna szabadságot... - mondta Hizashi. 
- Mert nem vettem... - suttogta Moya. Shouta-nak a képességével végre sikerült törölni Moya-ét, és a lány köde pedig egy pillanat alatt visszaszívódott. Moya zuhanni kezdett, de Hawks még időben elkapta a lányt. Moya megtette, amit tudott, és most Hawks karjaiban találta magát. Hawks megkönnyebbült mosollyal nézett rá.
- Jól vagy? - kérdezte aggódva, de ekkor vette észre, hogy Moya elaludt a karjaiban.
- Shouta! Mégsem immunis a képességemre.... csak kicsit megkésett a hatás... - mosolygott Midnight. Ekkor vették észre, hogy Nemuri használta a saját képességét, csak Moya köde, és Nemuri aromája ugyan olyan színű, így nem volt feltűnő a nő képessége.

- Meg ne próbáljátok! - szólt halkan Moya, kezeit pedig kinyújtotta. A nemrég elkapott bűnöző banda nem egy tagja kijutott a tárgyakból, amikbe Moya bezárta őket, és menekülni próbáltak. Moya ködöt küldött a bűnözők felé. A köd ismét elkapta a bűnözőket, és szorosan tartotta őket.

Ezután a napok gyorsan teltek. Moya-t két napig munkába sem engedték, utána is csak papírmunkát végzett. És most, két héttel később végre újra terepre mehet. Moya korán reggel átsétált az ügynökségére, ahol felvette a hősruháját, majd elindult. A környék gyanúsan nyugodt volt. Sok hős akkor hibázik, mikor ilyen nyugodt napon lankad a figyelmük. Moya All Might mellett megtanulta: A legnagyobb nyugalomban is úgy figyeljen, mintha egy csata közepén lenne. 

Moya óvatosan haladt a város utcáin, figyelmesen szemlélve a környezetet. A tapasztalatok tanították meg neki, hogy a látszólagos nyugalom is lehet csupán átmeneti, és bármikor felbukkanhat egy váratlan veszély. A hősök életében nincs igazi szabadidő vagy biztonságos pillanatban, mindig készen kell állniuk a reakcióra.

Ahogy sétált, néhány rendőrautót a sarkon, és gondolatai azonnal figyelmeztető jelzésekre váltottak. Azon nyomban meggyorsította lépteit és a rendőrökhöz közeledett.
- Mi történt? - kérdezte, amint odaért hozzájuk.

Az egyik rendőr röviden elmondta neki a helyzetet. Egy csoport fegyveres bűnöző egy helyi bankot támadott meg, és most belül túszokat ejtettek. A rendőrök megkíséreltek tárgyalni velük, de a bűnözők egyre idegesebbek lettek, és az egész helyzet veszélyessé vált.
- Értem... Tehát túszdráma... - suttogott, miközben tervet szövögetett. A U.A.-es éveiben a túszdrámákat mindig meglepően jól kezelte, igaz ott csak szimulált volt az egész, eddig mindig feltudta használni az ott tanultakat. 
- Van valami terve? - kérdezte az egy másik rendőr.
- Van egy ötletem - mondta Moya koncentráltan. - A bűnözők még mindig a bankban tartózkodnak? - a rendőr bólintott.
- Igen, az épületben vannak, és egyre idegesebbeknek tűnnek. Moya elgondolkodott egy pillanatig, majd elmondta a tervét a rendőröknek.

- Figyeljetek rám... - kezdte Moya. - El fogok menni a bank bejárati ajtajáig, és megpróbálom beszélgetni velük. Figyelemfelkeltő leszek, de nem agresszív. Remélhetőleg felfigyelnek rám és megszakítják a túszokkal való fenyegetést. Ha nem tudnak bejutni, a képeségemmel megpróbálok mindenkit kihozni. Ha úgy látom, hogy a helyzet rossz irányba tart, jelezni fogok. Próbáljanak további hősöket hívni. Most minden segítség jól jön.

- De hisz... ez egy kész öngyilkosság lenne! - kiáltott fel egy fiatal valószínűleg pályakezdő rendőrnő.
- Van bármi más ötlet? - kérdezte Moya. A helyzet valóban veszélyes volt, és Moya tervében benne voltak a kockázatok. Azonban ő is érezte, hogy időre volt szükség, és a helyzet lehet, hogy csak rosszabbá válik, ha nem cselekszik.

A tapasztalatlan rendőrnő számára a helyzet teljesen új lehetett, a félelem és a szorongás uralhatta. Ebben a pillanatban egy másik, tapasztaltabb rendőr lépett oda hozzá.
- Keiko-san, hallgasd csak meg, amit mondok. Amethyst a múltban volt hasonló helyzetekben, és meg tudja védeni magát. A tervének van logikája. Nem könnyű döntés, de itt nincs más választásunk. - mondta a tapasztalt rendőr nyugodt hangon.
- D-de... - kezdte Keiko, ekkor pedig Moya lépett hozzá, és megérintette a rendőrnő vállát-
- Bízz bennem. - mosolygot. Noha a helyzet valóban veszélyes volt, és a kockázat magasak voltak, Moya határozottsága és hősies állása sokat jelentett az ott lévőknek.

Keiko egy pillanatra elgondolkodott, majd bólintott. Úgy tűnt, elfogadja Moya tervét, bízva abban, hogy a fiatal hősnő képes kezelni a helyzetet. Moya bőréből egy kevés köd szivárgott. A lila köd átláthatatlan volt, mikor Moya átsétált a ködön. Mikor kilépett, a hősruhája helyett civil öltözékbe bújt. Fehér garbós pulóver, fekete nadrág, barna kabát, és fekete magassarkú. A haja kontyba ugrott, és kör alakú szemüveget viselt, a kis maszkja helyett. A ködét visszaszívta, majd a bank ajtajához lépett. Moya felemelte a bal kezét és háromszor kopogott az ajtón.

Nos, újabb rész... Nem lett a legjobb, de - szerintem - nem is olyan siralmas. Mivel még nem osztottam meg Moya képességeit, gondoltam most megosztom veletek:

 - Purple Resilience: Moya rendelkezik egy lila színű köddel. Ez a köd védelmet nyújt a támadásokkal szemben és képes elnyelni minden típusú energiát. Minél nagyobb fizikai vagy energetikai támadás éri, annál erősebbé válik a védelmi pajzsa. A ködével képes manipulálni az emlékeket, és átmenetileg vagy örökre módosítani az emberek gondolatait. Ezt az oktatásban vagy kihallgatások során használhatja, hogy nyerjen vagy segítsen másoknak felidézni elfelejtett eseményeket. Moya képes a ködöt testének kiegészítőjeként használni, például szárnyakként vagy plusz végtagok ként. Ezzel a képességgel fokozottan rejtőzködhet és megtévesztheti ellenfeleit, valamint váratlan támadást indíthat vagy védekezhet. A ködöt képes olyan sűrűvé szőni, amiben lehetetlen látni. Képes arra s hogy a társai számára ne látszódjon a köd, vagy éppen a ködöt teljesen átalakítani, akár tényleges fegyverekké.

- Purple Sight: Moya a szemei nem véletlenül lilák. Akire ránéz, annak lemásolja a képességét. Képes akár képeség faktorokba is nyúlni, de a legkülönlegesebb funkciója: A gyógyítás. Moya képes átvenni sérüléseket, és a teste rejtélyes módon szinte azonnal begyógyítja azokat. Moya nem csak fizikai, hanem lelki sérüléseket is képes begyógyítani. A sebeket nem csak saját magára, hanem másra is átruházhatja, így akár támadásokat is visszatükrözhet. Képes érzelmeket elterjeszteni erősíteni gyengíteni vagy átruházni azokat.

Illetve itt van Moya hősruhájának leírása is:
- A hősruha alapja egy könnyű és rugalmas fekete overáll, amely hasonló anyagból készült, mint a nővére hősruhája, hogy Moya könnyen hozzá jusson a szükséges szabad bőrfelülethez. Az overall v-nyak stílusú, amely a mellkasnál és a vállaknál lilás sávokkal van díszítve. A nadrág alapja fekete, de díszíti egy lilás árnyalatú szoknya, amely a deréktől indul és a combok felé terjed. Egy térdig érő, csuklyás köpenyt is visel, ami szintén fekete, de a szegélye és a belső oldala lila. Ez a köpeny lehetővé teszi Moya számára, hogy még inkább elmerüljön a ködben és váratlan támadásokat indítson. Mind emellett visel egy maszkot is. A maszk egy lila árnyalatú anyagból készült. Ez a maszk kiemeli Moya lila szemeit is (a maszk nagyon hasonlít a nővére maszkjához). A hősruha tartalmaz lila sávokat, tartókat a csuklóknál, a csípőnél és a comboknál, hogy Moya képes legyen tárolni a ködét, és egyéb fegyvereit, ezzel fokozva a védelmet és a támadó lehetőségeket. Na és a cipők... Magas sarkú, térdig érő csizmák, amelyek a fekete és lila színekben pompáznak.